Főoldal Sajtóarchívum Vivat Academia Szilágyi Györgyi, a Partiumi Keresztény Egyetem docense, rektorhelyettes (Vivat Academia)

Szilágyi Györgyi, a Partiumi Keresztény Egyetem docense, rektorhelyettes (Vivat Academia)

E-mail Nyomtatás PDF

2003. november - Nagyszalontán született, abban a házban, ahol Zilahy Lajos is meglátta a napvilágot. Az Arany János Gimnáziumban érettségizett magyarul, és románul felvételizett Bukarestben az egyetemre. 1974-ben sikeresen elvégezte a matematika és szociológia szakot. A Petőfi Művelődési Házban működő diákklubban jöttek össze a magyarok. Sokuk letelepedett Bukarestben és vegyes házasságot kötöttek. Közülük jó néhányan vezető pozícióba kerültek. Sokat segítettek a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásában.
A román-magyar vegyes házasságokról készítettek egy átfogó szociológiai kutatást. A felvételeket részben a magyarlakta vidékeken, Bukarestben, részben pedig a Partiumban illetve a szórványban élők között végezték.
– Milyen mintán készült a vizsgálat?
– Igyekeztünk az összes elérhető vegyes házasságban élőt megkérdezni. Ismerősökön, református lelkészeken keresztül kutattuk fel őket.
Annyiban tekinthetjük reprezentatívnak, hogy három vidéken illetve a
szórványban kérdeztünk.
– Hány főre terjedt ki a felvétel?
– 2080 családban készítettünk interjúkat. Ez úgy gondolom, reprezentatívnak tekinthető.
– Milyen eredményeket kaptak?
– A Bukarestben maradtak többsége vegyes házasságban él, illetve
gyermekeik léptek vegyes házasságra. A helyzet negatívuma az az asszimilációs folyamat, amely azzal járt, hogy gyermekeik már nem tudnak
magyarul írni-olvasni. Az viszont pozitívum, hogy ők nem vándoroltak ki. A mai körülmények között a magyarság kulcshelyzetét felvállalják.
Elősegítették többek között a partiumi és a marosvásárhelyi karok létesítését. Számosan járnak oktatni, például Csíkszeredára.
– Az identitásuk milyen: inkább magyar vagy inkább román?
– Ezt elsősorban a lakóhely határozza meg. A bukarestiek identitása inkább román. Ez elsősorban a gyermekeikre érvényes. A román az egyetlen nyelv, amelyen tudnak kommunikálni. A román házastárs általában
nem beszél magyarul. A születendő gyermek szintén a román nyelvben
szocializálódik. A vallási identitással igyekeznek ezt egy kissé kiegyensúlyozni: a református egyházban keresztelik a gyermeket. Ez a jelenség
megfigyelhető valamennyi régióban.
– Milyen tipikus életutak figyelhetők meg?
– Ha például egy végzett székelyföldi értelmiségit, például orvost, elhelyeznek Bákó megyébe vagy Olténiába, nagy valószínűséggel onnan hoz feleséget, és egy idő után visszaköltözik szülőföldjére. A feleség némileg alkalmazkodik a környezethez, és megtanul valamennyire magyarul. A román területen született gyermek visszakerülve a magyarlakta vidékre, a gyermek átveszi a magyar identitást. Ez nagymértékben köszönhető az egyház hatásának is.
– Változik-e a helyzet, ha az anya magyar?
– Nem. Ha többségi román területen élnek, akkor mindenképpen román lesz a gyermek nyelve.
– Egy másik érdekes kérdés a romániai magyarok itteni munkavállalása.
– Ebben a kutatásban részt vett a Partiumi Egyetemen kívül az Ungvári
Egyetem, és a budapesti Közép-Európa Egyetem finanszírozta. A kedvezmény-törvény lehetővé tette a munkavállalást, egy év alatt csupán
kétszázan éltek ezzel a lehetőséggel. Tehát nem vált ez olyan tömeges
jelenséggé, mint ahogy azt egyes médiumok, politikai tőkét kovácsolva,
beállították. A fekete munkavállalás esetében kétféle jelenségről beszélhetünk. Létezik a napi átjárás a határ mentén, és az úgynevezett szezonális migráció. Bizonyos szakmai közösségek - például az ácsok, építőipari munkások - gyakran vállalnak munkát. Ők elsősorban Budapestre és a Dunántúlra járnak. A harmadik csoport a diplomásoké: elsősorban az informatikusok, akik legális munkavállalási engedéllyel jönnek dolgozni. Ez utóbbiak 98 százaléka véglegesen kiköltözik Erdélyből és bevándorol. Főleg ez az utóbbi jelenség sújtja nagyon az erdélyi magyar társadalmat. A munkanélküli diplomások között a jogászok és a közgazdászok aránya a legmagasabb. Éppen a legmagasabban képzett magyar fiatalok hagyják el a szülőföldjüket. Ebben az is szerepet játszik, hogy az ottani magyarok informális kapcsolatrendszere jóval gyengébb, aminek pedig nagy szerepe van az elhelyezkedésben. Ha valaki a szülőföldjén nem tud boldogulni, akkor máshol igyekszik szerencsét próbálni. Érdekes módon ez a migrációs szándék a román fiatalok körében is megfigyelhető. Ők azonban Nyugat-Európába törekednek.
– Milyen módszertani apparátussal végezték a kutatást?
– Felültünk Marosvásárhelyen vagy Nagyváradon a buszra és kérdezősködtünk. Szép lassan feltárult egy jól szervezett láncszerű hálózat, hogy
ki kinek adja át a munkavállalással kapcsolatos információt. Nagyon nehezen nyíltak meg az emberek, mert ez tabu témának számít. Egyrészt
illegális, másrészt politikai vonatkozásai is vannak. Vizsgáltuk a moldáviai
románok beáramlását is, de számukra három óra alatt beszerezhető,
egyszerű formalitás a román állampolgárság megszerzése. Az útlevél
birtokában mennek tovább Nyugat-Európába.
– Adódik-e együttműködési lehetőség a Nyugat-Magyarországi
Egyetemmel?
– Három évvel ezelőtt írtunk alá egy karok közötti egyezményt, amelynek mentén megkezdjük a kapcsolatok kiépítését.
– Milyen képzésre nyílik lehetőség a Partiumi Egyetemen?
– Van az Alkalmazott Tudományi és a Bölcsész Kar. Az előbbi közgazdasági, művészeti képzést nyújt, a bölcsészeten filozófia, angol, német, szociológia, szociális munkás és hitoktató képzés folyik. Z.Z.

 

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 88 vendég böngészi