Főoldal Sajtóarchívum Új Magyar Vidék Bazilika az erdőben (Új Magyar Vidék)

Bazilika az erdőben (Új Magyar Vidék)

E-mail Nyomtatás PDF

2000./8. - Mátraverebély-Szentkút: ősi kegyhely
Paskai László Esztergom-Budapesti érsek tízezernyi hívő előtt mondott szentbeszédet augusztus 13-án a Nógrád megyei Mátraverebély határában fekvő Szentkúton, a Nagyboldogasszony-napi búcsú alkalmából
A Mátra és a Cserhát vonulatai között kanyargó Zagyva partján fekszik Verebély, ez az egykor mezővárosi rangot elnyert település. A ma 2300 lakosú községet már 1227-ben említik az oklevelek, és 1398-ban már országos vásártartó joggal bír. A török pusztítása után 1733-tól a ciszterciek élesztik újjá Szentkút-pusztával együtt, ahová a század közepén kéttornyú barokk templomot építenek. Az épület alapjait a hagyomány szerint egy remete rakta le. A főoltár, a szószék és a belsőt díszítő szobrok rokokó stílusúak. VI. Pál pápa 1970-ben bazilika rangra emelte és az év minden napjára teljes búcsúkiváltsággal ruházta fel a templomot.
– Ezek a hívek évszázadok óta – így a Millennium évében is – a magyar jövő építésének a reményét adják. Mátraverebély az ország egyik legvallásosabb vidéke. Történelmi szempontból nem szabad azt sem elfelednünk, hogy ez a terület török megszállás alatt is volt. A hódítók nem akarták engedni a búcsújáró hely működését, ám a históriai följegyzésekben olvasható, hogy a törökök adófizetés ellenében engedélyezték a hívek számára a zarándoklatot. Az itteni hívek a kommunista diktatúra négy évtizede alatt is hűségesek voltak, és folytonosan zarándokoltak ide búcsúba. Azt se feledjük, hogy amikor a hitoktatást nagyon megnehezítették, itt akkor is folyt a hittan tanítása — mondotta Paskai László bíboros-érsek. (Zétényi) Fotó:2Z Fotó & Média


 

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 437 vendég böngészi