Főoldal szabadtér Olcsó kultúra, vagy ingyen nyaralás Kapolcson

Olcsó kultúra, vagy ingyen nyaralás Kapolcson

E-mail Nyomtatás PDF
MÉRLEG A FESZTIVÁL VÉGÉN Az idén 17.

 MÉRLEG A FESZTIVÁL VÉGÉN Az idén 17. alkalommal megrendezett Mûvészetek Völgye a mérleg szerint 200 ezer embert vonzott a Balaton-felvidékre. Ám ez a szám köszönõ viszonyban sincs az eladott jegyek számával. Viszont idén is kongtak a vészharangok a fesztivál elõtt, hogy kevés a pénz, s ha nem érkeznek meg a támogatások és pályázati pénzek, veszélyben a fesztivál. Noha a Mûvészetek Völgyét rendszeresen segélykiáltások elõzik meg a sajtóban, idén a szervezõk úgy döntöttek, a pénzhiány ellenére sem fordulnak a médiához. Aztán mégse tartották magukat az ígérethez. Nem jött össze a kellõ pénz, hogy elindítsák a szervezést; így a fesztivált megelõzõ hetekben kénytelenek voltak felemelni a szavukat - magyarázza a hvg.hu-nak Hegedûs Miklósné, a fesztivál gazdasági igazgatója. Ekkor még úgy állt a dolog, hogy nem lesz pénz a rendezvényre, az utolsó pillanatban azonban nettó 13 millió forint szponzori pénz érkezett a számlájukra. Ez persze csak töredéke a szervezéshez szükséges összegnek, hisz egy ilyen volumenû rendezvény költségei ennél jóval magasabbra rúgnak. Mint azt Márta István, a fesztivál fõ szervezõje nyilatkozta, az idei Mûvészetek Völgyének mérlege nullszaldót mutat; Hegedûsné szerint azonban messze még az a kerek nulla. A már elérhetõ adatok szerint messze nem adtak el annyi jegyet a fesztiválra, mint amennyi látogatóval számoltak; igen jelentõs a különbség a 200 ezer fõs nézõsereg és a 15 ezer darab eladott napijegy között. A heti - és hétvégi jegyek pedig alig keltették fel a látogatók érdeklõdését. Még akkor is jelentõs a szakadék a két adat között, ha a szervezõk szétosztottak 10-12 ezer tiszteletjegyet, a fellépõknek természetesen járt az ingyenes belépõ és a helyiek (kb. 3 ezer fõ) is ingyenesen látogathatták a programokat. A Mûvészetek Völgye tehát sokak számára ingyenes szórakozási lehetõség. És ez az állítás nem feltétlenül csak azokra igaz, akik a belépõ nélküli programokat látogatják. A gazdasági igazgató elmondta: a tapasztalatok szerint sokan idõzítik a Völgy idejére nyári szabadságukat s jegy nélkül, az ingyenes lehetõséget kihasználva szereznek kellemes kikapcsolódást maguknak. Az egyik kereskedelmi rádióban a fesztivált megelõzõ napokban Gerendai Károly, a Sziget fõszervezõje és Márta István beszélgettek a finanszírozás gondjairól. Gerendai finoman megemlítette, hogy a nézõk tömegei talán nagyobb részt vállalhatnának a Mûvészetek Völgye finanszírozásából. Vagyis jegyeket kellene vetetni velük és ellenõrizni kellene, meg is vették-e. Márta István inkább a támogatásokra, a szponzori pénzekre és a pályázatokon elnyert összegekre hagyatkozna – derült ki a beszélgetésbõl – s kissé ironikusan tartotta el magától a felvetést: a Szigeten megszokotthoz hasonló ellenõrzési rendszer kellene. Szerinte ez megoldhatatlan, hiszen öt falut nem lehet „lezárni”, nem vezethetõ be szigorúbb ellenõrzés. BEENGEDNI A VÖLGYBE A REKLÁMOT? A jegyellenõrzésrõl Hegedûs Miklósné a hvg.hu-nak hasonlóképpen nyilatkozott: búza- és kukoricaföldeket nem lehet bekeríteni; az pedig, hogy biztonsági embereket fogadjanak, túl sokba kerülne. Márpedig a jegybevétel sokat jelenthetne. Az idei, még mindig aránytalanul kevés eladott jegybõl származó bevétel duplája a tavalyinak. Ezt a szervezõk egyrészt a jegyvásárlási fegyelemmel, másrészt pedig azzal indokolják, hogy az idei évtõl 6 éves kor fölött – elvileg – kötelezõvé tették a belépõ megváltását. A fesztivál anyagi forrásait állami, illetve „saját” finanszírozással biztosítják. Idén az állami támogatás csökkent a tavalyihoz képest, a 173 millió forintos költségvetés 50 százalékát tette ki. A pályázati pénzekhez azonban utófinanszírozás útján juthatnak hozzá - vagyis amikor az utolsó számlát is kiállították - s ezek leghamarabb 2006 tavaszára futhatnak be. A fesztivál szervezõi értetlenül fogadták, hogy idén kevesebb támogatás jutott a fesztiválra, hiszen a 2003-as adatok szerint direkt módon többet hozott az államnak a Mûvészetek Völgye, mint amennyit ráköltött. De hát – fûzhetné hozzá a kívülálló szemlélõ – a Völgy nem állami vállalkozás. A Völgyben jelenleg a kifizetések kétharmadánál tartanak, sok számla még be sem érkezett. A kiadásokat egyébként a produkciós és a dologi költségek határozzák meg; melyek megoszlása idén 40-60 százalékos. A fellépõk ugyanis még vállalják a szereplést két-három évvel ezelõtti tarifákért, az üzemeléssel kapcsolatos költségek azonban emelkednek. Arra a kérdésre, hogy hogyan képzelik a jövõt, Hegedûsné elmondta: a következõ években egyre inkább függetlenedni szeretnének az államtól, hogy gördülékenyebben folyhasson a szervezés; a végsõ cél pedig egyértelmûen az, hogy a saját lábukra álljanak. A bevételeket a jegyárak emelésével növelhetnék – ezt azonban nem tervezik -, inkább a finanszírozás és a struktúra átalakítását tûzik ki célul. Mivel a fesztivált nem saját tulajdonú területen rendezik, a vásározóktól a szervezõk nem szednek, nem szedhetnek pénzt az ottlétért. A függetlenedéshez szükséges saját anyagi források bõvítése érdekében a tervek között szerepel az is, hogy utazási irodákon keresztül külföldön hirdetnék a Mûvészetek Völgyét, ugyanis egyre több a határon kívüli érdeklõdõ is, bár a Magyar Turizmus Rt. egyelõre nem fordít gondot erre a lehetõségre. A struktúra átszervezésének irányáról Hegedûsné azt mondta, szeretnék elérni, hogy az öt falu – Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd, Pula és Monostorapáti – kulturális centrum legyen és ne csak ilyen rövid idõre szolgáljon látnivalóval. A bevételi források növelésének igen hatékony módja lenne, hogy a szponzorok megjelenését engedélyezzék a Völgyben. Most ugyanis még nem lehetett reklámokat elhelyezni, amit azzal indokolnak, hogy nem szeretnék, ha a hirdetések gyengítenék a kultúra dominanciáját. A gazdasági igazgató azonban úgy véli, hogy ha tényleg a saját lábukra szeretnének állni, felül kell vizsgálniuk ezzel kapcsolatos politikájukat. Tóth Zsuzsa Mi marad helyben? Horváth Jenõ, Kapolcs polgármestere elmondta: a falunak a közterületek bérbeadásából (200-400 forint/négyzetméter/nap), illetve a vendéglátó- és kereskedelmi egységek által fizetett iparûzési adóból (1000 forint/nap) van bevétele. Így a rendezvény után egyrészt csend és nyugalom, másrészt – csupán - 3-4 millió forint marad a településen. A polgármester szerint a Völgy, bár a kultúrába invesztált pénz megmozgatja a gazdaságot is, nem feltétlenül gazdasági elõny számukra, de megjelenése óta egy határozott szemléletváltás jellemzi a helyieket. Vannak, akik az idegenforgalomra alapozva magánvállalkozásba kezdtek, szoba-, illetve sátorhelyek kiadásával jutnak bevételhez, mert „a helyi ember megtanulta nem csak kapával és kaszával megkeresni a pénzt”, hanem hasznot kovácsolni a lehetõségekbõl is. Kiderült azonban, Kapolcs még igen jól jár anyagilag, hiszen Monostorapáti polgármestere, Hárshegyi József arról számolt be, hogy az önkormányzat részére befolyt összeg – az elõzõ évek tapasztalata szerint – nem éri el az 1 millió forintot. Nem kell tehát sokat gondolkodni, hogy mire költsék a pénzt, nincs mód nagyobb beruházásokra, marad például a helyi iskola újítgatása, karbantartása.
Módosítás dátuma: 2005. augusztus 17. szerda  

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 127 vendég böngészi