FotoMedia

Gömörország célja: a mindenkori pártpolitikától független polgári társulásként koordinálni a regionális kezdeményezéseket Mondják, érzik az emberek, a Garamtól keletre mintha már csak lassú halódásra lenne ítélve minden. Pedig itt is élnek, dolgoznak, gondolkoznak emberek, akik szükségét érzik annak, hogy szûkebb pátriájukért tegyenek valamit. A hétvégén alapított elsõ európai virtuális országban a hangsúlyok a lassan már másfél évtizede ígért felemelkedés tényleges megvalósításán vannak. A most megalakult Gömörország célja: olyan polgári társulásként mûködni, amely a mindenkori pártpolitikán kívül áll, amely feladatának tekinti a tolerancia, a regionalizmus erõsítését, a helyi értékek felmutatását, a régió felemelkedését szolgáló kezdeményezések koordinálását és a jó értelemben vett lobbizást. Ebbe a munkába civileket, önkormányzatokat, polgári szervezõdéseket, kistérségeket és mikrorégiókat egyaránt be kívánnak vonni. S hogy ezek a most felsorolt szubjektumok tényleg érdeklõdtek Gömörország megszületése iránt, annak ékes bizonyítéka, hogy a szombati, felhõszakadásszerû esõzés ellenére úgy megtelt az országalapításnak helyet adó Sajógömör kultúrháza, hogy egy tût sem lehetett leejteni. Az országalapítási ünnepségek azonban már pénteken megkezdõdtek a szomszédos Tornalján. Délelõtt Kováts Marcell és Gál Tamás elõadásában a Helység kalapácsa címû játékot nézték meg a diákok a Kazinczy Ferenc Alapiskolában. Kora este a mûvelõdési ház elõcsarnokában Petrás Mária csángó iparmûvész Csángó madonnák és Pécsi L. Dániel jelképtervezõ (Gömörország jelképeit is õ tervezte) Új címerek és református jelképek a Kárpát-medencében címû közös tárlata nyílt meg igen nagy érdeklõdés mellett. Az ezt követõ Gömörország bemutatkozik címû gálamûsorban a gömöri ének- és zenekultúra, a folklór, a néptánc és a pódiummûvészet gyöngyszemeit mutatták be a közönségnek a mai Gömör minden részébõl érkezett elõadók. Sok éve nem látták a tornaljai színpadon Csendes Lászlót, a rimaszombati Milana Jutková pedig elõször szerepelt az itteni közönség elõtt. A klenóci és feledi gyermek folklórcsoportok, a péterfalai menyecskék és citerások, a rozsnyói Búzavirág Néptáncegyüttes, a tornaljai Csemadok vegyes kara, Szabó Bianka mesemondó és a rimaszombati Lévay-kvartett emlékezetes mûsort produkáltak a tornaljai színpadon. Kár, hogy foghíjas volt a nézõtér. Elõször adták át a Fábry János-díjat ezen az estén azoknak a jeleseknek, akik munkásságukkal messze határainkon túl is öregbítik Gömör jó hírnevét. Az elsõ négy díjazott Tõzsér Árpád Kossuth-díjas költõ, Újváry Zoltán néprajztudós, Palládi Kovács Attila akadémikus, néprajztudós és Karol Wlachovský voltak (neki Budapesten fogják átadni a kitüntetést). Szombaton az eredeti programtervet alaposan felborította a kitartóan szakadó esõ. Erre csak azt lehetett mondani, biztos Tompa Mihály örömkönnyei fakadtak meg a mennyben, látván, mit cselekedtek kései utódai. Az országgyûlés így beszorult a sajógömöri kultúrházba, ahol a helyiek és a szervezõk kedvességükkel, találékonyságukkal még a viharos idõ okozta kényelmetlenséget is elfeledtették a résztvevõkkel. Balázs István miskolci elõadómûvész megszemélyesítésében Gömörország patrónusa, Mátyás király is részt vett az országalapításon. Udvarhölgyek és vitézek vigyázták a jelképeket, amelyeket Erdélyi Géza református püspök, Cseh István putnoki esperes plébános és Rusznák Dezsõ sajógömöri evangélikus lelkész áldottak meg. A testvéri Biharország képviselõiként pedig Tõkés László püspök és Barabás Zoltán költõ tisztelegtek a jelképek elõtt. Szapora, felhõt elzavarni próbáló ágyúlövések is durrogtak, szólt a harangszó, koccanó poharak éltették az új országot. Megválasztatott az ország képviselõtestülete is, amelynek az lesz a feladata, hogy Gömörország jogi alapjait lefektesse, és a civil szervezõdést bejegyeztesse. Szombat este az István, a király címû rockopera bemutatóján – amelynek címszerepében Varga Miklóst láthatta a közönség – zsúfolásig megtelt a nézõtér. Vasárnap a hanvai parókia falán avattak fel emléktáblát abból az alkalomból, hogy Arany János és családja éppen 150 évvel ezelõtt Tompa Mihály meghívására hat hétig vendégeskedett ebben az épületben. Csiha Kálmán nyugalmazott erdélyi püspök prédikációja alatt szem nem maradt szárazon. Az ünneplõ gyülekezet a lelki táplálék után Juhász István magánvállalkozó vendégszeretetét élvezhette egy fenséges szeretetlakomán. Megvoltak hát az elsõ Országnapok, létrejött Gömörország, tele akarattal, tettrekészséggel. Adyval szólva: az Élet él és élni akar! Gömörben is! SZÁSZI ZOLTÁN