Főoldal Kárpát-medence Egyre több a magyarság asszimilációját elősegítő körülmény a Csallóközben, figyelmeztet az MKP (MTI)

Egyre több a magyarság asszimilációját elősegítő körülmény a Csallóközben, figyelmeztet az MKP (MTI)

E-mail Nyomtatás PDF



Pozsony, 2018. május 31. - Sokasodnak a magyarság asszimilációját elősegítő körülmények a még tömbmagyar területnek számító Csallóközben - mutatott rá a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) csütörtökön az MTI-nek küldött sajtóközleményében.
A Pozsony tőszomszédságában lévő régióban az utóbbi években igencsak felgyorsult az urbanizáció, és a betelepülésnek a helyi magyar közösségre gyakorolt következményeit már nem lehet nem észrevenni, egyebek mellett ilyenek azok a mostanában megjelent igények is, hogy szlovák osztályokat nyissanak a magyar többségi lakosságú települések oktatási intézményeiben - mutatott rá Őry Péter az MKP Országos Tanácsának elnöke.
A felvidéki magyar párt politikusa ezzel arra célzott, hogy az elmúlt hetekben a Csallóközbe betelepült szlovák szülők azzal a kezdeményezéssel álltak elő, hogy a régió településein (elsőként konkrétan Nagyszarván) szlovák osztályokat kellene nyitni a magyar nyelvű iskolákban, mivel a közvetlen környéken nincs szlovák nyelvű oktatási intézmény. Ezt nem tartják jó megoldásnak az érintett intézményeket fenntartó települések, mivel ez tovább terhelné költségvetéseiket. Ezen felül az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar oktatási intézmények vegyessé tétele hosszabb távon a magyar nyelvű oktatás elsorvadásának veszélyét is magában hordozza.
Őry Péter rávilágított: a főváros vonzáskörzetében már két évtizede folyik az új lakóparkok kiépítése és ezek megtöltése az ország más részeiből érkezett lakossággal, ez először a szenci járás magyar településein zajlott, majd elkezdődött a dunaszerdahelyi járásban is, ahol számos településen néhány év alatt 80-ról 20-30 százalékra esett vissza a magyarok aránya.
"A területrendezési és építésügyi eljárások során az illetékes kerületi és járási szervek sokszor nem tartották fontosnak, hogy az építkezéseket infrastrukturális fejlesztésekhez kössék, és így ezek a hiányosságok idővel előjöttek az oktatási intézmények terén is" - mondta az MKP politikusa. Rámutatott: míg a Pozsonyhoz ugyancsak közeli, de szinte tisztán szlovák lakosságú malackai járásban a betelepülés során több új iskolát is építettek, addig például a dunaszerdahelyi járásban lévő Úszoron, ahol a helyi önkormányzat felajánlotta, hogy építene szlovák iskolát, ha kapna rá állami támogatást, ezt az illetékes szervek elutasították. "Ugyanakkor a belügyminisztérium alá tartozó helyi kerületi hivatal az önkormányzatokat megkerülve szlovák oktatási körzeteket hozott létre, és ezek útján próbálja átültetni, hogy szlovák osztályok nyíljanak a meglévő, magyar nyelvű oktatási intézményekben" - mutatott rá Őry. Megjegyezte: "szalámi-technikáról" van szó, olyanról, amely néhány év alatt folyamatosan megváltoztathatja a ma még magyar többségű Csallóköz etnikai összetételét, és felgyorsíthatja az asszimilációt, aminek folyamata várhatóan tovább gyorsul majd a Pozsonyt a déli régiókkal összekötő R7-es gyorsforgalmi út megépülését követően.
"Belgiumban törvény tiltja, hogy úgy bővítsenek egy községet, hogy közben megbontsák nemzetiségi összetételét, Svájcban az önkormányzat szavaz arról, hogy kinek ad lakhatási lehetőséget egy településen, ilyen lehetőség Szlovákiában nincs" - mutatott rá Őry Péter. Leszögezte: a folyamat ellensúlyozására erőteljes közösségi reflexióra van szükség, különben menthetetlenné válik a helyzet. Hozzáfűzte: fel kell vetni egy, a felvidéki, csallóközi őshonos kisebbséget védő törvény megalkotását is.

Módosítás dátuma: 2018. június 02. szombat  

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 293 vendég böngészi