2011. március 11. - A Heves megyei Gyöngyöspatán polgárőrök masíroznak a Jobbik szervezésében. Sorozatos lopások és atrocitások miatt a helyiek nem érzik biztonságban magukat.
A cigány családok is rettegésben élnek, mindenki fél mindenkitől. Hogyan jutottunk ide? Miért nem cselekedett időben a helyi kisebbségi önkormányzat, a helyi egyházközség, a helyi iskola? Vajon miért nem alakult meg már régen a helyi polgárőrség, bevonva a munkájába a cigányság normális életvitelű többségének képviselőit is? Megválaszolatlan kérdések.
Kovács Tiborné helyi lakos örömmel vette tudomásul, hogy megnövekedett az egyenruhások jelenléte Gyöngyöspatán.
„Nagyon örülök, szívből örülök, hogy itt vannak… békességet akarunk, nem akarjuk, hogy fizikai és lelki terrorba tartsanak bennünket. Lopások vannak, a kertbe nincs semmi, atrocitások történnek az idősek felé. Ezek már mindennapos dolgok. De ez már olyan környék, hogy a rendőr hiába jön. És már a lakásban is félünk. Szeretnénk biztonságban élni. Tehetetlenek vagyunk. Azt várjuk, hogy tényleg szép legyen a környék meg biztonságos és nyugodt, ennyi az egész – zokogta el magát a nő.” Olvasom az egyik internetes lapon.
Kovács Tiborné fájdalmának, elkeseredettségének indokoltságát nincs okom, nincs jogom vitatni. De hogy juthattunk idáig? Ennek a történetét kéne megérteni. Mert ez a kifakadás már egy hosszú folyamat végpontján hangzik el. Hogy miért is tehetetlen már egy ilyen településen a körzeti megbízott? És a mezőőr – ha van egyáltalán a faluban? Min van már túl? Mit próbált tenni vajon az elmúlt években a települési önkormányzat a probléma orvoslása érdekében? Számos cikk, interjú készült Gyöngyöspatáról, de az egyik legilletékesebbet, a helyi körzeti megbízottat furcsa módon semelyikben sem kérdezték meg, hogy ő látja a helyzetet.
****
Március 1-én „a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, Farkas János petíciót olvasott fel a média képviselőinek gyűrűjében, amelyben azt hangsúlyozta, hogy a problémára a megoldásokat együtt kell kidolgozniuk.…Vannak terveink, a polgármester úr elé tettük, letettük az asztalára, és ez ügyben nem kívánunk nyilatkozni” - fűzte hozzá.
De vajon miért csak most? Hiszen a problémák hosszú-hosszú ideje halmozódnak.
Tábi László polgármester március 3-án azt nyilatkozza: mióta ott vannak, már fatolvajokat is sikerült elkapniuk a polgárőröknek. A Magyar Hírlap csütörtöki cikkében feszegetett etnikai ellentétről a polgármester szerint nincs szó Gyöngyöspatán, 10-12 ember van, aki gyakran követ el lopásokat, ők okozzák a problémát. „A polgárőrök jelenléte nem félelemkeltő célzatú, de a település lakosainak egy része szeretné nagyobb biztonságban tudni a vagyonát.”
Ezek szerint a polgármester megértéssel fogadja a Gyöngyöspatára érkezett polgárőrök tevékenykedését a faluban. Noha azok jövetele nyilvánvalóan az önkormányzat és személy szerint az ő munkájának is kritikája. Hiszen mi mást fejezne ki a tény, hogy kívülről érkezik a segítség a településre a rendteremtés érdekében? A Magyar Nemzet március 7-i számában azt olvasom, hogy pár hónapja a bajokat érzékelő romák jelentkeztek néhányan polgárőrnek, de visszajelzést még nem kaptak.
Molnár Károly iskolaigazgató a decemberi esetet felidézve, amikor három cigánygyerek addig ütött egy magyart az iskolában, amíg az földre nem esett – három napra kórházba is került agyrázkódással – így jellemzi a helyzetet: „Alulszocializáltak, agresszívek. A legtöbb esetben nem is kell, hogy kiváltó ok legyen a verekedéseknél” – mondja. Majd így folytatja: „elég indok tehát az erőfitogtatás vagy a hecc. A verekedések és védelmi pénzek kicsikarása miatt számos szülő kivette gyermekét a helyi iskolából. Ők már nem lesznek patai emberek, már nem telepednek itt le. Ilyen módon néptelenedik majd el a falu. A dolgos magyar lakosság itt alapvetően mezőgazdaságból él. Sokakat ellehetetlenítettek azzal, hogy kisebb-nagyobb birtokait rendszeresen meglopják. Ez már nem arról szól, hogy néhány szem gyümölcsöt elvisznek, mert éhesek, hanem kivágják a gyümölcsfát, kiszedik a támoszlopot, a szőlőkarót és eltüzelik. Leszedik a kerítést, a drótot, mert a vasat eladják” – sorolja az igazgató
Ezek szerint ő is tehetetlennek érzi magát. Még abban az életkörben is, az iskolában, amely mindenekelőtt rá van bízva. Az nem derül, ki hogy minek van utána, mit próbált tenni a felpanaszolt jelenségek ellen. Nincs okunk azt gondolni, hogy semmit sem, hogy ölbe tett kézzel nézte e jelenségek elhatalmasodását. A szavai mindenesetre tanácstalanságot, reménytelenséget sugallnak.
****
A vasárnapi tüntetésen először Juhász Oszkár, a Jobbik helyi elnöke szólalt fel. Szerinte a falu történelmi „két hetét” éli. Úgy vélte „Gyöngyöspata két lehetőség közül választhat: Vagy eluralkodik falunkban a káosz és a pusztulás, vagy továbbmegyünk a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület által kitaposott ösvényen, és rendet teszünk otthonunkban”.
Bevallom, nem pontosan értem, hogy mi lenne ez az ösvény. A volt gárdistákból alakult egyesület tagjai és szimpatizánsai március 1-től teljesítenek önkéntes szolgálatot Gyöngyöspatán. Ha igaz Vona Gábor állítása, közel kétszázan fordultak meg a faluban egy szűk hét alatt. Átlagban huszonöten voltak jelen, zárt alakzatban, vagy két-három fős csoportokban, nótaszóval vagy csendben szemlélődve vonulgattak le s föl Gyöngyöspata utcáin. Azóta, amint büszkén hirdetik, nincs is panasz a közbiztonságra. A Szebb Jövőért emberei azonban csak két hetet vállaltak, aztán terveik szerint távoznak.
Képes lesz Juhász Oszkár saját szervezésben is fenntartani ezt az elrettentő hatású erődemonstrációt? Ha pedig nem erre készül, hanem helyi polgárőrség felállítására, akkor felmerül a kérdés, ki akadályozta eddig akár őt, akár másokat, akik most tettre késznek érzik magukat, hogy kezdeményezzék a helyi polgárőrség létrehozását? Miért kellett ehhez a fél országból összetrombitálni a polgárőröket? És közszemlére tenni ezáltal, hogy a helyiek tehetetlenek saját problémáik megoldásában. A kérdés annál inkább indokolt, mert ő egyben helyi önkormányzati képviselő is, sőt tavaly ősszel a pártja színeiben polgármester-jelöltként is indult a választáson. Ha az önkormányzat tehetetlen Gyöngyöspatán a közbiztonsági gondok megoldását illetően, azért már őt is felelősség terheli.
Sneider Tamás, a Jobbik alelnöke többek között arról szónokolt vasárnap, hogy minden bűnözést el kell ítélni, de az elkövetők "etnikai homogenitása" és az áldozatok "nemzetiségi homogenitása polgárháborús állapotokat, pogromokat idézhet elő az országunkban, és mi nem ezt szeretnénk".
Igen, értem, csak az a baj, hogy a Jobbik tevékenysége kinyilvánított szándéka ellenére is inkább növeli, mintsem csökkenti a „polgárháborús állapotok”, a „pogromok” bekövetkezésének esélyét. Például az efféle rendezvények, mint a vasárnapi gyöngyöspatai. Hiszen tartalmi és szimbolikus üzeneteik nagy része éppen hogy a cigányok és a magyarok szembenállását erősíti. Nem Gyöngyöspata, nem Magyarország közbiztonságának leromlása ellen hirdettek tüntetést és nem a falu és az ország közbiztonság helyreállításáért, hanem a magyarok védelmében – és bár nem a cigányok ellen, de a „cigánybűnözés”, a „cigányterror” ellen. Az efféle akciók pedig – ezt kéne belátniuk –törvényszerűen azokban a cigány emberekben is félelmet ébresztenek, akik teljességgel ártatlanok.
Ugyan mit érezhetett az a cigány kisebbségi önkormányzati vezető, ifjabb Farkas János, akivel a fáklyás polgárőr csapata élén felvonuló Juhász Oszkár, a Jobbik helyi elnöke aláíratta a kulturált együttélés szabályairól szóló nyilatkozatot, amelyet a tüntetésen olvasott fel a helyi cigányságnak címezve? Részletezve benne „a napszaknak, a megszólított korának és nemének megfelelő köszönéstől" kezdve a tulajdon tiszteletén át a gyermeknevelési és a közlekedési szabályokig egy sor területen a követendő irányokat. Mint mondta, ez önkéntes, senkire sem kényszeríthető, de a községnek is "joga van úgy dönteni, hogy aki nem akarja betartani ezeket a szabályokat, azzal nem akar együtt élni."
Farkas János eredetileg, érthető módon, nem szándékozott átvenni a nyilatkozatot. Úgy képzelem, megalázónak érezhette az önkényes követelés teljesítését, hiszen milyen alapon hozhatja valaki ilyen helyzetbe őt, aki maga is természetesnek tekinti a civilizált viselkedés normáinak követését, másrészt miért kellene elfogadnia azt a sugallatot, hogy ő visel értük felelősséget, s ezért rajta számon kérhetők a civilizált együttélés normáit sértő, netán bűnöző cigányemberek cselekedetei is? Azon az alapon, hogy ugyanahhoz az etnikai közösséghez tartoznak? Ezért Juhász a tüntetés közönséget még arról tájékoztatta, hogy postán fogja elküldeni neki a nyilatkozatot. A cigánytelepre vonuló tüntetőkkel nyomatékosított kérésnek azonban már érthetően nem akart, nem tudott ellenállni a kisebbségi vezető. Átvette a dokumentumot, aláírta, majd visszaadta Juhásznak.
Tábi László, Gyöngyöspata független polgármestere a tüntetés estéjén viszont már azt nyilatkozza a Hír TV-nek, másnap rendkívüli testületi ülésen indítványozni fogja, hogy a Szebb Jövőért Polgári Egyesület engedélyét vonják meg, és a polgárőrök keddtől már ne járőrözhessenek a faluban.
Ahogy a keddi Napi Ász nevű lapban írják, a polgármester nyilván nincs könnyű helyzetben, „mert két tűz között áll: hol petícióval érkeznek a hivatalába az egyenruhás polgárőrök érdekében, hol pedig romák kérnek segítséget, mert már nem bírják elviselni a megaláztatásokat”.
Az utóbbiakat alátámasztandó, megszólaltat néhány helyi romát is a lap. - Az ember már nyugodtan a boltba sem mehet – mondja az említett kisebbségi elnök, Farkas János. „Nézzék meg, ezek az egyenruhás volt gárdisták figyelik, ki mit vesz le a polcról, mintha mindenki lopna. Szó szerint lelki terrorban tartják a cigányokat.” „Múlt hét végén reggel hatkor már az utcában masíroztak és a Kossuth-indulót fújták, szó szerint ébresztőt tartottak. Emiatt panaszt is tettünk” – mondja egy másik férfi. „Sok cigánnyal együtt a hétvégén mi is elmentünk a településről, de a gyerekek nem tudtak máshol aludni, így visszajöttünk. A kicsik félnek iskolába menni. A polgárőrök legutóbb is azt kiabálták, hogy tetves, büdös cigányok vagyunk, akiknek vissza kellene mennie Indiába. Fehér Magyarországot akarnak. Gyűlölködnek, azt állítják, nem szeretünk dolgozni, és hogy ránk gyújtják a házakat. Igazság szerint munkába állnék én, ha lenne bárhol is hely” - sorolja a lapnak egy dühös fiatalasszony.
Többek szerint most uralkodott el a terror Gyöngyöspatán, amióta a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai a településen masíroznak. Emiatt állítólag egy cigány asszonynál a szülés is megindult, annyira megijedt. A polgárőrök nem nyilatkoznak a lapnak, azt mondják, kérdezzék a Jobbikos képviselőt, ő majd nyilatkozik, ha akar. Juhász Oszkár örül a lehetőségnek. „Szeretném leszögezni, hogy nem vagyunk rasszisták. Egyszerűen békében akarunk élni. A helyi lakosság kért segítséget a tarthatatlan helyzet miatt. Előfordult, hogy a cigányok leköpdösték a magyarokat, vagy azt mondták, hogy ’megdöglötök, parasztok’. Ilyen közegben nem lehet nyugodtan élni. A legjobb az lenne, ha a romák kiközösítenék maguk közül a bűnözőket. A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai ezen a héten még biztosan maradnak a településen, később pedig megalakul a helyi szervezetük is. Jelenleg körülbelül húsz polgárőr járőrözik, tizenkét óránként váltják egymást. A környező településekről érkeztek és helyi családoknál alszanak. Ők mind tisztességes, dolgozó emberek, akik szabadságot vettek ki, hogy segítsenek”. ***
Még egy idézet a tüntetésről, Sneider Tamástól: „Vegyük kezünkbe a sorsunkat. Mi még elegen vagyunk, mert a mi generációnk még meg tudott születni, ha vannak még erős karok, bátor szívek, magyar férfiak, akkor védjék meg az otthonaikat, földjeiket, szeretteiket. Üzenet Nógrád, Borsod, Hajdú, Szabolcs megyék népének”.
Részlet Vona Gábor pártelnöknek az eset tanulságait összefoglaló bejegyzéséből, a Facebookról. „A polgárőröknek egy forintjuk sem volt saját élelmezésükre, a helyiek azonban mindenkinek adtak szállást, élelmet, pedig körülbelül 200 ember vett részt a munkában, egy adott időpontban volt úgy, hogy 50-60-an is. Ez egyértelmű bizonyítéka az összefogás erejének. A polgárőröket már most ostromolja több település, hogy látogassanak le hozzájuk is. Annyi biztos, hogy Hajdúhadházon áprilisban a helyiek 200 fő számára biztosítanának szállást és ellátást.” Ő, mármint Vona, jelentkezik is Hajdúhadházra szolgálatra - zárja bejegyzését a pártelnök.
Horváth László, a Heves megyei kormányhivatal vezetője, aki a megyei rendőrfőkapitány kíséretében a tüntetés előtti napon látogatott Gyöngyöspatára, azt nyilatkozta a tájékozódás után, hogy „Gyöngyöspatán a közbiztonság nem jó, de nem is kirívóan rossz, s a helyzet javulni fog, ha a nyár végééig 99 új rendőrt vezényelnek a térségbe”. A tüntetés másnapján, hétfőn aztán elhangzik a bejelentés, hogy a jövőben immár két rendőr lesz Gyöngyöspatán, mivel napokon belül még egy körzeti megbízottat vezényelnek a faluba.
Bravó. A kormányzat tehát kínjában villámgyorsan visszaigazolja a Jobbik akcióját. Megerősítve a hátrányos helyzetű régiók különösen rossz helyzetben lévő településeinek megoldást felülről, kívülről váró elkeseredett lakosságát, hogy érdemes a Jobbikra tenni. Lám csak, Gyöngyöspatának is ők harcoltak ki egy újabb körzeti megbízottat.
Hogy aztán ez mire lesz elég…?! Elek István
- Pusztinán is tarthatnak rendszeresen magyar misét a moldvai csángók (MTI)
- Az RMDSZ és az EMSZ álláspontja szerint is szükség van az etnikai politizálásra Erdélyben (MTI)
- Orbán Viktor, Nagy Feró és Bayer Zsolt is ott lesz a nyár egyik legnagyobb politikai eseményén (index.hu)
- Forbes: Szoboszlai Dominik a legértékesebb magyar sportoló (MTI)
- Mától fél évig Magyarország lesz az Európai Unió elnöke – mit jelent ez Európára nézve? (index.hu)