Főoldal tárlat Mûvészóriások óriásmetszetei

Mûvészóriások óriásmetszetei

E-mail Nyomtatás PDF
Dürer és kortársai címmel nagyszabású kiállítás nyílott a budapesti Szépmûvészeti Múzeumban A kiállítás legnagyobb szenzációja a sokszorosított grafika történetének eddigi legnagyobb méretû fametszete, amely teljes egészében eddig még sohasem volt látható Magyarországon, sõt Európa-szerte is csupán néhány alkalommal állították ki.
Dürer és kortársai címmel nagyszabású kiállítás nyílott a budapesti Szépmûvészeti Múzeumban A kiállítás legnagyobb szenzációja a sokszorosított grafika történetének eddigi legnagyobb méretû fametszete, amely teljes egészében eddig még sohasem volt látható Magyarországon, sõt Európa-szerte is csupán néhány alkalommal állították ki. Miksa császár 1512-ben bízta meg a nürnbergi származású Albrecht Dürert – korának legnagyobb német képzõmûvészét – és a korszak több más jelentõs mesterét, köztük Albrecht Altdorfer és Hans Burgkmair grafikust és festõt, hogy készítsenek számára egy monumentális emlékmûvet. Az ikonográfiai programot teljes mértékben I. Miksa császár elképzelései szerint valósították meg, azzal az új, akkor még csak néhány évtizede létezõ technikával, amely fametszet segítségével hoz létre maradandó lenyomatot. Ennek a felkérésnek köszönhetõen jött létre a világ legnagyobb méretû, mintegy 3,5 x 3 méteres, 192 dúcból nyomtatott, 36 lapból összeállított fametszete, az I. Miksa császár diadalkapuja, továbbá az a több mint 50 méter hosszú, 135 lapból álló fametszetsorozat, amely az I. Miksa császár diadalmenete címet viseli. A diadalkaput elõször 1517/18-ban adták ki, a Szépmûvészeti Múzeumban látható példányt Adam Bartsch 1799-ben, az eredeti dúcok felhasználásával jelenítette meg újra. A diadalmenetet ábrázoló sorozat legszebb darabja Dürer nyolc fametszetbõl összeállított – és 1522-ben önállóan is kiadott –, több mint két méter széles és fél méter magas Nagy diadalkocsi címû kompozíciója, amelyen a díszes kocsit tizenkét ló húzza, a császárt pedig palástban, kezében a birodalmi jelvényekkel láthatjuk. Miksa feje fölé Victoriát, a gyõzelem istennõjét helyezték az alkotók, amint koszorút tart az uralkodó fölé. A nagy diadalkocsi a 16. század végéig hét kiadást ért meg, a Szépmûvészeti Múzeumban most kiállított példány 1523-ban készült és a második volt a sorban. A pompázatos császári menetrõl készült fametszetnek a diadalkocsin kívüli részein is aprólékos kidolgozású, történelmileg hiteles és rendkívül érdekes jeleneteket ábrázolnak a régi mesterek. A metszeteken a szarvasvadászok, az udvaroncok, az udvari bolondok mellett feltûnnek például lovagok, bajvívók, sõt hadifoglyok is. Különösen érdekes a Habsburg Birodalomhoz tartozó országok, tartományok és városok zászlóinak ábrázolása, illetve néhány jelentõs királynak a portréja. A szóban forgó uralkodók között például Szent Istvánt is felfedezhetjük. Ezek az udvari megrendelésre készült impozáns kivitelezésû és méretû munkák I. Miksa császár diadala összefoglaló címen váltak ismertté, és a császár, valamint a Habsburg dinasztia dicsõségét voltak hivatottak hirdetni. Dürer keze nyomát csak a diadalkapu és a diadalkocsi fametszete viseli, s ezek megvalósításában is segítségére volt a fent említett két mester, illetve az itt meg sem említett néhány tanítvány is. A sorozatból – amely az antik formavilág korabeli újjáéledésérõl tanúskodik – jelenleg 103 lap van a Szépmûvészeti Múzeum tulajdonában, a hiányzó lapok közül a legszebbeket olyan külföldi gyûjteményekbõl kölcsönözték ki, mint a bécsi Albertina és a National Bibliothek. A nyomatok együttes bemutatása egy izgalmas reneszánsz koncepciónak a korszak legnagyobb német grafikusmûvészei által kivitelezett, szokatlan és látványos megvalósításával ismerteti meg a látogatót. ONDREJCSÁK CSILLA
Módosítás dátuma: 2005. augusztus 01. hétfő  

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 356 vendég böngészi