Főoldal fotó Mexikói fotókiállítás a MAI MANÓ HÁZban

Mexikói fotókiállítás a MAI MANÓ HÁZban

E-mail Nyomtatás PDF
A Mexikói Nagykövetség és a Magyar Fotográfusok Háza tisztelettel meghívja Önt és barátait.

A Mexikói Nagykövetség és a Magyar Fotográfusok Háza tisztelettel meghívja Önt és barátait A mi fiaink fiainak LORENZO ARMENDÁRIZ - ÁLLANDÓAN ÚTON fotóesszék a mexikói cigányokról címû kiállításra 2004. október 28-án, csütörtökön A kiállítást José Luis Martínez, Mexikó nagykövete és Torbágyi Péter szociológus, a mexikói cigány emigráció kutatója nyitja meg. A kiállítás megtekinthetõ 2004. december 9-ig minden hétköznap 14.00 - 19.00 óra között hétvégén és ünnepnap i 1.00- 19.00 óra között MAI MANÓ HÁZ (Budapest VI. Nagymezõ u. 20.) A kiállítás egy különleges gyûjteményt mutat be. A mexikói fotómûvész Lorenzo Armendáriz, aki maga is cigány származású, 1994-tõl kezdte el a mexikói roma és a ludar cigány etnikumok életébõl vett mozzanatok fotódokumentálását, miután megnyerte a Fiatal Nemzeti Alkotómûvészek (FONCA) ösztöndíját. Kutatásának célja az volt, hogy képriport formájában rögzítse történetüket, hogy ne fordulhasson elõ, hogy, "...a mi fiaink fiai már nem fogják tudni, hogy kik is vagyunk..." Fontos tudunk, hogy Mexikóban a cigányokat húngaros-nak, azaz magyaroknak hívják. A mai jelentõs mexikói roma etnikum nagy része Magyarországról érkezett az elsõ nagy emigrádós hullámmal az 1890-es években. A késõbbiek során Romániából, Görögországból, Spanyolországból és Lengyelországból is áttelepültek, hogy aztán az Amerikai Egyesült Államokba emigrálhassanak. Amikor a mozgókép-vetítés megérkezett Mexikóba, mind a roma mind a ludar cigányság ebben találta meg generációkon át legfõbb megélhetési forrását. Ez a találmány elõször öszvérháton majd kocsikon eljutott az ország legeldugottabb helyeire is. A nyolcvanas években kezdõdött el ennek hanyatlása, a videó és a parabola antennák elterjedésével. Ettõl kezdve új megélhetési alternatívák felé kellett nézniük: a romák inkább a kis- és nagygépek javítására és autók adás-vételére hajlottak, míg a ludárok hagyományos mûvészi indíttatásukhoz hûen a vetítõsátrakat vándorszínházzá alakították át. Õk ma is folytatják az õsi hagyományokat, utcai mutatványosok, medve- és majomtáncoltatók a városokban, kamatoztatják mágusi, látnoki, jós, bohóc és utánzó képességeiket. Lorenzo Armendáriz fotóesszéit kiegészítik a helybéli, fõleg az idõsebb generáció tagjaival folytatott beszélgetései, megõrizve az ott élõk emlékeit, anekdotáit. Kutatásához alapul vette a családi fotóalbumokat és a helybéli fotóarchívumok anyagát is. Érdeklõdési körébe tartozik a cigány és a mexikói kultúra együttélésének vizsgálata a Guadalupei Szûz kultuszában, a vándorcirkuszosok valamint az utazó mozik. A kiállítás a jövõben folytatódó alkotómûhely elsõ állomása lehet, amelynek célja, hogy szoros kapcsolatot alakítson ki a cigányság problémái iránt érdeklõdõk között.

Módosítás dátuma: 2010. március 19. péntek  

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 329 vendég böngészi