Főoldal Kritika Újévi gondolatok (Magyar Élet)

Újévi gondolatok (Magyar Élet)

E-mail Nyomtatás PDF


2014. január 9–16. - Szűk félév híján kitöltötte a nemzeti kormány első négyéves idejét. Helyzete szilárd, népszerűsége töretlen.
Felvetődik bennünk a kérdés, miért kellett várni húsz évet ahhoz, hogy a független országban meginduljon az új magyar állam felépítése? Ehelyett – amit mi, nemzeti érzelmű emigránsok azonnal észrevettünk – a hosszú egypártdiktatúrát követő két évtizedben a magyarországi politika terepén nem az ország önállóságát és talpraállását szolgáló, és csupán a tennivalók mikéntjén vitatkozó képviselők versengenek egymással az Országház jobb és baloldalán, hanem azt látjuk, hogy a demokrácia tetszetős kereteiben és szabadabb légkörében a letűnt állami kifosztás privatizált változata tobzódik. Az a képlet, ami a parlamenti ülésteremben eddig megmutatkozott, tükörképe az országban működő erővonalaknak. Olyan erővonalaknak, amelyek még a háborús összeomlást követő idegen katonai megszállás erőterében jöttek létre, működtek ötödfél évtizeden át, és állva maradtak a megszállás megszűnte után is.
Következésképpen a magyar parlament is tükrözi az ország mai gazdasági, politikai, igazságszolgáltatási, hírszolgálati, társulati, közéleti állapotát, amelyben a csak felületi változással módosult viselkedéskultúra immár kirívó jellegzetessége az a fajta kapitalisztikus gazdálkodás, aminek a termelés és értékesítés mellett fontos eleme a szervezett, megszokott, polgárosított, ideológiával megindokolt és elfogadtatott fosztogatás. Új elvtársi rendszer, amelyben nincs morális gátja, mások, többek, akár az egész társadalom megkárosításának. Ennek a fosztogatási rendszernek az adott sima folytatási lehetőséget, hogy a többpártrendszerre áttérés idejére a nyugati gazdasági szisztémában már eluralkodott az a fajta fejlődés, amely fokozatosan hasonult a gazdaságilag tönkrement egypártdiktatúrás, népidemokratikusnak, szocialistának nevezett rendszerhez. Ez a nyugati fejlemény abban is hasonlít az elkárhozotthoz, hogy nyomulása folyamán igyekszik eltakarítani minden olyan társadalmi kötődést ápoló szellemi áramlatot, ami ellenállásra képes egységbe tud fejlődni. Így a célkeresztben a nemzetek és a keresztény egyházak vannak.
Ebben a fajta demokráciában a gyakorlati politika terén a parlamenti bal-jobb felállásban tisztes helyet foglal el a nemzetellenesség, mint elfogadott politikai irányzata annak az elméletnek, hogy a nemzeti kategória idejétmúlt, és akadálya a fejlődésnek.
Gyakran elhangzik, hogy a liberalizmus nem ilyen volt régebben, csak a kapitalizmus mai, úgynevezett neoliberalista irányzatában lett ilyen társadalomellenes, nemzetellenes. Ám ha régi megnyilatkozásokat keresünk, meglepő véleményt kapunk.
A XX. század elején neves magyar publicista, Milotay István így látja:
„A liberalizmus folyamata száz esztendő alatt ment végbe. A végső eredmény az lett, hogy a liberalizmus megalkotta egész Európában – nemcsak nálunk, de mindenütt más országokban, így Amerikában is, ahol az indusztriális fejlődés a szabad verseny eredményeképpen és a tőke szabadjára eresztése következtében korlátlan volt –, tehát megalkotta mindezen államokban a plutokratikus kapitalista rendet, azt a gazdasági, politikai, társadalmi rendet, amely az elnyomásra,  kizsákmányolásra volt alapítva, és a gazdasági politikai és szellemi kizsákmányolásnak új eszközeit, új uralmi formáit jelentette azoknak az osztályoknak javára, amelyeket valamikor a liberalizmus a jogtalanságból, a gyengeségből, az erőtlenségből a maga szárnyain a politikai érvényesülés magaslataira felemelt. Kulturális téren, a szellemi szabadság terén a sajtószabadság terén, amely ennek az irányzatnak, ennek a liberalizmusnak kezdettől fogva egyik alapvető principiuma volt, ez a liberalizmus végső eredményében létrehozta a kapitalista tényezők kezén monopóliummá alakult sajtót, amely elfojtott és lehetetlenné tett itt már a háború előtt és különösen a háború alatt mindenféle ellentétes véleménynyilvánítást, és lehetetlenné tette, hogy nagy erkölcsi, szellemi és politikai erők szabad szóhoz, érvényesüléshez, és abban a nagy vitában, abban a nagy küzdelemeben, amely az ország jövője és sorsa körül itt az országban a háború alatt folyt, szóhoz juthattak volna. ... Én nem tudom elképzelni a liberalizmusnak, a gondolatszabadságnak és a politikai szabadságnak nagyobb megcsúfolását, mint amit jelentett ránk nézve a Károlyi-forradalom, amely a radikális liberalizmus jegyében győzött nálunk, és nem tudom elképzelni a liberalizmusnak nagyobb megcsufolását, mint ami a proletárdiktatúra formájában történt, a liberalizmus elveivel, amely a legbrutálisabb, legszörnyűbb zsarnokságot zúdította ránk, ugyanazokkal a szellemi erőtényezőkkel az élén, amelyek nálunk tulajdonképpen a liberalizmust is vezették és irányították.”
Hasznos visszaidézni ezt a 93 évvel ezelőtti parlamenti felszólalást olyan tanulság érdekében, ami magyarázatot ad arra a történelmi talányra, hogy miért támogatta a liberális nyugat a kommunizmust, és miért követelte a szovjet iga alól felszabaduló európai országoktól a békés rendszerváltoztatást, és tiltja ma is a kommunizmus bűnözőinek felelősségrevonását. Arra is magyarázatot kapunk, hogy miért rágalmazzák Horthy Miklóst és rendszerét fasizmussal, holott csupán az történt, hogy a nemzeti kormányok idején nem garázdálkodhattak sem kommunisták, sem liberalisták, és Magyarország nem fogadta el a köztársasági államformát, ami ezeknek a felforgatóknak a rendszereként jelentkezett.
Most első ízben sikerült a nemzeti elkötelezettségű választóknak alkotmányozó képességű kormányzatot létrehozni. Első ízben sikerült a kifosztás rendjét megtorpantani, aminek az eredetét, ha 1945-ben jelöljük meg, ez a változás kerek 75 év hatalmi szerkezetének felszámolási lehetőségét nyújtja, és ha sikeresen megvalósul, jelentősége történelmi méretű. Félő, hogy ezt nem kellő mértékben érzi át az ország népe.
A nemzeti kormány céljául tűzte a liberalista kifosztási rendszer felszámolását. Vegyük például a rezsicsökkentést. Civilizált életünk megköveteli a közfogyasztási cikkek és szolgáltatások mindennapos igénybevételét. Villany, gáz, tüzelő, vezetékes víz, szennyvízelvezetés, városi csatornázás stb. a háztartások állandó kiadásai. Bármely társadalom életminősége függ attól, hogy családi és egyéni háztartásait milyen mértékben terhelik meg a rezsikiadások.
A liberális elv szerint a piacot nem szabad irányítani állami beavatkozással, mert az elrendezi magát a konkurencia által. Kis országban azonban nincs ilyen szolgáltatásokra konkurencia, inkább van monopol helyzet. A másik elv, hogy az állam nem jó gazda, mindenkinél drágábban termel. Tehát mindent magánvállalkozói kézbe kell adni. Ebbe is belerokkant a magyar társadalom.
A nemzeti kormány másik célja a bankrendszer szabályozása. A banki tevékenység rendkívül fontos az ország gazdálkodásában. A banki ember profitban gondolkodik. A profit szükséges a termelés folyamatosságára és dinamizmusára. De a profit lehet méltányos is, lehet mértéktelen is, vagyis káros. A gazdasági életben ideális, ha a pénzgazdálkodásban résztvesz a bank, az állam és a fogyasztói érdekvédelem. Minden aránytalanság szélsőségre vezet. Liberalista felfogás szerint káros az állami beavatkozás a banktevékenységbe. Ma ez a felfogás érvényesül a nyugati világban, ezt erőltetik egész Európára is.
Húsz évvel ezelőtt Magyarország odadobta magát a nyugati liberalizmus rendszerének, amivel szabad érvényesülést adott minden külső és belső mohóságnak. Így jött létre az ország népének elszegényítése a közművek magas áraival, és tízezrek anyagi tönkretétele a devizahitelezésű kölcsönökkel. Ez késztette a nemzeti kormányt a banküzlet állami ellenőrzésére.
Orbán Viktor 2012 júliusában elmondta: kormánya új gazdasági rendszert épít fel. A miniszterelnök kijelentette, ennek része az is, hogy a bankrendszer ötven százaléka magyar kézben legyen. Ha ezt sikerül végigvinni, az egyedi lesz egész Közép-Európában – jelentette ki.
„Stratégiai partnerek vagyunk a kormánnyal és az Európai Központi Bankkal is. És természetesen definíció szerint stratégiai partnerek vagyunk a magyar bankokkal. A magyar központi bank teljesen, 100 százalékosan független a kormánytól” – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Budapesten az amerikai CNBC televíziónak. Megjegyezte: nem egyedi eset, hogy olyan elnöke legyen a központi banknak, aki korábban kormányzati pozíciót töltött be.
A Piac&Profit, 2013. augusztus 13-i közleményében írja: „A kormány rezsicsökkentési programja alaposan letörte az átlagos fogyasztói árakat Magyarországon, a júniusi 1,9 százalék után júliusban 1,8 százalékosra alakult éves összevetésben az infláció. Elemzők szerint további tere lehet az alapkamat csökkentésének. Ugyanakkor az Erste elemzője rámutatott: az újabb rezsicsökkentés bevezetése ősztől az áremelkedést okozó hatásokat bőven ellensúlyozni tudja, ezért az év hátralévő részében 1,5 százalék körüli inflációra számít. Az éves átlagos index a korábban várt 2 százalék helyett 1,8 százalékra is lecsökkenthet a mostani adat tükrében. A legfrissebb előrejelzésünkből kiderül, hogy a magyar gazdaság egyértelműen növekedési pályára állt, a bővülés mértéke ráadásul felülmúlja a korábbi előrejelzéseinket is. A jövő évi fellendülés alapját a pozitív külkereskedelmi mérleg, a befektetések, valamint a belső kereslet visszafogott emelkedése adhatja. A magyar gazdaság számára szintén pozitív fejlemény, hogy az eurózóna is lassú növekedésnek indul 2014-ben” – mondta Havas István, az Ernst & Young Advisory Ltd.  vezérigazgatója. Az EY előrejelzése szerint 2,1 százalékos lehet a magyar GDP-növekedés 2014-ben, amely nemcsak az eurózóna 0,9 százalékos átlagát, de a német 1,7 százalékos bővülést is meghaladhatja.  Magyarországon a GDP 2013. III. negyedévében 1,8 százalékkal, az I–III. negyedévben 0,6 százalékkal bővült. A gazdasági növekedés alapját a bő-vülő export adja majd, amely kiegészül a belső kereslet élénkülésével 2014-től. Emellett azonban továbbra is számolni kell a megszorító intézkedések negatív hatásaival, amely azonban egyre inkább enyhül a következő években a valutaunióban – mutat rá az EY előrejelzése.
December 17-én 3,0 százalékra csökkentette az alapkamatot a jegybank monetáris tanácsa – közölte honlapján  a Magyar Nemzeti Bank. A korábbi csökkentések is már jó hatással voltak a gazdasági életre.
Az idén 22 százalékkal nőtt a magyar mezőgazdaság teljesítménye, ezzel az ország gazdasági növekedésének a felét adta – jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter Kalocsán, a VI. Országos Agrárfórumon. Fazekas Sándor kiemelte: küzdelmes, de eredményes év van az agrárium mögött, amely a számokban is megmutatkozik. Az ágazaton belüli beruházások 15 százalékkal, a támogatások 200 milliárd forinttal nőttek az előző évhez képest. A javuló feltételeknek és a gazdák szakértelmének, valamint „tenger sok munkájának” köszönhetően a statisztikák szerint tíz százalékkal javult az ágazat jövedelmezősége – tette hozzá a tárcavezető. Rámutatott: a mezőgazdaság nemcsak korábbi önmagához, hanem a többi ágazathoz képest is „kifejezetten jobban teljesít”. Az agrártársadalom a világválság idején is helyt tudott állni, és ezt a kormányzat a biztonságos, kiszámítható jogszabályi, valamint támogatási háttér megteremtésével ismerte el. Ennek köszönhetően emelkedett a gazdák megbecsültsége, a szakma versenyképessége, a megtermelt áruk minősége, mennyisége és a jövedelmezőség. Minden korábbinál nagyobbra emelkedhet idén Magyarország Németországba irányuló agrárkivitele és az agrár külkereskedelmi mérleg többlete német vonatkozásban.
2013 októberében az építőipar termelése mind a kiigazítatlan, mind a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint 10,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Folytatódott a korábbi hónapokban tapasztalt növekedés – írja a Központi Statisztikai Hivatal. Elemzők szerint a növekedés 2014-ben is kitart.
A 2013-as év során a kormány több rezsicsökkentő intézkedést hajtott végre: három ütemben – januárban, júliusban és novemberben – mérsékelte a gáz és az áram, a víz és a csatorna, valamint a szemétszállítás díját. A Századvég november végén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a kabinet rezsicsökkentő intézkedései javítottak a lakosság többségének anyagi helyzetén az átlag alatti jövedelemkategóriában is. Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős képviselője december elején kijelentette, a cél az volt, hogy minden magyar család megkaphassa az olcsóbb energiát.
Az Országgyűlés december 17-én elfogadta el a 2014-es költségvetést. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a jövő évi büdzsé az építkezés költségvetése lesz, amelyben van lehetőség a növekedésre. Elmondta: az intézkedések között szerepelnek olyan bérnövelő intézkedések, amelyek az egészségügyi ágazatban, a szociális ágazatban dolgozókat és a pedagógusokat fogják érinteni 2014-ben. Jövőre a nyugdíjak 2,4 százalékkal nőnek, ezzel a kormány azt a vállalását teljesíti, hogy a nyugdíjak megőrzik a reálértéküket – emelte ki. Közlése szerint arra törekedtek, hogy a büdzsé egyszerre teremtse meg a pénzügyi stabilitást, illetve érdemben csökkentse a háztartások, családok terheit. Mind a két cél maradéktalanul teljesült, mert a családok terhei a rezsicsökkentés következtében jelentősen mérséklődni fognak 2014-ben, ennek az átvezetése megtörtént, a további lépések előkészítése most zajlik – jelentette ki. Hozzátette, az elfogadott családi adókedvezmény, a gyed extra bevezetése és a diákhitel-kedvezmény miatt is csökkennek a családok terhei. Az év jelentős fordulatának nevezte, hogy az ország augusztusban előtörlesztette az IMF-hitelt, ezzel a kormány gazdaságpolitikai értelemben is teljes mértékben önállóan tudja meghozni a döntéseit. Emlékeztetett arra is, hogy 2013 júniusában Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól.
Összegezésként megállapíthatjuk, hogy Magyarország kikerült a nyugati pénzügyi ellenőrzés alól, a kormány megtartotta a választók bizalmát, növekedési pályára került a gazdasági élet. Nagyon fontos, hogy az áprilisi választáson megismétlődjön a korábbi választás eredménye, hogy megszilárduljon a nemzeti érdek politikája a fosztogató rendszer külföldi és belföldi erőivel szemben. Csapó Endre

8

7

 

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 229 vendég böngészi