FotoMedia

Budapest, 2017. január 18. - A huszonnegyedik órában vagyunk a Kárpát-medencei magyar autonómiák megteremtéséhez - hangoztatta Szili Katalin szerdán Budapesten. A Hitel-Est rendezvényén a határon túli autonómiaügyekben közreműködő miniszterelnöki megbízott arról beszélt: ha néhány éven belül nem készülnek el az autonómiák létrehozásának koncepciói, történelmi lehetőséget veszítünk el.
Hangsúlyozta, az autonómia "soha nem elszakadást jelent", hanem a "többségi társadalommal kooperációban, megegyezésben kell ennek létrejönnie". A többféle létező megoldásra utalva megjegyezte, "amit szabad Európában bárhol, azt legyen szabad a magyaroknak is".
Az elv most az, hogy legyen minden területen egységes elképzelés - jegyezte meg Szili Katalin, kitérve arra is, hogy a közelmúltban sikerült több egyeztetésen közelíteni egymáshoz a székelyföldi autonómiára vonatkozó két koncepciót.
Kiemelte, a helyieknek kell eldönteniük, hogy mit szeretnének, az anyaország feladata a segítés, a "menedzselésben" való támogatás.
Szili Katalin hangsúlyozta: láttatni kell szomszédainkkal, hogy az autonómia a megmaradásról szól és az egyenjogúságot biztosítja, az ez évben kutatandó kérdésnek nevezve annak vizsgálatát, hogy "szándékában áll-e a következő generációnak fölemelni ezt a zászlót".
Mint mondta, az elmúlt évtizedek legnagyobb problémája a népességfogyás volt, de Magyarország uniós csatlakozásával azt is felvállaltuk, hogy ez sokaknak nyújtja a más államba költözés lehetőségét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene megteremtenünk a visszajövetelük lehetőségét - fűzte hozzá.
Megjegyezte, az uniós polgárok 85 százaléka többségi társadalmakhoz tartozik, tizedük él kisebbségben, és öt százalék a migránsok aránya, de "Európa az öt százalékkal foglalkozik, a tízzel nem; ez a mi legnagyobb bajunk".
Grezsa István, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa arról beszélt: a Kárpát-medencei magyarság demográfiai helyzete rossz, de a környező népek sincsenek jobb szituációban.
Mint mondta, az elmúlt 25 évnek voltak olyan mozzanatai, amelyekre nem lehetünk büszkék a magyar nemzetpolitikában, "de azért az tény, hogy a lélekben 15 millió magyar gondolatától eljutottunk ma a gyakorlati nemzetegyesítés folyamatáig", ami sokkal mélyebbre ható, mint ahogyan az a médiában megjelenik.
Ráadásul, tette hozzá, ma már nem csupán a Kárpát-medencében gondolkodunk, hanem "világnemzetté váltunk", ami újabb és a korábbiaktól eltérő kihívásokat hoz magával.
Juhász György, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum tudományos főmunkatársa annak a véleményének adott hangot, hogy 2010 óta "létrejött a preautonómia állapota", mivel a magyar kormány a szükséges lépések kilencven százalékát megtette.
Mint mondta, a megvalósításban Észak- és Közép-Bácska "igen elöl áll", a sorban a második Erdély; szerinte a szlovákokkal azt kell megértetni, hogy - szemben az ő történelmi példájukkal - "az autonómia nem azonos a szeparatizmussal".