FotoMedia

1997. december 23. - A Nemzeti Filharmónia korábban nem csupán a hazai koncerteket szervezte, hanem az Állami Hangversenyzenekarnak és az Állami Énekkarnak is gazdája volt. Az év első felében lezajlott átalakulást követően az ÁHZ berkeiben is változások történtek. Ezekről kérdeztük Kovács Gézát, az újonnan alakult intézmény vezetőjét.
A névváltozás nem újdonság a zenekar történetében, hiszen az évek során több példa volt erre. 1923-ban alakult meg a Székesfővárosi Zenekar. Ezt követte 1929-ben a Budapesti Hangversenyzenekar. E két együttes 1939-ben egyesült az utóbbi néven. 1945-bcn ismét a székesfővárosi nevet vette föl, majd 1948-ban budapestire változott az elnevezés. 1952-ben vonták a zenekart az Országos Filharmónia hatáskörébe, és szovjet mintára Magyar Állami Hangversenyzenekarra „keresztelték".
- Ez a név vált ismertté ország-világ előtt az utóbbi évtizedekben Ferencsik János és Kobayashi Ken-ichiro munkássága nyomán -mondta Kovács Géza.- Német és francia nyelvterületen már korábban is a Nemzeti Filharmonikusok fordítását használták a partnerek. Az angol nyelvű impresszáriók is örültek a névváltoztatásnak. Ráadásul az új név attraktívabb és jobban is hangzik — különösen tőlünk nyugatra -, mint az állami jelző.
A Nemzeti Filharmónia megszűnése után jött létre az új intézmény Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár néven. A három szervezeti egység önállóan gazdálkodik, de továbbra is költségvetési intézmény marad. Az 1998-ra igéit állami támogatás 363 millió forint lesz, amelyből mintegy ötvenmilliót kell terembérletre fordítaniuk. Ennek megfelelő összeget kell a teljes intézménynek bevételként „megtermelnie".
A bérek és a különböző költségek fedezete biztosított, bár a zenekar és különösen a kórus tagjainak fizetése messze elmarad, mondjuk a Rádió- vagy a Fesztiválzenekar művészeinek tiszteletdíjaitól fejtette ki az igazgató. Az elmaradás kiegyenlítésére az énekkar nagyobb bérfejlesztést fog kapni. Számításaim szerint mintegy 100 millió forint lenne szükséges ahhoz, hogy a többi vezető hazai zenekart megközelítse a mi bérszínvonalunk. Tekintettel arra, hogy költségvetési intézmény vagyunk, sajnos a támogatóink nem csökkenthetik az adójukat a nekünk szánt adományaikkal. Ezért is hoztuk létre már korábban az alapítványunkat.
Kobayashi Ken-ichiro szerződése ebben az évben járt le, de a karmester külföldi elfoglaltságai miatt új zeneigazgató került Kocsis Zoltán személyében a zenekar élére.
A japán sztárkarmesterrel azonban nem szakad meg az együttműködés már csak azért sem, mert a művészek kérésére ő maradt a zenekar tiszteletbeli elnök-karnagya. Tekintettel arra, hogy Kocsis Zoltán naptárában 2001-ig már alig van kiadó dátum, elengedhetetlen volt, hogy állandó első karmestert szerződtessenek. A zeneigazgató Hamar Zsoltot, a fiatal karmester-generáció egyik legtehetségesebb tagját ajánlotta, akit a közönség a néhány évvel ezelőtti karmesterverseny második helyezettjeként és közönségdíjasaként ismert meg.
Az együttes januárban és februárban a zenekar Kobayashi vezényletével a Benelux államokban, Franciaországban és Németországban lép föl, az év végén pedig Japánban vendégszerepel. A jövő év kiemelkedő eseménye lesz a Tavaszi Fesztivál keretében felcsendülő - Schönberg-mű, a Gurre Lieder, amely Magyarországon akkor hangzik el első ízben. Zétényi Zoltán