FotoMedia

 LEHÛTVE A nem Illés-rajongókat nem érhette csalódás, de az esõben is kitartó százezres tömeget biztosan. A magyar beatkorszak legendás zenekara 9-én, a Sziget Fesztivál nulladik napján lép utoljára közönség elé. Csíkszeredában a városnapok keretében, péntek este tartotta meg az erdélyi rajongók által évtizedek óta várt elsõ és egyben utolsó koncertjét. Ami az idõnként csendesülõ, vagy rövidebb idõre elálló, de az egész koncertet végigkísérõ esõnek sem sikerült: lehûtenie a közönséget, az a Szörényi-Bródy párosnak szinte összejött. A zuhogó esõ mintha csak tovább fokozta volna a bõrig ázó tömegben az együvé tartozás érzését, sõt, talán még rá is tett egy lapáttal a hangulatra – ez pedig a százezresre becsült tömegnek játszó Illésnek nem igazán sikerült. Csíkszereda Tapsterén tömötten állt a közönség, a környezõ utcákban is sokan voltak, akik a tetõk alá menekülve hallgatták a zenét, de a térkörüli épületekben, a Sapientia egyetem, a prefektúra és a mûvelõdési ház teraszán, ablakaiban is tolongtak a rajongók. A központi utcákban a koncert kilencórás kezdése elõtt már sehol sem lehetett parkolóhelyet találni, az utcákon mindenhol gépkocsik, több magyarországi busz, autók Erdély minden részérõl. A koncert kezdetén magyar zászlók és ernyõk emelkedtek a magasba. Késõbb az esernyõk az újra-újra meginduló esõ ellenére is gyakran csukva maradtak, a rajongók, nem törõdve a nyakukba zúduló vízzel, hangosan énekelték a slágereket. Arra azonban hiába vártak, hogy az Erdélybe elõször ellátogató negyvenéves együttesnek legyen valami mondanivalója a számukra: a túlságosan is hirtelen felcsendülõ nyitó akkordok után Szörényi Levente csak a harmadik szám végén szólalt meg elõször azért, hogy bemutassa a zenekar tagjait, anélkül, hogy a nézõk felfokozott várakozása ellenére legalább egy felszabadító "Sziasztok!" elhangzott volna. A közönség többször is hangosan követelte a Sárga rózsát, ennek ellenére a Miért hagytuk, hogy így legyen c. slágert nem játszották el. A "mit játsszunk most?" kérdésre dalcímeket skandáló tömegnek Szörényi Levente csak azt tudta válaszolni, hogy nem hallja õket, így inkább játszanak valamit, ami éppen következik. Rosta Mária, a szervezõ Zikkurat produkciós iroda menedzsere a Krónikának a koncert után elmondta, a Miért hagytuk, hogy így legyent, amelyik egyébként a koncert nyitódala kellett volna legyen, azért nem tudták elõadni, mert ez az egyetlen olyan Illés-szám, amelynek komoly fény- és pirotechnikai dramaturgiája van, de amit az esõ miatt nem lehetett volna kivitelezni. "Gyorsan kellett döntenünk, mert a Duna TV kilenckor kapcsolt élõben, így azt választottuk, inkább menjen le jól az egész koncert, mintsem lejátsszák az elsõ számot, majd utána ne lehessen folytatni, mert tönkremegy a felszerelés". Válasza kis rosszmájúsággal arra enged következtetni, a koncert inkább szól az együttes egész erdélyi útját végigfilmezõ Duna Tv-nek, mint a közönségnek. A Bródy János, Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs, Illés Lajos és a nemrég elhunyt Pásztory Zoltán helyett doboló Szörény Örs alkotta "nagy csapat" mintha tanácstalannak tûnt volna a színpadon, pedig a közönség ragaszkodását ennél jobban nehezen mutathatta volna ki. A technikai színvonallal az esõ ellenére nem volt gond, a koncertet a környezõ utcákban is jól lehetett hallani, és a kivetítõk a hátrébb szorultakat is kárpótolták. Rosta Mária elmondása szerint a zenekar tagjainak megtiltott mindent, ami egészségüket veszélyeztette volna, és fegyelmezetten készültek a koncertre, hogy a dalok a "megszokott hangon" csendüljenek fel. A dalok valóban jól szóltak, a beígért módon tematikus csoportokban, a szerelmes nóták után, mint az Itt állok egymagamban, A különös lány, következett egy "vidám" tömb Sárikával, A kugli és Kopasz dallal, aztán folk elemeket tartalmazó dalok Kis virág, Elvonult a vihar, és hazafias, komolyabb hangvételû számok is, mint a Március 1848, Ha én rózsa volnék, Európa csendes, újra csendes. A koncert másfél óra után ugyanolyan hirtelen, ahogy elkezdõdött, véget is ért. A meghajló zenekart ezután még négyszer tapsolta vissza a közönség, de úgy tûnik, ez is forgatókönyvszerûen zajlott: az együttes monitorra felragasztott tracklistjén is ennyi szerepelt. A koncertet, amelyrõl 3x52 perces film is készül, fülsiketítõ tûzijáték zárta, amely még az utolsó dal közben megkezdõdött. A végén újra a színpad felé forduló közönség még eredménytelenül megpróbálkozott egy "visszá"-val, de ez már, úgy tûnik, nem volt benne az eredeti tervben. A történet mégsem ér itt véget: jövõre várhatóan újabb Szörényi-produkciót láthat a közönség Csíkszeredában. Az István, a király és A Megfeszített címû rockopera bemutatója után Szörényi Levente az Árpád népe misztikus rockoperáját – amelynek januárban lesz a budapesti õsbemutatója – is elhozzák Erdélybe. Gy. A.