Főoldal színház Rosszkedvünk a nyitrai õszben

Rosszkedvünk a nyitrai õszben

E-mail Nyomtatás PDF
A Divadelná Nitra idén a fiatalok fesztiválja: az alkotók legtöbbje harmincas éveit tapossa A Divadelná Nitra idén a fiatalok fesztiválja, hiszen az alkotók legtöbbje harmincas éveit tapossa, és habitusuktól, kulturális kódoltságuktól függõen értékvákuumos, eklektikus, kapkodó és konzum jelenünkrõl beszélnek.

 A Divadelná Nitra idén a fiatalok fesztiválja: az alkotók legtöbbje harmincas éveit tapossa A Divadelná Nitra idén a fiatalok fesztiválja, hiszen az alkotók legtöbbje harmincas éveit tapossa, és habitusuktól, kulturális kódoltságuktól függõen értékvákuumos, eklektikus, kapkodó és konzum jelenünkrõl beszélnek. A Feketeország (a semmi újtól és provokatívtól vissza nem riadó Schilling Árpád rendezésében) újsághírekbõl kiindulva Magyarország mindennapi idiotizmusait sûríti egy – kifinomult esztétizálást és közéleti vadságot összeházasító – rosszkedvû statisztikai esztrádba. Az alkotók a primitivizmus, a hétköznapi debilitás, a rasszizmus és xenofóbia, az erkölcsi nihil és a gátlástalan hülyeség elviselhetetlen és hátborzongatóan vicces világába vezetik a nézõket. Estélyi ruhás, finom emberek változnak át gyalázkodó villanyszerelõkké, szélhámos olimpikonokká, nyílt színen abortáló anyákká, pedofil pappá, a magyar félmúlt és jelen szégyenletes figuráivá, az örömóda pedig egy klarinéttal való orális visszaélésbõl bontakozik ki. A színészet mindig lenyûgözõen érzékeny, a jelenetek szellemesen brutálisak, a legkényelmetlenebb helyzet is hallatlan eleganciával van megmutatva, elszenvedve. Az elõadás után (idén tizedszer) a szlovák színikritikusok díját adták át. Huszonhat ítész tíz elõadást jelölt nyolc kategóriában. Végül a Szlovák Nemzeti Színház A tudatlan és az õrült és a pozsonyi Aréna színház Tiso címû elõadása osztozott meg testvériesen a díjakon. Jan Antonín Pitinský Thomas Bernhard-rendezése a legjobb kosztüm, jelmez, színésznõ (Ingrid Timková) és rendezés díját vihette haza, Rastislav Ballek nemzeti tabukat döntögetõ elõadása pedig a legjobb zene, a legjobb színész (Marián Labuda) és – paradox módon – egyszerre az évad felfedezettje és az évad legjobb elõadása díjat kapta meg. Szombaton mindkét elõadás látható volt a fesztiválon. Pitinský már harmadszor rendez Bernhard-drámát. A tudatlan és az õrült is zeneileg szerkesztett, monomániás szózuhatagokból áll. Pitinský tovább megy, mint Bernhard, de messzebbre nem jut. A dráma hõsei az élettõl rettegõ, szeretetéhes, de hisztérikusan gyûlölködõ szörnyek. A Doktor például az agy, majd az egész test szakszerû boncolásának módjait magyarázza. Bomló agyba vezet az elõadás is, gondolkodásmódokat követ. Pitinský szexuálisan és mentálisan elrajzolja az alakokat, és minden mondatot gesztushoz rendel, minden témaváltás okát konkrétan megmutatja. agy aztán Bernhard démonikusan titokzatos figurái elveszítik minden titkukat, színpadi létük súlytalan ágálássá válik. Ami a darabban lélekállapotot jelzõ beszéd, az az elõadásban beszédkioltó, hangulatba menekülõ kép. A szándék: mindent megmutatni, mindent kibontani a szövegbõl. A vizuális teremtõkényszer, a vérfertõzõ szerelmi háromszög erõltetése, a doktor esetében a kisrealista színészi eszközök kényelme, az Éj Királynõje esetében a szinte minden természetességtõl óvakodó dívás elmebaj azonban inkább mankónak tûnt. A színpadi látvány dekadens tobzódása nem hitelesíti a színészek erõteljes, de könnyen kiüresedõ jelenlétét. Másfajta, de szintén egy emberi agy belsejébe vezetõ expedícióra szánta el magát Rastislav Ballek rendezõ és Martin Kubran dramaturg. Az elsõ szlovák állam elnökének, Jozef Tisónak az alakja máig tabunak számít. Ballek Tisót az alkoholizmus mételyétõl nemzetét féltõ, szónoklatait már akkor költõi példázatokkal erõsítõ vidéki papként ismerjük meg. Plasztikusan követhetõ, ahogy a konkrét személyeket sújtó gondok az absztrakt nemzetet megsemmisüléssel fenyegetõ összeesküvéssé lúgozódnak. A darab egyik fõszereplõje a nyelv, a kicsit mesterkélt és nyakatekert, a szlovák nyelvjárások szókincsét az értelmiség szavaival keverõ egyedi konglomerátum. Marián Labuda fantasztikus belsõ feszültséggel, látszólag eszköztelenül jeleníti meg Tiso szuggesztív tévedéseit. Megrendítõ élmény követni a keresztény erkölcsrõl való elképzeléseinek roppant képlékenységét, a szeretet, felelõsség és gondoskodás fogalmainak rémületes alakváltozásait, saját szerepének teljes félreértését. Ballek talán csak a zsidók arctalan tömegét felvonultatva lép ki a deheroizálás és a depatetizálás vállalt gúzsaiból. Sajnos ezek a teátrálisan poétikus jelenetek némileg ellentmondanak a fõszereplõ kíméletlen bemutatásának. A szombat este a belga Vzw Avec Jan Jib Co elõadásával ért véget. A holland Jan Ritsema szerb, kanadai és dán alkotótársaival a hidrogén üzemanyagként való felhasználásának lehetõségeit vizsgálta KNOWH2OW címmel. Követhetetlen asszociatív szöveghalmazban ténferegtek az elõadók, hiszen sem akció, sem koreográfia, sem kompozíció, sem olvasható koncept nem segítette õket. Agitszínházukat gyengítette a szöveg zavarossága, mely felületes internetes szörfözésnek tetszett a kortárs témák rengetegében. FORGÁCS MIKLÓS
Módosítás dátuma: 2005. szeptember 26. hétfő  

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 81 vendég böngészi