Főoldal Média Országgyűlés: megfelelő célokat szolgált a belépési engedély felfüggesztése (MTI)

Országgyűlés: megfelelő célokat szolgált a belépési engedély felfüggesztése (MTI)

E-mail Nyomtatás PDF



Budapest, 2020. május 26. - A jog által előírtan és a megfelelő célokat szolgálva avatkozott be a véleménynyilvánítás szabadságába az Országgyűlés sajtófőnöke akkor, amikor felfüggesztette több újságíró parlamenti belépési engedélyét - olvasható az Országgyűlés Sajtóirodájának az Emberi Jogok Európai Bíróságának keddi döntésére reagáló közleményében.

A kommünikében ugyanakkor szerepel az is: a belépési engedélyek felfüggesztése a korábbi szabályozás eljárási garanciáinak hiánya miatt nem volt arányos.
Az Országgyűlés Sajtóirodája közleményében ismerteti: hat magyar újságíró azután fordult a strasbourgi székhelyű  bírósághoz 2016 októberében, hogy parlamenti belépési engedélyüket - az országházi sajtótudósítás rendjére vonatkozó házelnöki rendelkezés szándékos megsértése miatt - az Országgyűlés sajtófőnöke felfüggesztette.
A bíróság a kérelmező újságírók nem vagyoni kártérítésre vonatkozó fejenként 5000 eurós igényét elutasította, és csak a perrel kapcsolatos költségek megfizetésére kötelezte Magyarországot.
A közlemény szerint az ítélet több ponton alátámasztotta a magyar kormány perben képviselt álláspontját: az újságírók kérelmével szemben elismerte, hogy a sajtótudósítás szabályozása a magyar jogban előrelátható, "a jog által előírtság" követelményének megfelelő volt.
A bíróság az újságírók kérelmével szemben azt is elismerte, hogy a sajtó felvételkészítésének korlátozása, a szabályszegők szankcionálása a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozásának jogszerű céljai közül kettőnek is megfelelt. Így a bíróság kimondta, hogy a parlamenti működés zavartalanságának biztosítása és a képviselők jogainak védelme legitim korlátozási indok.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága a meghozott intézkedés arányosságának vizsgálata során azt állapította meg, hogy a belépési jog felfüggesztésére vonatkozó korábbi, a konkrét ügyben alkalmazott eljárási szabályok nem voltak kellően részletezettek, így egyebek mellett nem szabtak határidőt a felfüggesztésnek és nem adtak lehetőséget az újságírónak álláspontja ismertetésére.
A bíróság elismerte, hogy a vonatkozó eljárási szabályok időközben kiegészültek a mérlegelési szempontok meghatározásával, a felfüggesztés időtartamának rögzítésével, valamint fellebbezési lehetőséggel is. Mivel azonban ezen új szabályok a kérdéses ügyben még nem voltak hatályban, az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította az aránytalanságot, kimondta a jogsértést.
A bíróság rögzítette azt is, hogy az államok nagyobb mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek a Parlament épületében folytatott tevékenységek szabályozására, így arra is, hogy a parlamenti működés zavartalanságának biztosítására az épületben meghatározott területeket jelöljenek ki a felvételkészítésre.
A bíróság egyetértett a magyar kormány álláspontjával abban is: az újságírók azzal, hogy nem tartották tiszteletben a tudósítás szabályait, tudatosan vállalták a kockázatát annak, hogy szankcionálhatják őket a házelnöki rendelkezés megsértése miatt.
Az ítéletből nem következik a sajtótudósítás rendjével kapcsolatos jelenlegi szabályok felülvizsgálatának kötelezettsége - zárul a közlemény.

 

Módosítás dátuma: 2020. május 26. kedd  

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 232 vendég böngészi