FotoMedia

Idén valószínûleg megdõlt a Sziget eddigi nézõcsúcsa, a szervezõk szerint profitot is hozhat a 13. alkalommal megrendezett fesztivál. A keddi zárónapon, a Good Charlotte koncert után már megkezdték a Nagyszínpad bontását, a takarítás pedig körülbelül 10 napig tart. A Szigeten 380 fõs egészségügyi szolgálat látta el feladatát. Köztük az ambulancián 6 orvos, 25 nõvér, 12 fõs motoros és 75 fõ gyalogos járõr dolgozott. Az õ munkájukat ápolók és betegkísérõk valamint 1 rohamkocsi, 2 esetkocsi, 2 mentõkocsi és egy speciális mentõ segítette - áll a Sziget honlapján. Az egészségügyiseket több mint 2500 alkalommal keresték fel valamilyen panasszal. A leggyakoribbak a felsõ légúti megbetegedések voltak: fõként meghûlés és allergia miatt kértek segítséget a szigetelõk. Mentõszállítást körülbelül 50 alkalommal kellett igénybe venni. A vendéglátás terén 74 pub, 27 melegkonyhás büfé, 2 reformkonyha, 7 kisbüfé, 6 édesség, 3 fõtt kukoricás továbbá 80 iparmûvész és ajándéktárgy-árus állt a vendégek rendelkezésére. A higiéniai szolgáltatások köre (WC-k, tusolók) a tavalyihoz képest 10 százalékkal bõvült. Az idei Szigetre több ponton a rendezvényen "debütáló", vadonatúj tusoló-konténereket állítottak be a szervezõk. Így idén összesen 1150 (a mobil, konténer és az épületekben lévõ) WC és 1000 mosdó és zuhanyzó állt rendelkezésre. A tisztításhoz 2 tonna fertõtlenítõ vegyszert, 18 ezer vizet továbbá 80.000 tekercs wc-papírt használtak fel. A Szigetet folyamatosan takarították a fesztivál ideje alatt. A résztvevõk az elmúlt egy hétben összesen körülbelül 3500 köbméter vegyes hulladékot "termeltek". A pontos mennyiséget egyelõre csak megbecsülni lehet, mert a Szigetet a rendezvény után még napokig takarítják. A munka várhatóan a hétvégére fejezõdik be. Idén valószínûleg megdõlt a Sziget eddigi nézõcsúcsa, a szervezõk szerint profitot is hozhat a 13. alkalommal megrendezett fesztivál. A keddi zárónapon, a Good Charlotte koncert után már megkezdték a Nagyszínpad bontását, a takarítás pedig körülbelül 10 napig tart. A kisebb színpadok hangosításával több fellépõ elégedetlen volt. Hajós András, az Emil Rulez zenekar frontembere például együttesének blogján fakadt ki a szerinte rossz hangosításon, sõt jelezte: jövõre fel sem akar lépni, ha a hangosításon nem változtatnak. „A problémát ott látom, hogy míg a Korn-nak természetesen jár a mittoménhánytízmillió forint arra, hogy jól szóljanak, ami így van rendjén, addig nekünk nem jár a mittoménhányszázezer forint, nyilván arányosan amennyivel kisebbek vagyunk a Korn-nál. És ez fáj nekem” – írta Hajós. Hajóssal egy véleményen volt a hvg.hu által megkérdezett Eleven Hold nevû zenekar gitárosa, Bodó Gyula is, míg a Kimnowak szerint évrõl-évre egyre jobb a hangosítás. „Idén két zenekarral is játszottam a Szigeten, az egyik egy nagyobb helyszínen lépett fel, a Siemens színpadon, a másik egy intimebb, kisebb térben, a Cökxpon Ambient sátorban. Mindkét helyen kiváló hangosítás volt. Igaz, vittük a saját hangmérnökünket, és lehet, hogy a bérelt felszereléssel is szerencsénk volt. 1995-ben a Kimnowak-kal volt egy koncertünk a Szigeten, amikor ötször ment el a teljes hang és fény a másfél órás fellépés alatt, mert valaki a tömegben szétrúgta a csoportkábelt. Zseblámpával világítottunk. Teljes káosz volt. Ehhez képest már évek óta azt látom, hogy minden hajszálpontosan mûködik, segítõkész a technikai személyzet, jó minõségû a cucc. Igaz, a hangerõ-potmétereket éjjel fél egy körül már lefelé húzkodták. De mi a színpadon feltekertük...” – mondta a hvg.hu-nak Nagy Gergely, a Kimnowak basszusgitárosa. Biztonságos volt A korábbi évekhez képest egyébként idén biztonságosabb volt a Sziget. Amíg az elmúlt évben összesen 158 bûncselekmény történt a rendezvényen, addig ez az adat idén, a Sziget utolsó elõtti napjának délelõttjéig nem érte el a negyvenet. Tavaly 158 esetben kellett a rendõröknek intézkedniük, fõleg apróbb lopás miatt. Az idén egy nappal a rendezvény vége elõtt, 116 feljelentés érkezett. Az eltûnt értékeik után érdeklõdõk jelentõs része is azt mondta, hogy nem ellopták tõle, hanem elveszítette valamilyét. A többség az iratait, vagy a táskáját hagyta el, de olyan is volt, aki mindjárt az elsõ napon a gitárját veszítette el. Az egyik legszerencsésebb valószínûleg az a lány volt, aki kétszer is elhagyta a kézitáskáját, de mindkét esetben megtalálta és leadta valaki. A szervezõk szerint népszerûek voltak és jól vizsgáztak az elektronikus lopásgátló jeladók. A harminc forintért bérelhetõ kis szerkezetek a csomagokban, értéktárgyakban elrejtve a kijáratnál jelezték, ha valaki ki akarta vinni azokat a fesztivál területérõl. A látogatók 1700 jeladót béreltek és több esetben is sikerült lefülelni olyanokat, akik lopott értékkel próbálták elhagyni a Szigetet. Profitot várnak a szervezõk Gerendai Károly, a Sziget fõ szervezõje kedd délután a Népszabadságnak úgy becsülte, a rendezvény végül néhány 10 millió forintos nyereséget hozhat az általa irányított Sziget Kft.-nek. Gerendai a viszonylag kedvezõ eredményt a lap szerint azzal magyarázta, hogy a 25 ezer hetijegy már a nyitás elõtt elfogyott, és az idén most elõször hasonló módon - elõvételben is - árusított napijegyekbõl is jó elõre elkelt több ezer, ami már biztos, tervezhetõ bevételt jelent. Jövõre elképzelhetõnek tartotta, hogy több hetijegyet állítanak elõ, amelyek közül esetleg lesz sátorhelyre jogosító és - némileg olcsóbb - nem sátras is. Gerendai úgy becsülte, a Sziget Kft. eredménye idén akár a 100 millió forintot is elérheti, amit a tulajdonosok - 45 százalékban õ, ugyanekkora mértékben Müller Péter Sziámi, illetve 10 százalékban Takács Gábor ügyvezetõ - osztalékként feltehetõleg fel is kívánnak venni - tette hozzá a lap. Roma vagy nem roma? Bár a Sziget Fesztivál tagadhatatlanul a bulizásról szól, a rendezvényen civil szervezetek is jelen vannak. Idén 365 civil szervezet pályázott azért, hogy képviseltethesse magát a rendezvényen, a fesztivál szervezõi ezekbõl választották ki a szerencsés százat. A hvg.hu szigeti tudósítója az Amaro Drom (Utunk) címû roma lapot kiadó Amaro Drom Alapítvány munkatársával beszélgetett. hvg.hu: Ki nem roma színmûvész az alábbiak közül: Jónás Judit, Csányi Sándor, Gesztesi Károly, Balogh Janó? Többek között ilyen és ehhez hasonló kérdések szerepeltek azokon a tesztlapokon, amelyeket az Amaro Drom sátrában lehetett kitölteni. Mibõl gondolja, hogy hozzátartozik egy ember tájékozottságához az, hogy tudja, ki milyen származású? Fris E. Kata: Mi olyan ismert emberek, írók, színmûvészek neveit tüntettük fel ezen a teszten, akikrõl lehet hallani, olvasni. Nem akartuk erõsíteni azt az ellentétet, hogy ki roma és ki magyar, viszont ha valaki valamit jól csinál, akkor nyugodtan lehet büszke a származására. A teszten szereplõk kivétel nélkül vállalják származásukat. Szerintük a romák igenis büszkék arra, hogy van egy Jónás Judit, aki a Nyócker címû filmben játszott, vagy van Csányi Sanyi a Kontroll fõszereplõje, aki a Romano Kher- Cigány Ház ösztöndíjasa volt. Annak az intézménynek, ami szintén ennek a sátornak az egyik társszervezõje. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a leendõ roma értelmiség, középosztály felvállalja a származását, és azt, hogy romaként is professzionális lehet a saját területén. Mivel több szervezettel közösen csináljuk az Amaro Drom-sátrat, ezért többféle tesztet töltettünk ki, szociális, kulturális vagy éppen jogi témában. Volt egy nyelvi teszt is, amit Balogh Bori készített, õ cigány nyelvvizsgáztató a Rigó utcában. Utóbbi tesztnél az érdekelt bennünket: az emberek tudják-e, hogy a magyar nyelvben gyakran használt szavak – például séró, raj, gádzsi – mit jelentenek a cigány nyelvben. hvg.hu: Soroljon fel három hagyományos cigány foglalkozást! – szerepelt szintén az egyik tesztben. Meglepõ válaszok születtek? Számunkra meglepõ volt, hogy tradicionális mesterségként sorolták fel a kétkezi vagy segédmunkást. Bár talán mégsem kellene ezen meglepõdnünk, hiszen az elmúlt 40-50 évben valóban romák tömegeit foglalkoztatták a gyárak, õk építették az utakat, és van egy már nem is olyan fiatal korosztály, akik a romákról csak, mint segédmunkás vagy zenész gondolkodik. hvg.hu: Ha már a származást firtatták: a Megasztár-gyõztes Caramelrõl boldog-boldogtalan tudja, hogy roma. Mi több, a minap éppen a Sziget Roma sátrában volt vendég. A szervezõk a diszkriminációellenesség jegyében hívták meg, az érdeklõdõkkel elvileg errõl beszélgetett volna az énekes. Elvileg igen, gyakorlatilag azonban szinte csak a Megasztár-versenyrõl faggatták. Bár Caramel is azt hangoztatta, hogy ne feszegessék ezt a „roma kérdést”, szomorúnak tartotta azt, hogy egyáltalán ma Magyarországon errõl még beszélni kell. Már elege van abból, hogy mindig errõl kérdezik, noha errõl szólt volna a beszélgetés. De a közönség sem volt vevõ erre a témára, mint kiderült. hvg.hu: Ellentétben a kereskedelmi csatornákkal, akik igencsak rácuppantak a témára. Az RTL Klub például roma mûsorvezetõket toboroz. Hogy fogadták ezt a kezdeményezést a romák? Ez a kezdeményezés egy kicsit PR ízûnek tûnt a romák közt, legalábbis a környezetemben ezt érzem. Jelentkeztek az RTL-nél tõlünk, az Amaro Dromtól is fiatalok, akik elmentek. Felháborította õket, hogy szinte gyakornokok beszélgettek velük. De az is nagyon érdekes volt, hogy az RTL Klub felhívása után nem sokkal késõbb a Duna TV az egyik bemondóját, Káli Horváth Kálmánt, aki évek óta a televíziónak dolgozik, úgy állították be, mintha kiválasztották volna roma mûsorvezetõnek. A Duna TV is keresett szerkesztõket, operatõröket, de mégsem hirdették így meg. Mindenesetre a cigányokat nem lehet kizárólag bõr és hajszín alapján azonosítani, mert vannak szõke, kékszemû cigányok is. Nem hiszem, hogy utóbbiak esélyesek lennének roma mûsorvezetõnek, hiszen az embereknek „beazonosítható”, kinézetre is roma cigány kell a képernyõre. hvg.hu: A Sziget arról is híres, hogy egymástól különbözõ kultúrákat hoz össze. Tapasztaltak-e negatív érdeklõdést a szigetelõk részérõl? A legtöbb ember pozitív és érdeklõdõ, de van, aki kötözködik. Valaki például, amikor megtudta, hogy romákkal „foglalkozunk”, a fejünkhöz vágta, hogy „mit csinálunk ezekkel a tetûkkel?”, merthogy õt az általános iskolában cigány gyerekek verték. Úgy éreztük, hogy az elõítéletes emberek elsõsorban a sérelmeiket jöttek felróni nekünk. De reméljük, hogy azáltal, hogy roma fiatalokkal, egyetemistákkal, mûvészekkel találkozhatott árnyaltabbá vált a kép.