Főoldal Egyházak Soltész: az állami vezetők feladata a hit újbóli megerősítése az emberekben (MTI)

Soltész: az állami vezetők feladata a hit újbóli megerősítése az emberekben (MTI)

E-mail Nyomtatás PDF

Tihany, 2017. június 14. - Az állami vezetők feladata az egyházzal együttműködve, hogy kiálljanak a hit mellett, így kitöltve a terjedő liberalizmus által okozott űrt - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán a tihanyi apátságban tartott vallásközi konferencián.
Soltész Miklós a Közös gondolkodás a jövőnkről című, az ember és környezete kulturális és morális egységéről szóló kétnapos tanácskozás első napján azt hangsúlyozta, "azok, akik az életüket zsidó-keresztény alapokra helyezik", jól kitöltik azt az űrt, amely a hit hiányából fakad. 
A vallásos hit követendő, hiszen a hit képes arra, hogy megerősítsen, jó irányba fordítson dolgokat, a vallásból fakadó radikalizmus azonban, amely a vallás nevében üldöz valakit, elfogadhatatlan - húzta alá.
Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság perjele köszöntőjében kiemelte: "az életnek nem urai, hanem felelősei vagyunk".
Felidézte, hogy a közelmúltban belecsapott a villám a tihanyi templom tornyába, ezért az épület rögtön a médiaérdeklődés középpontjába került.
Fontos, hogy a konferencián elhangzott gondolatok is eljussanak az emberekhez, hiszen így lesz esélyünk arra, hogy életben maradjon a Föld és az emberiség - mondta.
Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke a japán püspöki konferencia egyik megnyilatkozását idézte, miszerint "minden teremtmény saját létezésének himnuszát énekli". Hozzátette: korunk emberét segíteni kell ezen gondolat felé.
Kifejtette: a mai ember értékrendje eltorzult, elutasítja az alapvető erkölcsi normákat, elhárítja magától a felelősséget.
Nem szabad várni a "nagy fordulatra" az emberiség gondolkodásában, a változtatást magunkon kell kezdeni. Közös cselekvésre és egymás tiszteletére van szükség, "ezáltal megmenthetjük a világot a pusztulástól, és elindulhat újra a fejlődés irányába" - fűzte hozzá az MKPK elnöke.
Fekete Károly tiszántúli református püspök azt mondta, úgy kell cselekedni, mintha tőlünk függne a jövő, majd cselekvési javaslatait vázolta fel. Hangsúlyozta, kerülni kell az egymás iránti közömbösséget, a természet pusztítását.
Követendő lenne, hogy Krisztushoz hasonlóan a mai ember is "magához ölelje a világot", hiszen ma ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk, kitaszítottakká váltunk - tette hozzá.
Fekete Károly, a puritán életszemlélet újbóli felvállalását, a teljes, vallásos emberkép követését sürgette, hozzátéve, hogy csupán "józan észből" nem leszünk képesek a változásra, csak a Szentlélekkel együtt.
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke szólt arról, hogy a bábeli történet arra mutat rá, amitől a mai ember is szenved.
A bibliai történet azt üzeni, hogy az ember egy technológiai forradalmat élt át, ami egy "morális rövidzárlattal kapcsolódott össze" - mondta.
Az ember magának épített házat, elfeledve közben az Istennel való kapcsolatát - fogalmazott, hozzátéve: Isten azonban nem hagyta magára az embert, hanem leszállt hozzá, és kommunikációs zavarral állította meg teremtményét, hogy felhívja figyelmét a kapcsolatuk megszakadására.
Ahhoz, hogy a kapcsolat helyreálljon, az embernek is felelősen jelen kell lenni a folyamatban, mint "Isten munkatársának" - fogalmazott.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija kiemelte, hogy a nyugati világ értékeinek bázisa a zsidó-keresztény értékeken nyugszik.
Kifejtette: a teremtés tudatosan történt, nem véletlenül vagyunk jelen a világban, ezért van felelőssége az embernek a világon történtekért.
Az emberi méltóság abból fakad, hogy az embert Isten saját hasonlatosságára teremtette meg - fogalmazott a rabbi.
Hozzátette: nagyon fontos az emberben meglévő remény, ami mélyen zsidó-keresztény gondolat, hiszen a hittel teli ember tele van reménnyel, így képes jobbá tenni a világot.
A felelősség, a méltóság és a remény lehetőséget ad arra, hogy a világot jobbá tegyük, különb hellyé, mint amilyen a születésünk előtt volt - tette hozzá.
Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága elnöke felidézte, hogy az idei a negyedik vallásközi konferencia, az elsőt 2014-ben tartották. Közölte: az idei konferencia a legégetőbb globális gondokról szól.
A szerda délutáni előadások során szó lesz egyebek mellett a nemzetközi zsidóság és Izrael kapcsolatáról, a vízválságról, az egyén és a közösség etikai felelősségéről. Csütörtökön Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mond köszöntőt. A tanácskozáson szó lesz egyebek mellett a kulturális ökológiát érintő feladatokról és az európai civilizációs esélyekről.

 

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 202 vendég böngészi