Főoldal Kárpát-medence Potápi: a Kárpát-medence magyar közösségei nem adták fel az autonómiáért folytatott harcukat (MTI)

Potápi: a Kárpát-medence magyar közösségei nem adták fel az autonómiáért folytatott harcukat (MTI)

E-mail Nyomtatás PDF

Kolozsvár/Nagyvárad, 2017. szeptember 22. - A Kárpát-medence magyar közösségei nem adták fel az autonómiáért folytatott harcukat, de a közösségeknek az őket érő támadások ellen is egyfolytában védekezniük kell - jelentette ki Potápi Árpád János, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) nagyváradi ülésén.
Az államtitkár  KMAT idei második ülésének nyilvános részén felszólalva megállapította, hogy egyedül a Vajdaságban sikerült előrelépni az autonómia területén. Úgy vélte, amíg a székelyföldi magyar ember is közömbös az autonómia iránt, addig kevés esély van a sikerre. Szerinte elsősorban a saját közösség autonómia iránti igényét kell megerősíteni, majd a román közösségét, ehhez kell hozzáilleszteni a magyar és a román politikát, és ehhez kell nagyhatalmi, európai uniós támogatást szerezni.
"Semmivel sem jobb a helyzet mint 1995-ben vagy 2004-ben, de innen szép fordítani" - jegyezte meg az államtitkár, aki arra is kitért, hogy a magyar nemzetpolitika immár arra törekszik, hogy a Kárpát-medence magyar közösségei boldogulni is tudjanak a szülőföldjükön. Ezért a hagyományos nemzetpolitikai területek mellett a magyar közösségek gazdaságát is támogatja.
Az államtitkárnak az autonómia iránti közönyre vonatkozó megállapítását mind Tőkés László KMAT-elnök, mind pedig Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke vitatta.
Tőkés László a székelyek autonómiaigényét a templomba ritkán járó, de mégis hívő emberek vallásosságához hasonlította. A KMAT elnöke szerint történelmi előzményei vannak annak, hogy az erdélyi magyarságban erősebb az autonómiaigény, mint a Kárpát-medence más magyar közösségeiben. Az erdélyi magyarság öntudatába ugyanis beépült, és maradványaiban máig megmaradt az erdélyi államiság tudata - vélte Tőkés László.
A politikus úgy vélte: a Magyarországot felszabdaló trianoni döntés centenáriumát megelőző fokozódó magyarellenesség is a közösségi önrendelkezés hiányára vezethető vissza. "Gordiuszi megoldás volna, ha a nemzeti önrendelkezés közösségi jogát tudnánk érvényesíteni. Tovább kell folytatnunk törvényes küzdelmünket az autonómia különböző formáinak a megvalósítása érdekében" - jelentette ki Tőkés László.
Szilágyi Zsolt úgy vélte: a székelyek 2013 októberében tartott nagy menetelése vagy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2007-ben tartott nem hivatalos mozgó urnás népszavazása is jelezte, hogy az autonómia népakarat Székelyföldön. A politikus szerint "mozgásban kell tartani a közösséget" hogy a népakarat megmaradjon.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott felszólalásában azt hangoztatta, hogy a magyar közösségeknek előbb a közösségeiken belül kell egységesíteniük autonómiaelképzeléseiket, és csak ezután szabad megszólítaniuk országaik vezetését. Úgy vélte: a Székelyföldre vonatkozó két autonómiatervezet között a leglényegesebb különbség, hogy míg az SZNT a történelmi Székelyföld számára kér területi autonómiát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) tervezete Hargita, Kovászna és Maros megye területére vonatkozik. Utóbbi terület nagyobb és olyan kistérségeket is magába foglal, amelyeken kisebbségben élnek a magyarok. A miniszterelnöki megbízott abbeli szándékának adott hangot, hogy a következő egyeztetésen "közös nevezőre hozzák" a székelyföldi tervezeteket.
A KMAT ülése után Nagyváradon Hogyan lesz autonómia? Hol az ördöglakat kulcsa? címen autonómiakonferenciát is tartanak, amelyre a téma több európai szakértőjét is meghívták.

 

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 422 vendég böngészi