FotoMedia

OTTHONUNK A NYELV
Az akadémiai helyesírás 198. pontja szerint az egyedi címeket, tehát a költõi mûvek, könyvek, értekezések, cikkek stb. címét a következõképpen írjuk: az egyszavas címeket nagybetûvel kezdjük, pl.: Szózat, Rokonok, a többszavas címekben viszont csak az elsõ szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezdõbetûvel: Magyar értelmezõ kéziszótár, János vitéz. Egyes lexikonok, illetõleg alapmûnek tekinthetõ kézikönyvek címét azonban szokták az állandó címek szabálypontja szerint írni, azaz a többelemû címben minden szót nagybetûvel kezdenek, kivéve a kötõszót. Ezt az eljárást egyes szakemberek azzal magyarázzák, hogy a szerzõk, illetve a szerkesztõk így hangsúlyozni tudják a gyakran többkötetes mû címének állandóságát, illetõleg a folyó szövegben az efféle kiemelés hatékonyan segíti az olvasót. Szerintünk az ilyen általános, csupán feltételezéseket tartalmazó megfogalmazás még jobban elbizonytalanítja az írásgyakorlót, legalábbis ezt sugallja az alábbi – a szlovákiai magyar sajtóból – gyûjtött példasor (a címek kivétel nélkül folyó szövegbõl származnak): MAGYAR HELYESaRÁSI SZÓTÁR, Magyar Helyesírási Szótár, SZLOVÁKIAI MAGYAR KI KICSODA, Szlovákiai magyar KI KICSODA, Szlovák–Magyar Kéziszótár, A Magyar Nyelv Értelmezõ Szótára (vagy: Magyar Értelmezõ Kéziszótár), Új Magyar Tájszótár, Magyar tájszótár.
Az állandó címeket, tehát az újságok, hetilapok és folyóiratok címét nagybetûvel kezdjük. Ha több elemûek, a címben levõ kötõszó kivételével minden szót nagybetûvel írunk: Új Szó, Új Nõ, Irodalmi Szemle stb. A könyvtárügy és a szakirodalmi dokumentáció területén azonban a szabvány elõírásait követve csak az állandó cím elsõ elemét kezdik nagybetûvel.
A sorozatok címének írására azonban nem kínál megoldást az akadémiai helyesírás. Némi eligazítást nyújt a Magyar Nyelvõr szerkesztõségének a kéziratok formájáról szóló tájékoztatója, amely a mintaként szolgáló bibliográfiai részletekben a szabályzat. 198. pontját követve csak a címek elsõ szavának nagy kezdõbetûs írását javasolja. Az Osiris Kiadó Helyesírás c. kötete azt javasolja, hogy a sorozatcímek – akár magyar, akár idegen nyelvrõl van szó – írásmódja is kövesse az állandó címekre vonatkozó helyesírási szabályokat, vagyis a névelõ (hacsak nem kezdõ eleme a címnek) és a kötõszó kivételével minden különírt szó kezdõdjön nagybetûvel, pl.: Nagy Klasszikusok, Osiris Könyvtár, Sapientia Humana. A szlovákiai magyar sajtó a sorozatcímek írásában általában a nagybetûsítést részesíti elõnyben, de itt is megfigyelhetõ az ingadozás: Magyar Remekírók, Gyurcsó István Alapítvány Könyvek, Vámbéry Könyvek, Csallóközi Kiskönyvtár, Népismereti Könyvtár, A világirodalom remekei, Európa diákkönyvtár, Búvár zsebkönyvek stb.
Az írás azonban bizonyos esetekben többet tud, mint a beszéd. Az angol nyelvi hatásra terjedõ szó belseji nagybetûsítés – elsõsorban idegen vagy részben idegen nyelvû címekben – a folyamatos íráskor is megtartható. A kis- és nagybetûk tudatos váltakoztatása ilyenkor a nyelvhasználat tudatosságát mutatja, többnyire új értelmi jelenségeket sugallva: ArtFALatok, MorphoLogic, ChipVilág stb. A számjegyeket tartalmazó állandó címekben meg kell tartani a számjegyírást – tehát: 100xszép, 168 Óra, A 100 Legjobb –, miközben ügyelni kell az állandó címek alapvetõ helyesírási szabályára, azaz a különírt elemek nagy kezdõbetûs írásmódjára. A szlovák Plus 7 dní c. hetilap esetében azonban a számjegy utáni szó már kis kezdõbetûs, mivel a szlovák a többelemû címekben – mind az állandóakban, mind az egyediekben – csak az elsõ elemet írja nagy kezdõbetûvel, pl.: Slovenské poh3ady, Morfológia slovenského jazyka. Kivételt csupán a külföldi újságok, hetilapok, folyóiratok képeznek, ezeknek címét a szlovák az eredeti írásmódnak megfelelõen jelöli: New York Times, Le Monde.
MISAD KATALIN