Főoldal Média A kisebbségi média működéséről tartottak tanácskozást Brüsszelben (MTI)

A kisebbségi média működéséről tartottak tanácskozást Brüsszelben (MTI)

E-mail Nyomtatás PDF

Brüsszel, 2017. június 8. - A kárpát-medencei határon túli magyar sajtó helyzetét áttekintő, kisebbségi nyelvű média helyzetével foglalkozó tanácskozást tartottak Brüsszelben magyar újságírók, médiaszakemberek és európai parlamenti képviselők részvételével.
A Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP) képviselőcsoportja sajtóirodájának tájékoztatása szerint Tőkés László EP-képviselő a tanácskozáson rámutatott, hogy a piac szabályai szerint működő média világában a kisebbségi közösségi tájékoztatás gazdaságilag nem életképes, előnyös bánásmódra, pozitív diszkriminációra van szükség ahhoz, hogy fenntartható legyen.
Ezzel szemben a kelet-közép-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy az öntörvényű piac alig van tekintettel erre az eleve hátrányos helyzetre, illetve a többségi asszimilációs politika a kisebbségi média működését egyenesen gátolja.
Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) európai parlamenti képviselője hangsúlyozta, hogy a kisebbségi sajtó helyzete Szlovákiában nem kielégítő, több médiumra és erőteljesebb anyagi támogatásra lenne szükség.
Sógor Csaba (RMDSZ) európai parlamenti képviselő kiemelte, minél több kisebbségi médiumnak el kell kezdenie a többség nyelvén is kommunikálni. "Erre már vannak jó példák a romániai magyar közösségben, és ezt a továbbiakban is bátorítani kell, hiszen a többséggel, jelen esetben a román közösséggel saját anyanyelvén tudjuk leghatékonyabban megértetni, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartása nem a többség kárát jelenti, és akár gazdasági hasznuk is származhat belőle" - fogalmazott a néppárti képviselő.
Deli Andor, a Fidesz-KDNP EP-képviselője beszédében hangsúlyozta, hogy a határon túli kisebbségi médiának a tájékoztató szerepe mellett az anyanyelv és identitás megőrzése is a küldetése. "A kisebbségi közösségek nem elég erősek ahhoz, hogy maguk tartsák fenn a médiumokat, ezért az anyaország szerepe elengedhetetlen. A magyar kormány hozzáállása e tekintetben legjobb európai gyakorlatként tartható számon" - húzta alá.
Vincze Loránt, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke annak jelentőségét hangsúlyozta, hogy a kisebbségi közösségek sok esetben a szomszédos ország nyelvét beszélik.
"A nemzeti szinten korlátozott szerzői jogi rendszerek akadályozzák a szolgáltatások szabad áramlását, ezért az egységes szerzői jogi piac létrehozását javasoljuk. Első lépésben azt szorgalmazzuk, hogy a szolgáltatások és az audiovizuális tartalmak szabadon elérhetőek legyenek a kisebbségi régiókban" - fogalmazott.
Bocskor Andrea, a Fidesz-KDNP EP-képviselője kiemelte, hogy Kárpátalján a legégetőbb a helyzet, ahol az ukrán állam egyre inkább korlátozza a kisebbségi anyanyelvhasználatot.
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő a tanácskozás záróbeszédében azt hangoztatta, hogy a kisebbségi nemzeti közösségek megmaradásának, egy nemzet határokon átnyúló összetartozásának feltétele az anyanyelvű kommunikációs eszközök, az anyanyelvű sajtónyilvánosság. "Trianon közös európai tragédia, ezért a kisebbségek védelme, a kisebbségi nyelven működő média erősítése is közös európai ügy kell, hogy legyen" - hangsúlyozta a politikus.

 

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 160 vendég böngészi