Főoldal film Magyar Animáció 100 konferencia - Jankovics: a legszínesebb fejezet (MTI)

Magyar Animáció 100 konferencia - Jankovics: a legszínesebb fejezet (MTI)

E-mail Nyomtatás PDF



Budapest, 2015. február 10. - A magyar filmgyártás történetének legszínesebb fejezete az animáció, amely kiemelt támogatást érdemel - mondta Jankovics Marcell, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) alelnöke a Magyar Animáció 100 című konferencián kedden Budapesten. MTI Fotó: Bruzák Noémi

- Mikulás Ferenc, a Kecskeméti Rajzfilmstúdió vezetője, Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) főtitkára és Fekete György, az MMA (b-j) beszélget a Magyar Animáció 100 című, a magyar animáció 100 éves történetével foglalkozó konferencián a Pesti Vígadóban 2015. február 10-én.
A magyar filmgyártás történetének legszínesebb fejezete az animáció, amely kiemelt támogatást érdemel - mondta Jankovics Marcell, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) alelnöke a Magyar Animáció 100 című konferencián kedden Budapesten.

A magyar animációsfilm-készítés 100 éves centenáriuma alkalmából az MMA, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) és a Pesti Vigadó közreműködésével szerveztek konferenciát, amelyet délután a Magyar Animáció 100 című, március 12-ig látogatható filmtörténeti kiállítás megnyitója követ a Vigadó Makovecz termében. A konferenciát röviden Fekete György, az MMA elnöke is köszöntötte.
Jankovics Marcell felidézte, hogy a magyar animáció csúcsa 1978 és 1979 volt, ekkor 18 óra film készült, több mint a rendszerváltozás óta összesen. Jankovics Marcell kitért arra, hogy akkor mai értéken számolva 5-6 milliárd forint állami támogatás jutott az animációra, ma évente 200-300 millió, emellett több mint hatszázan dolgoztak animációs filmek készítésén.
A filmrendező nyitó előadásában megemlítette, hogy a magyar animáció története 1914-ben kezdődött Kató-Kiszly István trükkfilmjeivel, az animációsfilm-gyártás pedig a Macskássy Gyula által vezetett budapesti reklámfilmműteremben az 1930-as, 1940-es években. Kiemelten szólt az 1950-es években formálódott állami Pannónia Filmstúdióról, amely évtizedekre a magyar animáció alapintézményévé vált és megemlékezett Matolcsy György producer szerepéről is.
Napjaink helyzetét értékelve az animációs filmkészítő arról beszélt, hogy a MOME jelenti a "világító fáklyát", ugyanakkor szerinte nagy tragédia, hogy a tehetséges és sokszor fesztiváldíjasként induló fiatalok idővel kénytelenek névtelen, iparszerű munkálat elvállalni a megélhetés érdekében.
Kollarik Tamás, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja arról beszélt a konferencián, hogy a testület az elmúlt négy évben 117 animációs film elkészítését támogatta mintegy 825 millió forinttal. Ebből a Macskássy Gyula-pályázaton 2011-től 2014-ig mintegy 610 millió, a Dargay Attila-pályázaton 215 millió forintnyi volt az állami támogatás.
"A Médiatanács 5,13 milliárd forint támogatással 546 film vagy ahhoz kapcsolódó alkotás megvalósulását finanszírozta, ezek sorában 72 animációs film és hat animációs sorozat összesen 45 epizódjának készítéséhez járult hozzá" - jegyezte meg Kollarik Tamás.
Kiemelte, hogy a támogatott művek nagyon szép nézőszámokat és sikereket értek el a különböző televíziós csatornákon, az online felületeken, a mozikban, hazai és nemzetközi fesztiválokon, amilyen például a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF) és a hirosimai fesztivál. Kitért arra, hogy a tavalyi Magyar Filmhéten 18 animációs alkotást vetítettek a Média Mecenatúra program támogatásával.
Kucsera Tamás, az MMA főtitkára arról beszélt, hogy a magyar animáció egy univerzális művészeti nyelv része, annak egy mindenki számára érthető dialektusa, "amelyet ezért az egyetemes és nemzeti értékek mellett egyaránt felelősen kiálló Magyar Művészeti Akadémiának kötelezően kell ápolnia".
Úgy vélte, hogy a Magyar népmesék sorozat vagy a Fehérlófia olyan nemzeti nyelvi közegbe van ágyazva, amely a fordítás segítségével eljut a nemzetközi színtérre, ugyanakkor az animációs képi megformálás egyedien magyar világból táplálkozik.
Mikulás Ferenc rendező, a KAFF igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar animációs film a rendszerváltozás után, a Magyar Mozgókép Alapítvány idején partvonalra szorult, akárcsak a filmértékesítéssel foglalkozó cégek.
"A magyar animációs filmgyártást újra fel kell építeni, miután értelmetlenül lerombolták. Az építkezési folyamatban a mecenatúra program, a MOME és mások nagyon fontos szerepet játszanak" - fogalmazott Mikulás Ferenc. Az alkotó felidézte a kecskeméti rajzfilmkészítés és a KAFF történetének fontosabb állomásait és felsorolta a kiemelkedő külföldi fesztiválszerepléseket.
"Az animáció olyan eszköz, amellyel irodalmi műveket lehet népszerűsíteni, képzőművészeti alkotásokat és zeneműveket feldolgozni, történelmi ismereteket továbbítani, értékeket menteni, megőrizni és korszerű formában továbbadni" - emelte ki Mikulás Ferenc.
A kedden délután nyíló, a Magyar Animáció 100 című kiállításon számos más érdekesség és kordokumentum mellett megtekinthető Rófusz Ferenc Oscar-díja is, amelyet A légy című animációs filmért kapott 1981-ben.

 

Módosítás dátuma: 2015. február 10. kedd  

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 63 vendég böngészi