FotoMedia

2014. november 27. - Nincs fontosabb miniszteri tárca ma Magyarországon, mint a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Magyarországnak rendkívüli gazdasági eredmények felmutatásával van csak esélye talpon maradni a reá nehezedő nagyhatalmi külpolitikai és külgazdasági térdrekényszerítő nyomásban. A magyar gazdaság már egy éve növekvő pályára lépett a további növekedés ígéretével. Politikai súlya is növekszik, Közép-Európa fogadóképes a magyar törekvések átvételére. A magyar külügyminiszter – ellentétben elkötelezett atlantista elődjével – nem egyoldalú, hanem önálló kapcsolatokat ápol, amikben a külgazdasági érdekérvényesítés ad irányt.
„A keleti nyitás nem azt jelenti, hogy innentől hátat fordítunk a Nyu-gatnak – nyilatkozta Szijjártó Péter külügyminiszter. – Nem vallana hosszú távú gondolkodásra elfordulni az exportpiacaink 80 százalékát adó Európai Uniótól. De, ami most zajlik, az nemcsak Magyarország, hanem egész Európa érdekeivel is ellentétes. Ha ugyanis nem egyesítjük a nyersanyag- és természeti erőforrások terén Oroszországban meglévő potenciált az európai csúcstechnológiával, akkor versenyképességünk visszaszerzésének legfontosabb forrását veszítjük el. Ez pedig hosszú távon komoly problémát fog jelenteni Európának. Magyarország ellen négy éve politikai támadások sora indult, ezeknek szerintem egy origóból táplálkozó, de két oka van. Az egyik, hogy a jelenlegi magyar kormány a magyar emberek érdekét tartja szem előtt, amely sért bizonyos gazdasági érdekeket. Politikai értelemben pedig azt nem nyelik le, hogy kétszer is kétharmados többséget szereztünk. Ráadásul a magyar kormány által képviselt keresztény, patrióta, a nemzeti érdekérvényesítést preferáló politika jelenleg nem tartozik az európai fősodorhoz. Innen indulnak a támadások, az eredmények azonban minket igazolnak. Kártékony és durva leegyszerűsítésnek tartom atlantista és más dimenziókba beskatulyázni embereket vagy országokat. Egyértelmű, hogy Magyarország melyik szövetségi rendszerhez tartozik. Az Európai Unió és a NATO tagja vagyunk, ugyanakkor vannak nemzeti érdekeink, amiket érvényesíteni is kell mindaddig, amíg az nem sérti az itt felvállalt értékeket. Az Egyesült Államok az egyik legfontosabb szövetségesünk, olyan ország, amelynek a hangjára érdemes odafigyelni. Ám ha olyat hallunk tőle, ami sérti a magyar embereket, azt szóvá tesszük. Barátok közt ezt természetesnek tartom.”
Vannak esetek, amiket nem lehet elfogadni, mert hiányzik belőlük a barátsághoz, szövetségi viszonyhoz szükséges tartalom. Ilyen az a beutazási tilalom, amit két héttel ezelőtt így ismertettünk:
„A Napi Gazdaság internetes oldalának október 17-i értesülései szerint több amerikai érdekeltségű intézménnyel és céggel szemben is adóhatósági vizsgálat folyik Magyarországon, amire válaszul az amerikai fél arra készül, hogy megnehezítse a vizsgálatokban érintett hatóságok vezetőinek beutazását az Egyesült Államokba. André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti ügyvivője az M1 Híradójának azt mondta: „kevesebb mint tíz” magánszemélytől vonták meg az amerikai beutazási engedélyt, mivel korrupciós cselekményekben vettek részt. Azt állította: hiteles bizonyítékaik is vannak ellenük, és korrupt kormánytagokról is említést tett, ám neveket nem árult el. Az ügyvivőt bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba, ám ott semmilyen bizonyítékkal, konkrétummal nem állt elő. Szíjjártó Péter külügyminiszter ennek kapcsán már másnap azt mondta: – Ha az amerikai kormány nem bocsátja rendelkezésre a kért információkat, magára vonja annak a gyanúját, hogy csak befolyást akar gyakorolni bizonyos ügyekben. Ez a cikk a Magyar Élet részére november 5-én készül, bő két hét elteltével még nem adtak információt a beutazástól eltiltott személyek kilétéről amerikai részről.”
Azóta eltelt újabb két hét úgy, hogy az amerikai vádaskodásügyben semmi nem történt, mindez a külügyminiszter gyanúját erősíti. Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Répássy Róbert hangsúlyozta, a Vida Ildikó adóhatósági vezető elleni amerikai eljárás „elképzelhetetlen egy jogállamban”, és ideje tisztázni, méretes blöffről van-e szó, vagy valóban van bizonyíték az amerikaiak kezében. Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes elnöke is kiemelte, André Goodfriend október 21. óta semmilyen fórumon nem tudott semmilyen bizonyítékot felmutatni, megmaradt az alaptalan vádaskodás szintjén.
Azzal, hogy az amerikaiak korrupció gyanúját lengetik a magyar Nemzeti Adó- és Vámhatóság (NAV) körül, ami hínárként lepi el a politikai tájat, teljesen elterelődik a figyelem a magyar állam súlyos megkárosításának esetéről, és terjed szét a meg nem nevezett kormányközeliek korrupciógyanúja, amit addig szajkóznak belföldi és külföldi nemzetellenes médiumok, amíg már másról sem szól minden, csak arról, hogy ezt a kormányt meg kell buktatni.
Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár közölte, semmilyen érdemi információ sincs abban a dokumentumban, amelyet az amerikai nagykövetség egyik munkatársa adott át a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak. Ugyanakkor a Legfőbb Ügyészség újabb levéllel fordult az USA budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjéhez információt kérve az esetlegesen felmerülő korrupciós ügyről. Magyar Levente bemutatott egy kétoldalas dokumentumot, amelyet az amerikai külképviselet egy beosztott diplomatája adott át a tárcának a kitiltási ügy mögött húzódó állítólagos bizonyítékok gyanánt. „Ezen semmilyen pecsét, hitelesítés vagy dátum nem szerepel” – közölte.  Az államtitkár szerint a dokumentum semmivel sem tartalmaz többet, mint, amit eddig is tudtak. Hozzátette, nincsenek benne hiteles, bizonyító erejű információk, amelyek alapján a magyar kormány meg tudná vizsgálni az állítólagos korrupciós ügyeket. „A dokumentum formai komolytalanságát csak a tartalmi komolytalansága múlja felül” – jelentette ki Magyar Levente.
Az amerikai nagykövetség a minisztériumban átadott angol nyelvű dokumentumban emlékeztetett, hogy 2012 februárja óta a nagykövetség rendszeresen konzultál a magyar kormánnyal a korrupciós aggodalmaikról. A dokumentumban ezt követően 2013 októberétől 2014 októberéig időrendben felsorolnak több találkozót, amelyeken a korrupció kérdéséről egyeztettek. A NAV-val folytatott konzultációk témái között szerepeltek a mezőgazdasági áfacsalásokkal és a trafikrendszer átalakításával kapcsolatos aggályok, továbbá az is, hogy két amerikai agrárvállalat azt állította: évente több tízmillió dollárt veszítenek az áfacsalások miatt. A dokumentum szerint a NAV képviselői nem adtak kielégítő választ a nagykövetség kérdéseire, amelyek arra is vonatkoztak, hogy Fidesz-közeli emberek és cégek jutottak-e trafikokhoz.
Idén januárban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviselőivel tárgyalva a nagykövetség felvetette a mezőgazdasági áfacsalás, az intézményesült korrupció, a közérdekű bejelentők védelme és a külföldön folytatott korrupt üzelmekről szóló törvény (FCPA) be nem tartása miatti aggodalmait, de a tárcánál a dokumentum alapján úgy reagáltak, hogy forduljanak a NAV-hoz, a Belügyminisztériumhoz, illetve a rendőrséghez.
Később a NAV bűnügyi főigazgatóságának illetékeseivel találkoztak a nagykövetség munkatársai, ekkor ismét az amerikai vállalatok aggodalmai volt a téma, mire a NAV egyik tisztviselője azt mondta, hogy nem voltak hivatalos panaszok, így nem tudnak lépni az ügyben – olvasható a dokumentumban.
Végül a külképviselet emlékeztetett: júniusban a nagykövetség a Külgazdasági és Külügyminisztériumban is beszámolt az áfacsalással kapcsolatos aggályairól, és szerintük a minisztérium megosztotta az intézményen belül az információt, de más visszajelzést nem kaptak.
Ezt követően tájékoztatták a tárcát októberben a beutazási tilalmakról – olvasható a kormányzati portálon közzétett, az amerikai nagykövetség által készített dokumentumban.
Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár sajtótájékoztatóján azt mondta: az irat semmivel sem tartalmaz többet, mint amit eddig is tudtak, nincsenek benne hiteles, bizonyító erejű információk, amelyek alapján a kormány meg tudná vizsgálni az állítólagos korrupciós ügyeket.
Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke azt mondta: a magyar köztisztviselők kitiltása és az alapjául citált 2004-es amerikai elnöki rendelet kísértetiesen emlékeztet a kommunista koncepciós perek fő teoretikusának, Andrej  Visinszkij egykori szovjet főügyésznek az alaptételére. A Visinszkij-elv megszüntette az ártatlanság vélelmét, és a korlátozott lehetőségekkel rendelkező védelemre hárította az ártatlanság bizonyításának terhét. Völgyesi drámainak tartja, hogy a magát demokratikusnak tartó Egyesült Államok a kommunista diktatúrát idéző rendeleteket alkotott.
Meg is nyilatkoznak ilyen formán a belföldi és külföldi nemzetellenes médiumok, hovatovább már másról sem szól minden, csak arról, hogy ez a kormány korrupt, ezt meg kell buktatni.

Újságvélemények
Molnár Csaba és Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselői levélben kérték az EU Csalás Elleni Hivatalát a NAV átvilágítására. Ara-Kovács Attila, a Gyurcsány-párt külügyi kabinetjének vezetője a Stop.hu-nak pedig arról beszélt: szakértők egyetértenek abban, hogy Amerikának forgatókönyve van a magyar kormány megregulázására, éppen ezért folytatni fogja a nyomásgyakorlást.
Németh Szilárd úgy fogalmazott: mostanra egyértelművé vált, hogy André Goodfriend (a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője) is „Gyurcsány Ferenc kottájából játszik”. Szavai szerint „az a fecni”, amelyet az amerikaiak átadtak a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, az ellenzék elmúlt években folytatott lejárató tevékenységét, politikai rágalmainak gyűjteményét tartalmazza. Németh Szilárd ezt azzal folytatta, hogy Gyurcsány Ferenc a „számukra katasztrofális bukást eredményező” országgyűlési választások éjszakáján bejelentette, mindent megtesz Orbán Viktor és kormánya megbuktatásáért. A frakcióvezető-helyettes valószínűnek nevezte, hogy az ellenzéki politikus „külföldi segítséggel dolgozik” ígéretének beváltásán, mert hetek óta nem vesz részt a parlamenti munkában, hetek óta nem tesz eleget képviselői kötelezettségének.
Ami Goodfriend attitűdjéből leginkább hiányzik, az a diplomáciai kontroll. Nem arról van tehát szó, hogy nincsen diplomáciai érzéke (valójában nem tudjuk), hanem, hogy nem úgy viselkedik, mint egy diplomata. Egy ország nagykövete, ha feladatát komolyan veszi, valóban országának „követe”, és nem előretolt hadállása. Egy nagykövetet érdekelnek a hírek, hozza, viszi és beszerzi őket – de nem hírszerző.
November 4-ei újságok, internetes lapok hírül adták kijelentését: „Amerika nem akarja megbuktatni Orbánt”. Van-e olyan ostoba jobboldali állampolgár hazánkban, aki ettől megkönnyebbül. Ez a mondat ugyanis színtiszta fenyegetés. A retorika jól ismeri a tagadás jelmezébe vont állítások mérgező hatását. A kérdés ugyanis nem az, hogy Goodfriend szerint Amerika meg akarja-e buktatni az Orbán-kormányt vagy sem. A kérdés így szól: hogy jön ahhoz Mr. Goodfriend, hogy az Orbán-kormány megbuktatását latolgassa? Hát mégsem ügyvivő? Mégis előretolt hadállás?
Miközben Obama amerikai elnök egy New York-i rendezvényen Magyarországot a civil társadalmat korlátozó országok között említi, Goodfriend ügyvivő Budapesten folyamatosan szétlocsolja az olajat. Hátha sikerül Majdanná tenni a Kossuth teret. A nem éppen politikai makulátlanságáról híres Gyurcsány Ferenc eközben az Európai Bizottság elnökénél, Jean-Claude Junckernél kilincsel annak érdekében, hogy az Unió léptessen életbe szankciókat hazánk ellen. Érdemes ezeket a mozaikokat összerakni, és akkor azért nagy-nagy kérdőjelek kerülnek a tüntetések „civil” jellegéhez.
André Goodfriend hetek óta a diszkrétet játssza, miközben szíves segédletével bizonyíték nélkül egy mocsokfelhőt sikerült hazánk köré varázsolnia. Amikor egy tévériporter megkérdezte tőle, honnan tud ezekről a korrupciókról, sokat sejtetőn azt válaszolta, hogy „vannak állampolgári bejelentések”. És mosolygott hozzá, hiszen az állampolgári bejelentés is civil tett, politikán kívüli, ők pedig mindent szeretnek, ami civil. Talán még a civilizációt is. Csak hát elég nehéz elhinni, hogy egy magyar állampolgár ha korrupcióról értesül, egy velünk baráti viszonyban lévő, amúgy egyre kevésbé barátságosan viselkedő mamutállam alig ismert ügyvivőjéhez küldene bejelentést, és nem a hazai rendőrséghez fordulna.
Emlékezzünk rá: október 16-án a Napi Gazdaság arról adott hírt, hogy több amerikai érdekeltségű intézménnyel és céggel szemben is adóhatósági vizsgálat folyik Magyarországon. Még mindig nem tudjuk, vajon nem arról van-e szó, hogy ezek az amerikai érdekeltségű cégek jó érdekérvényesítő képességük révén elérték, hogy ne ők legyenek megvádolva, hanem inkább az a hivatal, amely vizsgálatot indított ellenük. Jellemző módon Goodfriend kezdetben a gyanú szelét a hatalom csúcsa felé terelte: „kormányzati tisztviselőkről és kormánytagokról” is beszélt, nevek említése nélkül. (Adóhivatalról akkor egy szó sem esett!) A ballib oldalnak ez jól jött, az Estihírlap.hu október 17-én föltette a kérdést: „Korrupció gyanúja miatt nem léphetnek be az USA-ba magyar kormánytagok?” Egy meglehetősen vad állítás kérdőjeles formában való közlése mögött gyakran a közölt tényben való bizonytalanság húzódik meg.
De a sár kérdőjellel is fröccsen. A kormánytagokon át az egész Orbán-kormányra. Goodfriend közreműködése nyomán november 8-ra bőven beérett a rágalom gyümölcse: mindössze három hét szorgalmas félinformációinak halmozásával sikerült elérni, hogy az ellenzék tüntetéseken tiltakozzon olyan korrupció ellen, amelyről semmit sem tud. A táblák azért a magasba lendültek: „Eddig tartott a blöff, Viktor!”, „Maffiózók!”. Mire kiderült, hogy nem kormánytagokról volt szó, a kitiltottaknak minimum a fele az adóhatóság vezetői közül került ki, addig az eredeti hírt – hogy tudniillik amerikai érdekeltségű cégeket vizsgált a NAV – már mindenki elfelejtette. November 10-én egy újabb „civil” tüntetésen már ilyen feliratokat olvastunk: „Orbán, takarodj!”, „Fidesz-maffia” és „Féregirtást!”
Egy elasztikus hatáskörrel felruházott amerikai ügyvivő tehát keményen dolgozik azon, hogy Magyarországon kormányellenes indulatok lángoljanak fel.
*
Az előbbi fejezetben olvasottak a magyar újságokban megjelent tudósításokból származnak, és megállapítható, hogy a magyar olvsóközönség bőséges anyagból tájékozódhatott az amerikai ügyvivő kicsinyes üzelmeiről. Aligha felel meg annak a feltételezhető követelménynek, hogy a kormányt sunyi vádakkal illető buzgólkodása nyomán elegendő kormánybuktató hangulat kerekedjen. Elégedetlen ember mindig lesz az országban, de a kormány eddigi eredményei bőven ellensúlyozzák az egyébként hiteltelen ellenzék hazudozásait. A korrupció vádjával Amerikából megtámogatott kormánybuktató szándék kevésnek bizonyul a kormány megingatására. Ami sikerült Csehországban és Ukrajnában, az Magyarországon nem sikerül.
A november 8-i és 10-i tüntetés sikerein felbuzdulva, és a külhatalmi beavatkozástól felbátorodva indult a szervezkedés egészen nagyszabású demonstrácóra, november 17-re. Ezt a dátumot azért tűzték ki, mert ezen a napon lett volna az internetadó parlamenti elfogadása.
A szervezők ráhangoltak a „civil szerveződések” és a „korrupció” témájára. Ennek értelmében a baloldali pártok vezetői és feliratai nem szerepeltek a tüntetésen, ami azt jelképezte, hogy most a nép lázad olyan kormány ellen amelynek korrupt uralkodása már tűrhetetlen.
Egy ideje így indulnak a kormánybuktató esetek másutt is, így alkalmasak arra, hogy „a megnyilvánuló demokratikus népakarat” nagyhatalmi szimpátiát, majd segítséget kapjon. Értelemszerűen adták a 17-i tüntetésnek a „Közfelháborodás Napja” nevet. Nem szabad alábecsülni ezt a megmozdulást, ami komoly szervezőmunkára utal. Budapesten a Kossuth tér tömve volt, a nagyobb vidéki városokban is sikerült néhány száz tüntetőt beszervezni a Facebookon. Nyugat-európai városokban is rendeztek tüntetést ott dolgozó magyarok. A szervezést a „Nem némulunk el Facebook csoport” szervezte.
*
A magyar külpolitika tiszában van a helyzettel, nem megy bele a csapdába. Szíjjártó Péter így fogalmazott: – Orbán Viktor meggyőződéses Európa-párti, és elemi érdekünk, hogy jó viszonyban legyünk Európával és az Egyesült Államokkal – mondta arra a kérdésre, hogy hova akarja kormányozni Orbán Viktor Magyarországot. Arra a kérdésre, hogy a kormányfőt akkor is félreértették, amikor azt mondta, hogy a Nyugat vegyen példát Oroszországról és Kínáról, a miniszter kifejtette: Orbán Viktor „azt mondta, érdemes tanulmányozni, hogy miért annyira sikeres gazdaságilag Törökország, Oroszország és Kína, és nem arról beszélt, hogy ezeket a modelleket követnünk kellene”. Szíjjártó Péter hozzátette: Magyarország „keresztény európai ország, ennek megfelelő kulturális és történelmi értékekkel”, és ezeket az értékeket „nem adjuk fel”.
Nos itt ütköznek a magyar és a nagyhatalmi érdekek. 1526 óta a magyar politikának figyelembe kellett vennie a ránehezedő nagyhatalmak arroganciáját, amiket ha már nem tűrt, felkeléssel váltotta fel az ellenállást. Ma  nem tartunk ott, ma még van lehetőség a magyar érdekek védelmére. De tisztában kell lenni a helyzettel.
A helyzetet annak globális természete határozza meg. A múlt század két nagy és számtalan kisebb háborúja azt eredményezte, hogy a jelen századra Földünkön egyetlen fegyveres hatalom maradt fenn olyan erővel, amivel szemben az egyéb fegyveres erők összessége is elenyésző. Ennek a fegyveres erőnek van gazdája. Minden külső jel szerint az Amerikai Egyesült Államok. A hatalmi képlet azonban nem ilyen egyszerű. A gazdaság elemei, az ipar, a kereskedelem, a hitelintézetek nem szeretik az államhatárokat. Egyszerűen túlnőtték azokat, a legnagyobb államok határait is. Nem új felfedezés, de az Egyesült Államok katonai győzelmével létrejött globális pénzhatalom az Egyesült Államok képében jelenik meg a politikai porondon. Ideje a két hatalom különállásának megfelelő jelölése. Az Egyesült Államok egy területre korlátozott közigazgatási intézmény, amelynek van saját költségvetése, pénze a dollár, hitelintézeti hálózata kiszolgálja az ország igényeit. Ugyanakkor New York olyan bankhálózat központja, amelynek intézményei behálózzák a világot. Globális hitelintézetek központja New York. Ennek alapján neveztem el egy írásomban, 1977-ben, az Ausztráliai Magyarságban, a globális pénzvilágot telephelyéről New York Empire-nek.
Nem az amerikai nép akarja, hogy megbukjon a törvényes, demokratikusan megválasztott magyar nemzeti kormány, hanem az a globális pénzhatalom, amely nem tűri azokat az államokat, amelyek nem fogadják el a globális pénzügyi irányítást.
A magyar kormányt nem megbuktatni, hanem megerősíteni kell demokratikus többségű védekezéssel. Ilyen értelmű védekezési szándék Európa más országaiban is van, ami a nemzetellenes nyomás ellenében egyre erősödik. Magyarország helyzete nagyon kényes, nagyon körültekintő és diplomatikus külügyi vezetést kell folytatni a fennmaradásért. Csapó Endre