FotoMedia

 2005. augusztus 11. Örülhet Gerendai Károly fesztiváltulajdonos, aki tizenkét évvel ezelõtti ötlete köré szemrevaló cégbirodalmat növesztett. A héten megkezdõdött a Sziget Fesztivál. Ha süt, ha fúj, örül a sok szigetelõ. Örülhet Gerendai Károly fesztiváltulajdonos is, aki tizenkét évvel ezelõtti ötlete köré mára szemrevaló cégbirodalmat növesztett. "Vannak az országban olyan fesztiválok, amelyeket mi szervezünk, és olyanok is, amelyeket a barátaink" - vázolja a Heti Válasz érdeklõdésére a honi fesztiválpiac rendszerét Gerendai Károly, a lapunk megjelenésekor már második napja zajló Sziget Fesztivál elsõ embere. A külsejében ma is laza hippit idézõ egykori gödöllõi rockklubszervezõnek az elsõ, 1993-as hajógyári-szigeti fesztivál után egy évtizedre volt szüksége, hogy komoly öltönyösök is elismerõen tekinthessenek rá és idõközben felépített cégbirodalmára. EGYMILLIÓS KEZDET Pedig amikor 1993-ban Müller Péter Sziámival kiadták a jelszót: "Kell egy hét együttlét!", a kezdeményezés nem látszott többnek az egyetemisták és fõiskolások országos turisztikai találkozója, valamint a Sziámi együttes nyári táborainak keresztezésénél. Az elsõ évben Diáksziget néven rendezett fesztivállal egy idõben ráadásul több fontos, azóta is élõ vidéki rendezvénysorozat indult útjára (például a VOLT Sopronban, valamint a mezõtúri fesztivál). Gerendai és Müller egymillió forintos alaptõkével alapított Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft.-jérõl aligha jósolta volna bárki, hogy cégbirodalom alapköve lesz. Az 1993-as rendezvény költségvetése 26 millió forint volt, s noha egy évvel késõbb ez az összeg majd ötszörösére nõtt, az elsõ két évet ráfizetéssel zárták. Hiába lett nyereséges az 1995-ös Sziget, Gerendaiék egészen 1997-ig nyögték adósságaikat. Abban az évben viszont már egyértelmûvé vált, hogy a rendezvény helyzete megingathatatlan. Olyannyira, hogy a többi fesztivál szervezõje is bekapcsolódott az elõmunkálatokba, illetve alvállalkozóként volt jelen a Szigeten. A mezõtúri fesztivál akkori gazdája azonban nem tudott fizetni egyes szolgáltatásokért, így tartozását Gerendai Károly vállalta át - cserében 33 százalékos tulajdonrész erejéig az alföldi rockfesztivál is az õ érdekeltségébe került. Amint a "kölcsön" 2000-ben megtérült, Gerendai túladott tulajdonrészén, bizonyos befolyással azonban máig rendelkezik a mezõtúriaknál. A szervezõk ugyanis tavaly névhasználati szerzõdést kötöttek a Wan2 könnyûzenei kultmagazinnal - idén már Wan2 fesztiválként szervezték a mezõtúri dömpinget -, amelynek felelõs kiadója nem más, mint Gerendai Károly. (A lap fõmunkatársai között megtalálható a Magyar Hírlap jelenlegi publicistája, a korábbi Magyar Narancs-fõszerkesztõ Vágvölgyi B. András és Uj Péter Népszabadság-véleményformáló, az Index hírportál fõszerkesztõje is.) A Wan2 fõszerkesztõje az a Ligeti Nagy Tamás, aki a kilencvenes években az azóta megszûnt Volt címû magazin élén is állt, mely laptól a már említett soproni fesztivál kölcsönözte a nevét. A lap stábja után aztán 2002-ben a fesztivál is átvándorolt a Gerendai- érdekeltségek közé. A két alapító, Lobenwein Norbert és Fülöp Zoltán már korábban bekapcsolódott a Sziget szervezésébe, három éve viszont közös cégük, a Volt Produkció Kft. felét is eladták a Sziget Kft.-nek. Cserébe mindketten egy-egy kiemelt Sziget-projekt - Budapest Parádé, Budapest Parádé Bónusz - vezetõjeként ténykednek. MINDENEVÕ MULTI Gerendai Károly 2003-tól a budapesti klubéletben is megvetette a lábát, amikor is a Sziget Kft. 73,7 százalékos tulajdonosa lett a Kultiplex Kft.-nek. A IX. kerületi szórakozóhely nem csupán kultuszhellyé nõtt azóta, de a Tilos Rádió stúdiója is a falai közt található. "A Tilos nem a Szigeté. Csak meg kell hallgatni, miket mondanak rólunk. Csöppet sem szeretnek, mindent megevõ nagy multiként tekintenek ránk" - mondta a Heti Válasznak Gerendai, hozzátéve, hogy a Kultiplexet a Tilos Kulturális Alapítvány és az OFF Film Festival Bt. kezdte el kialakítani az egykori Blue Box mozi helyén. Pénzük azonban elfogyott, ezért szállt be a Sziget, a rádió pedig kikötötte, hogy az épületben marad. Gerendai Károly, mint mondja, az Állami Operaházban sem tett szert semmilyen befolyásra, ugyanakkor tisztában van vele, hogy sokakban ez a kép alakult ki, miután a Sziget Kft. társtulajdonosa, Müller Péter Sziámi a közelmúltban a nemzeti dalszínházban vezetõ szerephez jutott. A Sziget-terjeszkedést látva különösnek hathat, de a két piacvezetõ hazai koncertszervezõ cég vezetõje (a Showtime Budapest Brády Mártonja és a Multimedia Concerts Hegedûs Lászlója) egybehangzóan állítja lapunknak: nincs érdekellentét cégük és a Sziget között. Sõt, Gerendaiék a kilencvenes évek elején igénybe vették mindkét vállalkozás szolgálatait, melyek révén nem egy külföldi sztárt hoztak Magyarországra. Aztán a saját lábukra álltak, de mindmáig betartják azt a hallgatólagos megállapodást, hogy - bár minden technikai feltételük adott - nem szerveznek önálló koncerteket. A technika egyébként már csak azért sem jelenthet gondot, mert az éppen a Multimédiától vándorolt át a Szigethez. A cégbõl a felszereléssel együtt évekkel ezelõtt kivált Dudás Béla és Lakos László, akik ma fõállású Sziget-alkalmazottak, s cégük, az Expander 2000 Kft. látja el a többi nagy fesztivált is. Éppen ezért például a Gerendaihoz szorosan nem kapcsolódó Hegyalja fesztivál sem teljesen független a Sziget Kft.-tõl. (Az eseményt ugyanaz a Bukovinszky Béla szervezi, aki a Wan2 fesztivált is.) JÓ BEFEKTETÉSEK A tavaly már kétmilliárd-nyolcvanegymilliós nettó árbevétel mellett 76 millió hasznot hajtó Sziget Kft. hozamát 1998-ban még kevesellte Gerendai, aki azóta egy sor saját vállalkozást is alapított. Elsõként a Sziget Invest Kft.-t. A cég egy, a fõváros VI. kerületében lévõ Liszt Ferenc téri ingatlannak elõször a bérleti jogát szerezte meg az Autóker Holdingtól 55 millió forintért, majd a csaknem ezer négyzetméteres helyiséget 70 millió forintért birtokba is vette, s megnyitotta a Buena Vista Cafét. A vállalkozás tíz százalékának a mai napig tulajdonosa ifjabb Lasz György, az In-kal Security Kft. néhai alapítójának fia - a Sziget biztosításának feladatát pedig hagyományosan az In-kal kapja; idén nem kevesebb, mint 1300 fõvel vigyázzák a rendet. Mielõtt 2001-ben Gerendai 80 százalékos részesedésre tett volna szert a Sziget Investben, a korábban a mezõtúri fesztivált is szervezõ, akkoriban a Sziget vendéglátásáért felelõs Maros Róbert is tízszázalékos résztulajdonnal bírt a vállalkozásban (Maros is a Wan2 fesztivál szervezõje volt korábban, másik cége pedig, az Ark Group neve az idén végül elmaradt pesti plázs tervezõjeként csenghet ismerõsen). A Sziget Invest jó befektetésnek bizonyult. Idén visszafizetik a 210 milliós kölcsön utolsó részleteit is, s jövõre az 5,5 milliós jegyzett tõkéjû vállalkozás már nagymértékben növelheti Gerendai Károly magánvagyonát. A fesztiváligazgató gyorsan rákapott az ingatlanüzlet ízére. 1999-ben baráti körével Jókai 1. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. néven céget alapított, mely a bérleti jogot megint csak az Autókertõl, a tulajdonjogot újfent a VI. kerületi önkormányzattól vásárolta, szórakozóhelyet álmodva a cég nevében foglalt címen lévõ ingatlanba is. A Jókai utca 1. alatt azonban máig nincs vendéglátóhely: a cég alapítói megelégszenek azzal a haszonnal, amely a jutányosan vett ingatlan valódi értéken való értékesítése után ütheti a markukat. Említésre sem lenne méltó a fesztiváligazgató következõ céggründolása, ha a társak neve nem árulna el sokat a Sziget elsõ emberének kapcsolatairól. A Textile Trading Kereskedelmi és Ipari Kft. alapítói között találjuk Gerendai Károlyon kívül Schindler Endre SZDSZ-sajtóst, aki a mai napig vállán viszi a Sziget marketingügyeit, valamint az õ közvetítésének köszönhetõen Matyi László SZDSZ-pénztárnokot, aki a közös cégalapítás óta jó barátja Gerendainak. A westendbéli ruhabolt azonban nem váltotta be a reményeket, így Gerendai és Schindler 2000 májusában kiszállt az üzletbõl (Matyi ezután Virág Attilában, a Gyurcsány Ferenc fémjelezte Altus csoport 1999 és 2002 közötti felügyelõbizottsági tagjában lelt partnerre). POLITIKAI TÕKE 2000-ben már olyan jól csengett a Sziget márkanév, hogy Kereszty Gábor, a kereskedelmi TV2 csatorna vezérigazgatója Sváby András producerrel karöltve felkereste Gerendai Károlyt, hogy együtt törjenek utat az informatikai piacon. Kereszty vezetésével rövidesen meg is alakult a Sziget.hu Rt., amely a tervek szerint nem csupán a fesztivál honlapját célozta mûködtetni, hanem valódi hírportállá nõtte volna ki magát. A terveket a nemzetközi online-válság húzta keresztül. A cég tavaly több mint kétmilliós veszteséggel zárta az évet, s jelenleg már a Sziget és a portfóliójába tartozó rendezvények honlapjait sem a Sziget.hu, hanem az econet.hu Rt. készíti. "Az econet.hu-tól Balázs Csabával vettem fel a kapcsolatot, aki a Fidesz-kormány alatt a Sportfólió Kht. vezetõje volt" - sugallja Gerendai, hogy hiba lenne õt bármelyik oldal mellé beskatulyázni. (A kétmilliárd-nyolcszázötvenmillió forint jegyzett tõkéjû econet.hu-ban érdekelt Sváby és Kereszty is, utóbbit megtaláljuk a cég felügyelõbizottságában, s 2003-ig az SZDSZ-es Mécs Imre is tagja volt e testületnek.) "Magyarországon egy Sziget méretû fesztivált csak úgy lehet megszervezni, ha az ember jó kapcsolatban van a különbözõ politikai oldalakkal" - festi le a helyzetet Gerendai Károly, aki egyesek szerint épp e céltól vezérelve terjeszkedett túl a határokon 2003-ban, s a szocialistáknak tett szívességet, amikor - a marosvásárhelyi székhelyû Sziget Menedzsment Kft. többségi tulajdonosaként - beszállt az ellen-Tusnádfürdõként alakult erdélyi Félsziget Fesztiválba. "Az elsõ, még nem általunk szervezett Félszigetnek valóban volt ilyen felhangja, amelyet épp mi szüntettünk meg, amikor kikötöttük: csak úgy veszünk részt a szervezésben, ha a Félsziget idõpontja többé nem esik egybe Tusványoséval" - így Gerendai. A Félsziget tavaly hatvanezer, idén harmincezer eurós veszteséget termelt, ennek ellenére jövõre is megrendezik. Gerendai oroszlánrészt vállalt a kormányzat könnyûzenét támogató kezdeményezése, a Pankkk (program a nemzeti kortárs könnyûzenei kultúráért) elõkészítésében is, ám kérdésünkre cáfolta, hogy annak szóvivõje volna. A Pankkk által nem a kormánypártokhoz akart közelebb kerülni - adja tudtunkra Gerendai, hozzátéve, hogy a programról folyamatosan egyeztetett a fideszes Deutsch Tamással. Mint mondja, azok a lapértesülések sem felelnek meg a valóságnak, amelyek szerint bensõséges kapcsolatot ápolna a miniszterelnök fesztiválhakni-körútját szervezõ Amõbával (Alapítvány a Modern Baloldalért). Gyurcsány Ferencnek ugyan helyet biztosított a Sziget fesztiváljain, az Amõba sátorállítási kérelmét azonban már lesöpörte az asztalról, mondván, a fesztivál politikamentes elvei elõbbre valók a fontos kapcsolatoknál. A miniszterelnöki fesztiválszereplésrõl egyébként Gerendai személyesen Gyurcsánnyal egyeztetett, s egyúttal megpróbált lobbizni a Szigetnek nyújtandó nagyobb állami támogatásért is. A Sziget feje ugyanis kevesli azt a százmillió forintot, amellyel az adófizetõk idén hozzájárulnak a fesztivál költségvetéséhez. "Sziget lesz akkor is, ha nincs állami támogatás. Csak akkor nem lesz annyi színház, felolvasás, szabadegyetem, komolyzene, civil sziget" - mondja a fesztiváligazgató, aki szerint idén 460 millió forintot költ olyan mûsorokra, amelyekre lehetetlen szponzort találni. KÖZPÉNZEK SORSA A fesztiválvezér azt tartaná megfelelõnek, ha az állam a nonprofit programok költségének felét magára vállalná. Azt is sérelmezi, hogy egy turisztikai pályázaton az elnyerhetõ 15 millió forintból csak hármat kaptak meg. "Nem annak kell adni, aki rászorul, de nem hoz turistákat, hanem annak, aki ténylegesen hoz, ugyanis erre írták ki a pályázatot" - háborog, s egy 2003-as tanulmányra utal, amely szerint a Sziget évi egymilliárd forinttal gyarapítja az államkasszát. Egyébként Gerendai nem járt jól a 2002-es kormányváltással. Az orbáni idõkben egy hallgatólagos megállapodás szerint az állam a Sziget költségvetésének mintegy tíz százalékát fedezte, míg Medgyessy 2003-as rekordtámogatása óta (166 millió forint) apad az apanázs. Idén az 1,85 milliárd forintra duzzadt költségek harmadát fedezik szponzorok, öt százalék folyik be vendéglátásból, hatvan a jegyekbõl, az állam pedig csak 5,5 százalékot vállal. Nemcsak a Gerendai elvárásaitól elmaradó állami szerepvállalás az oka, mindenesetre tény, hogy az idén nem terjeszkedett tovább a Sziget cégháló. "A racionalizálás éve volt a mostani" - fogalmaz a fesztiválvezetõ, aki szerint túl sok mindenbe fogtak bele két éve, s az eredmény például a Sportsziget vagy a TV Sziget esetében sem volt kecsegtetõ. A birodalom azonban - egyelõre még csak tárgyalások formájában - tovább bõvül. Minthogy Magyarországot kinõtte, az egyedülálló közép-európai Sziget-csoport a tervek szerint jövõre Szlovákiát hódítja meg, késõbb pedig Szlovénia és Horvátország felé terjeszkedik tovább. Stumpf András ZSEBPÉNZ ÉS SZTÁRGÁZSI Idén a Sziget szervezõi nem sajnálták a pénzt sztárokra. Itt lesz a világszerte ünnepelt brit rockcsapat, a Franz Ferdinand s a keményebb lelkületûek mára legendás kedvence, a Korn is. A korosodó entellektüeleknek sem kell csalódniuk: maga Nick Cave küzd majd az õ katarzisukért. Persze nem kevés pénzért. Az említett sztárok és a hozzájuk hasonlók gázsija huszonöt- és ötvenmillió forint között mozog, nem meglepõ hát, hogy a Sziget idén félmilliárd forintot költ sztárgázsikra. A magyarok közül a Tankcsapda, valamint a Kispál és a Borz a legdrágább, együttesenként egymillió forintos fellépti díjuk ugyanakkor messze elmarad külföldi kollégáikétól. Persze még ez is horribilis összeg ahhoz képest, hogy temérdek feltörekvõ zenekar öt-tízezer forintért áll a kisebb színpadok deszkáira.