Főoldal Kárpát-medence Gyurcsány „lelki Trianont” okozott a külhoni magyarságban (Kossuth Rádió)

Gyurcsány „lelki Trianont” okozott a külhoni magyarságban (Kossuth Rádió)

E-mail Nyomtatás PDF


2020. december 20. - Az Orbán-kormány nyilvánvalóvá tette az egy, oszthatatlan magyar nemzet valóságát
Gyurcsány Ferenc porig rombolta a nemzetpolitikát, ezért nem tatarozni kellett, vagy ráépíteni a nemzetpolitika építményére, hanem először eltakarítani a romokat és utána tudtuk felépíteni nemzetpolitikai filozófiánkat – mondta el Semjén Zsolt a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a kormány külhoni támogatás-politikájának négy eleméről is beszélt.
– A 2004. december 5-i, külhoni magyarok állampolgárságáról szóló szavazáson Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként manifeszt nemzetárulásként képes volt a saját nemzete ellen kampányolni, amellyel egyfajta „lelki Trianont” okozott a külhoni magyarságban – fejtette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában adott interjúban.
Mint mondta, ezután a Magyar Állandó értekezletet (MÁÉRT), ami az egyetemes magyarság legfontosabb tanácskozó testülete, a volt kormányfő nem volt hajlandó összehívni, tehát a magyar-magyar párbeszéd intézményes formája megszakadt.
– Nagy szerencse, hogy Szili Katalin akkor úgy mentette meg a MÁÉRT-et, hogy ő maga parlamenti elnökként létrehozta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF) és ez keskeny nyomtávú módon, de mégiscsak átmentette a Magyar Állandó Értekezletet
–jegyezte meg a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: természetes volt, hogy kormányra kerülésünkkor a legelső törvény, amit meghoztunk, az a külhoni magyarok állampolgárságának megadása volt.
Semjén Zsolt szerint az egész ügy abszurditását hatalomtechnikai szempontjából az mutatja, hogy ha Gyurcsány Ferenc akkor élére áll a dolognak és megadja az állampolgárságot a külhoni magyaroknak, akár egy csonkított formában, szavazati jog nélkül, akkor a továbbiakban nehéz lett volna azzal támadni a szocialista pártot, hogy nemzetietlen.
– De olyan mély ellenszenv, mondhatnánk, hogy hungarofóbia van benne és olyan idegenség a nemzet ügyeivel és a külhoni magyarsággal szemben, hogy a saját politikai racionalitása ellenére megtagadta a külhoni magyaroktól az állampolgárságot
– közölte.
Semjén Zsolt így folytatta: még a választások előtt megkeresett engem néhány komoly szocialista politikus, hogy egyezkedjünk, hogy mégiscsak konszenzussal hozzunk egy olyan állampolgársági törvényt, ami alapvetően megadja az állampolgárságot, de bizonyos jogokat nem ad meg a külhoni magyaroknak.
– Az én álláspontom azonban már akkor is az volt, hogy a külhoni magyarok nem kvázi-magyarok, ebből kifolyólag nem kvázi-állampolgárság jár, hanem teljes jogú állampolgárság
– jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. A Fidesz-KDNP kormány megalakulása előtt a szavazati joggal együtt kiterjesztette az állampolgárság lehetőségét minden magyarra, bárhol is éljen a világon és összehívták a Magyar Állandó Értekezletet is.
– Először filozófiailag gondoltuk át a nemzetpolitikát, abból vezettük le aztán a konkrét lépéseket – ismertette Semjén Zsolt. Ennek a filozófiának a lényege, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték. Olyan sajátos érték, amit csak és kizárólag az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek. Az emberiség legnagyobb megszegényesülése lenne, hogyha a magyar nem lenne magyar, a lengyel lengyel, a horvát pedig horvát.
– Ezért mi nemzeti politikát folytatunk, nemzeti alapon állunk –
tette hozzá. A magyar állam fennmaradásának értelme, valamint végső célja az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, de ehhez a nemzet minden részének fenn kell maradnia: az anyaországi magyarságnak, a Kárpát-medencei magyarságnak és a diaszpóra magyarságának.
A magyar állam minden szervének előírtuk, hogy kötelessége ennek a felelősségviselésnek a rá eső részét megvalósítani. Ezzel és számos más törvénnyel nyilvánvalóvá tettük az egy, oszthatatlan magyar nemzet valóságát.
A miniszterelnök-helyettes arról is beszélt, hogy a kormány külhoni támogatás-politikája négy elemen nyugszik: első eleme az identitás megerősítése. – Mi tartjuk fenn az egész Sapientia egyetemet Erdélyben, akárcsak Kárpátalján a II. Rákóczi Ferenc főiskolát. Csak most, egy lendületből ezer óvodát és bölcsődét építettünk, illetve tataroztunk ki a Kárpát-Medencében, továbbá több mint száz templomot építettünk fel, és háromezernél is többet újítottunk fel.
A második eleme a gazdaság támogatása, amire korábban soha nem volt precedens, győztes-győztes szituációt eredményezve a külhoniaknak, az anyaország, és az adott utódállam számára is. A harmadik terület az etnikai alapú magyar pártok támogatása, hiszen
nem mindegy, hogy egy területnek magyar képviselője, polgármestere van-e, hogy bent vagyunk-e az adott utódállam parlamentjében, vagy sem.
A negyedik elem a honosítás, az asszimiláció megállításának a lehetősége, amely egyben a ma Trianonra adható reális válasz is, több mint 1 millió szász ezer honfitársunk vált nemzettársunkká és polgártársunkká.
– Ez nekem személyes életcélom is volt, hiszen édesanyám erdélyi, így pontosan tudom, milyen az, amikor kisebbségi sorba kényszerítik az embereket a saját szülőföldjükön
– jegyezte meg Semjén Zsolt, hozzátéve: az állampolgárság megadásával egyfajta történelmi igazságszolgáltatás is történt.
Kincses Krisztina

 

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 165 vendég böngészi