Főoldal Hírek Jogos a határon túli magyarok igénye

Jogos a határon túli magyarok igénye

E-mail Nyomtatás PDF
Sólyom László a kettõs állampolgárságról: „Nem lehet sem visszatáncolni, sem félbehagyni.

 Sólyom László a kettõs állampolgárságról: „Nem lehet sem visszatáncolni, sem félbehagyni. Ezt a kérdést rendezni kell...” „Az állam nem én vagyok, és nem mi, az állam vezetõi vagyunk, a magyar állam alkotója a magyar nép” – mondta a hivatalba lépése alkalmával rendezett ünnepségen a Sándor-palota Tükörtermében Sólyom László. A 63 éves jogászprofesszor a hazaszeretet jegyében „kollegiális bizalommal” fordult a megjelent magyar állami vezetõkhöz, valamint a külföldi államok képviseletében megjelent Juliusz Janusz apostoli nunciushoz, és azt kérte, mûködjenek együtt vele. Kijelentette: azt szeretné, ha elnöksége alatt vissza lehetne állítani az olyan fogalmak becsületét, mint a haza, a tisztesség és a hûség. A rendszerváltás utáni köztársaság harmadik elnöke köszönõ szavaiban – a vendégek között helyet foglaló Göncz Árpád és a beszédet mondott Mádl Ferenc jelenlétében – örömét fejezte ki, hogy ilyen elõdök nyomába léphet. A közügyekben való nagy jártasságát megfontolva választotta meg államfõnek Sólyom Lászlót az Országgyûlés – mondta Mádl Ferenc leköszönt köztársasági elnök az ünnepségen. A palament 2005. június 7-én abban a tudatban választotta meg Sólyom Lászlót, hogy az új államfõ elkötelezett az ország, a nép, a nemzet, az alkotmány, a demokrácia mellett – hangsúlyozta. Az új köztársasági elnök a mai politikai közélettõl eltérõ magatartást kíván megjeleníteni. MTI-nek adott interjújában hangsúlyozta: a köztársasági elnök valódi súlyát morális fellépése adja meg. A kettõs állampolgárságról kijelentette, azt meg kell oldani, mert a határon túli magyarok jogos igényérõl van szó, amellyel szemben az EU nem támaszthat jogi kifogásokat. Szerinte kellõ szakmai elõkészítés után kell ismét foglalkozni az ügygyel; s a szomszédos államokkal is meg lehet értetni: a kisebbségben élõ magyaroknak adandó kettõs állampolgárság nem jár semmilyen negatív következménnyel számukra sem. „Minden ellenkezõ híreszteléssel szemben nem áll, hogy az EU bármilyen jogi kifogást támaszthatna. Ilyen akadály nem létezik, az unió több tagállamában ismert és alkalmazott a kettõs állampolgárság intézménye.” Szerinte a határon túli magyarok igénylik a kettõs állampolgárságot, a kérdés napirenden van, különféle politikai ígéretek hangzottak el, és jelenleg is folynak elõkészítõ munkálatok. „Nem lehet sem visszatáncolni, sem félbehagyni. Ezt a kérdést rendezni kell, hiszen jogos igények vannak. A megoldáshoz azonban az alapoktól újrakezdett szakmai alapozás szükséges, továbbá tárgyalások az összes érdekelttel. Ebben a kérdésben nem kötelességünk az EU-val egyeztetni...” A továbbiakban aláhúzta, hogy a szomszédos államokkal politikai párbeszédet kell folytatnia Magyarországnak ez ügyben. „A szomszédos államok részérõl tapasztalhatók olyan reakciók is, amelyek azt mutatják, sok félreértés és indokolatlan félelem lehet a kettõs állampolgárság ügye körül. A köztársasági elnöknek, aki az Alkotmány szerint felelõsséggel tartozik a határon túli magyarokért, komoly szerepe lehet a tisztázásban. Megválasztásom után minden oldalról megkerestek a határon túli magyar szervezetek vezetõi, és támogatásomat kérték törekvéseikhez. Én nagyon fontosnak tartom, hogy minél elõbb találkozzunk, függetlenül attól, hogy lesz-e Magyar Állandó Értekezlet. Mindegyik határon túli szervezet vezetõivel tárgyalni szeretnék, Tõkés Lászlóval éppúgy, mint Markó Bélával, és lehetõleg egy asztalnál.” Hozzátette: nemzetközi, például a velencei bizottságában szerzett tapasztalatai szerint az Európa Tanácsban és az unióban nincs elegendõ mélységû tájékozottság a közép- és kelet-európai kisebbségi kérdést illetõen. „A december 5-i népszavazás legnagyobb problémája az volt, hogy nem tisztázták a kérdést a maga összetettségében. Ha pedig csupán érzelmi alapon vagy a belpolitikai hasznosság szempontjából vetõdik fel, akkor annak olyan is lesz az eredménye” – mondta az államfõ. Rámutatott arra is, hogy a határon túli magyaroknak adandó kettõs állampolgárság ügyében õ nem dönthet. Az állam külpolitikájától függetlenül nem képviselheti ezt a kérdést. „Ugyanakkor a kormányzat sem kényszerítheti a köztársasági elnököt arra, hogy olyasmit képviseljen, amivel nem ért egyet” – fûzte hozzá.
Módosítás dátuma: 2005. augusztus 06. szombat  

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 400 vendég böngészi