A Rába-parti városban végleges otthonra lelt a sok vihart megért Vasilescu-gyûjtemény
A gyûjteményben szerepelnek a modern magyar alkotók legnagyobbjai, a korai avantgárdtól az Európai Iskolán és az Iparterves nemzedéken át a kortárs képzõmûvészet képviselõiig, gerincét Ország Lili és Bálint Endre képei alkotják.
A Rába-parti városban végleges otthonra lelt a sok vihart megért Vasilescu-gyûjtemény
A gyûjteményben szerepelnek a modern magyar alkotók legnagyobbjai, a korai avantgárdtól az Európai Iskolán és az Iparterves nemzedéken át a kortárs képzõmûvészet képviselõiig, gerincét Ország Lili és Bálint Endre képei alkotják.
Ország Lilinek a legértékesebb mûvei kerültek Vasilescu birtokába, hiszen a gyûjtõ nem csupán csodálója, hanem mecénása is volt a nehéz életû festõnõnek, akinek 1978-ban bekövetkezett halála után hagyatékát is megörökölte. Ország Lili képei a 20. század nyomasztó hangulatát idézik, az emberiség kultúráját hivatottak újraértelmezni, erõsen szimbolikusak, titokzatosságot és egyfajta tragikumot sugároznak. Gyakran mozaikszerûek, olykor sávokba rendezettek, és felvonulásokra emlékeztetnek, freskószerû benyomást keltve. A festõnõ számára rendkívüli spirituális élményt jelentett a jeruzsálemi siratófalnál tett látogatása, valamint nagy hatással volt rá a bizánci és egyiptomi kultúra, melyekre olyannyira jellemzõek a jelek és a misztikus ábrázolások. A század zûrzavarát labirintus-képei fejezik ki, melyekhez a nyomtatott áramkör – mint a modern kor labirintus-rajzolata – szolgált alapul. Képei megrázó szépségükön kívül mély erkölcsi üzenetet hordoznak, a mûvész az emberiség történelmét sodródásként szemléli, amely végül a 20. század tragikumába torkollt.
A gyõri tárlat idõrendben a magyar avantgárd nagy mestereivel kezd, a legkorábbi mûvek közé tartoznak Moholy-Nagy és Kassák linómetszetei, valamint Bortnyik Sándor egyik szerigráfiája a Ma Albumból. Még az elsõ világháború elõtt készült Vedres Márk és Medgyessi Ferenc egy-egy kisplasztikája, a szoboranyag különben jeles és üdítõ kiegészítése a képekre koncentráló gyûjteménynek. Bálint Endre és Korniss Dezsõ, a szentendrei mûvésztelep, majd az Európai Iskola két kimagasló egyénisége több remekmûvel is képviselve van, de a gyûjteményben ugyanúgy kiemelt helyet kap a szentendreiek legnagyobbika, a történelem vihara folytán az Európai Iskolát már meg nem érõ, tragikus sorsú Vajda Lajos, valamint a késõbbi nemzedékbõl a rendkívüli tehetségû, szintén korán eltávozott Kondor Béla.
Vasilescu nem csupán a hazai, hanem a külföldön élõ magyar képzõmûvészektõl is gyûjtött, így a tárlaton olyan világhírességek mûvei is megtekinthetõk, mint Pierre Székely vagy Victor Vasarely. A már említett szobrászokon kívül figyelemre méltóak Vilt Tibor, Schaár Erzsébet, Asszonyi Tamás és Vígh Tamás kisplasztikái. A kiállított anyag további jeles alkotói között olyan nevek szerepelnek, mint Gyarmathy Tihamér, Martyn Ferenc, Maurer Dóra, Keserû Ilona, idõrendben pedig – de semmikképpen nem minõségben – utolsóként Bullás József, Hencze Tamás, Deim Pál és Nádler István zárja a névsort. Ez utóbbi három festõ azon a csoportos kiállításon is részt vesz a Városi Képtárban, amely az osztrák Gaudens Pedit Gyûjtemény tulajdonában lévõ, a 80-as évek elejétõl a 90-es évek elejéig tartó idõszakban készült osztrák és magyar mûvek legjavát tárja a nyilvánosság elé. (Az ízlésesen felújított Esterházy-palota termeiben elhelyezett tárlaton a húsznál több élõ kortárs mûvei a nyár végéig láthatóak.)
A felbecsülhetetlen értékû Vasilescu-gyûjtemény külön érdekessége, hogy a magyar szerzõk alkotásain kívül két olyan világhírû külföldi képzõmûvész festményét is tartalmazza, akinek mûvei nem csupán Magyarországon láthatók ritkán, hanem regionális szinten is. Az egyik Mary Cassat, a múlt század fordulóján Párizsban élt amerikai festõnõ késõ impresszionista önarcképe, a másik pedig a huszadik század második felének sokak által legjelentõsebbnek tartott festõje, Francis Bacon triptichonja, a Réponse. A mûgyûjtõnek négy évig tartott, amíg megszerezte ezt a hármasképet, majd Magyarországra szállításánál újabb akadályokat kellett leküzdenie. Miután Ausztriában sincs Bacon-mû, ez az alkotás valódi raritás a térségben. A háromból ezúttal csak egy kép szerepel a kiállításon.
A 20. századi magyar képzõmûvészet talán legértékesebb kollekciójából különbözõ válogatásokban már több alkotás volt megtekinthetõ a Rába-parti városban, mivel azonban idén Gyõr, illetve az önkormányzat által fenntartott Városi Mûvészeti Múzeum nyerte meg azt a pályázatot, amely a gyûjtemény állandó elhelyezésérõl volt hivatott dönteni, a mûvek végleg itt maradnak, jövõ júniustól pedig a felújított zsinagógába kerülnek tartós letétbe. Ezáltal nem csak a hazai, hanem a külföldi – fõként a közeli Ausztriából és Szlovákiából érkezõ – látogatók is rendkívül gazdag keresztmetszetet kaphatnak a század modern magyar képzõmûvészetébõl.
NÉMETH ÁDÁM
Kapcsolódó cikkek
- A bipoláris zavar felemészti az embert, de lehet-e pozitív oldala? (index.hu)
- Gyerekkori borderline személyiségzavar tünetei (ÉVA)
- Miért billentjük meg a fejünket, amikor fényképeznek? (index.hu)
- 6 szakma, amely a pszichopatákat vonzza (Velvet)
- Betelt a pohár: Scarlett Johansson vezetésével hadat üzentek a színészek a mesterséges intelligenciának (index.hu)