Főoldal Sajtóarchívum Napi Magyarország Az ország erős, a nép gazdag (Napi Magyarország)

Az ország erős, a nép gazdag (Napi Magyarország)

E-mail Nyomtatás PDF

1999. október 9. - Beszélgetés Chen Guoyan-nel, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetével

Ebben az évben Kína-szerte csinosították az épületeket, nagytakarítást tartottak, ahogy az mindenütt a világon szokás a nagy ünnepek előtt. A Tienanmen téren található két jelentős intézmény - a Népi Gyűlés és a Kínai Népi Forradalmi Múzeum - épületét állványzat fedte, de ugyanígy szépítették a monumentális Mennyei Béke kapuját is. A tér környékét szorgos kezű kiskatonák gyeptéglázták. Befejeződött a Peking pályaudvar felújítása, és október elejére a világváros fontosabb műemlékei is új ruhát kaptak. A Mennyei Béke kapuján nap mint nap ezrek haladnak át, hogy belépjenek a Tiltott városba, és megnézzék az egykori császárok palotáit. Előtte azonban készítenek egy emlékfotót, háttérben a mellvéden látható óriási Mao Zedung-képpel. Azon helyen hangzott el 50 évvel ezelőtt a Kínai Kommunista Párt vezetőjének történelmi bejelentése, hogy "a kínai nép talpra állt" és megalakult a Kínai Népköztársaság.

A nagykövetség fogadótermének falán egy hagyományosan kézzel festett kínai felirat látható. (Azt ugyebár nem írhattam, hogy olvasható.) Kínában ezek a szövegek általában az élettel kapcsolatos bölcsességeket tartalmaznak. Kíváncsi voltam, miről szól a felirat. Ez Mao elnök egyik verse - hangzott a diplomata válasza -, és Ko Mozso, a híres tudós-költő festette.

- Ön most már nem csupán azt írhatja föl névjegyére, hogy nagykövet, hanem azt is, hogy a magyar borrendek lovagja.
- Igen, nemrégen Sopronban lovaggá ütöttek.
- A Nagykövet Úr 1961-ben az ELTE Eötvös kollégiumában magyar nevet is kapott...
- Károly, Karcsi lettem.
- Hogy került Magyarországra? Választhatott vagy a párt döntött?
- Annakidején nem lehetett választani. 1961-ben az Oktatási Minisztérium küldött bennünket - három ösztöndíjast - az ELTE-re. Ma már mondhatom, hogy ha választhattunk volna, akkor jó választás lett volna.
- Milyen szakot végzett?
- Magyar nyelv és irodalom.
- A 60-as években, a kulturális forradalom idején hazarendelték az ösztöndíjasokat. Ön sem fejezhette be a tanulmányait?
- Velem nem ez történt. '65-ben a nagykövetség vezetői azt mondták, hogy hiányzik nekik egy magyarul jól beszélő munkatárs, így befejeztem a tanulmányaimat és oda kerültem. Jó lett volna folytatni a tanulást.
- Azóta folyamatosan itt teljesít szolgálatot?
- Nem. Három évig dolgoztam a követségen, attasétól tanácsosig, különböző beosztásokban, aztán közben a Külügyminisztériumban a magyar ügyekkel foglalkoztam. 23 éves korom óta megszakítás nélkül Magyarországgal foglalkozom. Nagykövetként több mint három éve szolgálok.
- Jut-e ideje egy kis testmozgásra? Szokott-e taicsizni?
- Igen. A feleségemmel együtt gyakran sétálunk a Városligetben. Taicsizom is, hiszen ez nagyon egészséges és bárhol csinálhatom.
- Gyermekei mivel foglalkoznak?
- Két gyermekem van, a nagyobbik lányom, 29 éves, már dolgozik. A fiam nyáron végzett a külkereskedelmi szakon.
- Mi is tapasztaljuk a Nyugati - főleg amerikai - kultúra beözönlését. Kína is hasonló helyzetben van, amerikai filmeket vetítenek, a fiatalok isszák a kólát, eszik a hamburgert. Bár Kínának sokezer éves tapasztalata van a hagyományok megőrzése terén, napjaink kihívása ijesztő lehet ott is. A Nyugati viselkedésminták, az öltözködés, az enni-innivaló óriási csábítást jelent az ifjúság számára. A sok tennivaló közepette jut-e energia a saját kultúra megőrzésére?
- Minden nemzetnek megvan a saját kultúrája, amit mindenképpen meg kell őrizni, és nem szabad elrontani, megsemmisíteni. De ma minden országnak nyitottnak kell lennie, és ki kell építenie a kulturális cserekapcsolatokat. Ez nagyon fontos dolog. E kapcsolatok közben a különböző országok kultúrája, akár a film, a képzőművészet, a zene vagy az öltözködés jelen van és hat. Ezeknek több a pozitív oldala, mint a negatív. Ha nem vigyázunk kellőképpen, akkor előfordulhat, hogy háttérbe szoríthatja a nemzeti kultúrát. Meg kell találni ezt a határt, és vigyázni kell, hogy a külföldi hatás ne kerüljön túlsúlyba.
- A kínai gyerekek az iskolában tanulnak-e a hagyományaikról?
- Természetesen. Elsősorban persze a történelmet. A nemzeti hagyománykincset főleg az iskolában lehet megtanítani és megőrizni. Ez nagyon fontos.
- Nálunk a keresztény egyház negyven évig ugyan nem volt betiltva, de háttérbe volt szorítva. Mi a helyzet Kínában?
- Kínában szabad a vallási jogok gyakorlása. Ehhez a kormány biztosítja a feltételeket. Több vallás és egyház van: a tibeti buddhisták, a taoisták, a muszlimok és a keresztények (protestánsok és katolikusok). A hívők saját akaratuk alapján dönthetik el, hogy melyik egyházhoz csatlakoznak.
- Magyarországon a negyven év alatt kialakult vallási hiátust kihasználva számos kisebb-nagyobb vallási mozgalom és szekta ütötte föl a fejét a történelmi egyházak rovására. Törvényalkotóink számára nem kis gondot jelent a szektákra vonatkozó jogszabályok megalkotása. Ismeretes, hogy Kínában is megjelentek a szekták, például a Falun Gong meditációs csoport. Mi a hivatalos kínai álláspont a szektákkal kapcsolatban?
- Ahogy említettem, a történelmi egyházak akadálytalanul működhetnek Kínában is. Ez nem jelenti azt, hogy a szektáknak is szabad mozgásteret biztosítunk. A Falun szekta nem vallás, semmi köze nincs a hithez, hanem a saját céljainak elérésére a különböző vallások tanításaiból kigyűjtötték a nekik megfelelő passzusokat. Ezeket aztán meghamisították, hogy az embereket félrevezessék. A Falun vezetői azt mondják a híveiknek, hogy a szektához tartozó betegeknek nem kell orvoshoz menniük és gyógyszert szedniük. Ezt sokan el is hitték és a tagok közül eddig 1800-an haltak meg emiatt. Az emberek hiszékenységét kihasználva saját politikai céljaik megvalósítása érdekében tüntetéseket is szerveztek és megzavarták a társadalmi stabilitást. Ezt nem engedjük és a jövőben sem fogjuk engedni. Az ilyen tevékenységnek semmi köze nincs a valláshoz.

Kínában lépten-nyomon tapasztalhatjuk, hogy a szocialista piacgazdaság és a liberalizáció eredményeként a gazdasági változások messze maguk mögött hagyták az ideológiai (és pártpolitikai) fejlődést. A gazdaságban megjelent de facto a tulajdonformák pluralizmusa, amit nem követett a politikai pluralizmus. A kínaiak azonban türelmesek, nem sietteti őket semmi. Bölcs mosollyal veszik tudomásul a világból érkező bírálatokat, és teszik a dolgukat. Bár az állami vállalatok közel 40 százaléka veszteséges, a különleges gazdasági övezetek virágzanak. A privatizációt ugyan tiltja az alkotmány, megtalálták a módját annak, hogy az alaptörvény ne sérüljön, de a kelendő vállalatok jó kezekbe kerüljenek.
- Deng Hsziao-ping húsz évvel ezelőtt hirdette meg a nyitás politikáját és indította el a gazdasági reformokat. Ő azt érzékeltette, hogy néhány ember előbb lesz gazdag mint mások. Ez a jóslata valósággá vált, az emberek közötti különbségek nőttek. Önök fontolva haladnak, a külföldi tőke pedig jól megfontoltan özönlik az országba.
- A reform és a nyitás politikájának kezdete óta eltelt húsz év alatt Kína hatalmas mennyiségű külföldi tőkét vonzott - folytatja a nagykövet. - E téren hazánk az utóbbi néhány évben folyamatosan a második helyen áll a világon. Az idei év júliusáig a külföldi befektetők száma elérte a 334 ezret, a külföldi tőkével megkötött szerződések értéke pedig az 594,81 millió USA dollárt. A más országok kormányai és a külföldi pénzügyi szervezetek által nyújtott hitelek és az egyéb tőke értéke elérte a 140 milliárd USA dollárt.
A külföldi tőke tehát a kínai gazdaságban, a külkereskedelemben komoly szerepet játszik. 1998-ban a külföldi befektetők vállalkozásainak exportja és importja mintegy 157,6 milliárd USA dollár volt. Ez az ország külkereskedelmének 48,7százalékát tette ki. Idén januártól júliusig a külföldi befektetők vállalkozásainak exportja 46,59 milliárd USA dollárt tett ki. Ez a tavalyi év hasonló időszakához képest 6,2 százalékos növekedést jelent.

Kína a Föld jelenleg legnépesebb országa. Lakóinak száma 1 milliárd 248 millió. A világ lakosai közül minden ötödik Kínában él. Ennek ellenére Peking utcáin feltűnően kevés gyermeket és kisgyermekes családot látni. Az meg egyenesen ritkaságszámba megy, hogy két gyermek csimpaszkodik anyjába. A népszaporulat terén egykor szuperhatalom sikeresen valósítja meg a kitűzött népesedési célt, az egy család, egy gyermek modellt. A népesség növekedésének gyors csökkenése azonban újabb ellentmondásokat hordoz, hiszen a sokkal nagyobb létszámú idős generációt kevesebb munkaképes korú felnőttnek kell majd eltartania.
- Milyen ellentmondásokat hordoz Kínában a népesség számának alakulása?
- Kína népessége nagy, a földművelésre alkalmas terület azonban kevés. Országunk lakossága a világ népességének 22 százalékát teszi ki, de a művelésre alkalmas területnek csupán 1 százaléka tartozik Kínához. Ez az alaphelyzet. A népesség túl gyors növekedése a gazdaság, a kultúra és a társadalom fejlődésével, az erőforrások kihasználásával és a környezetvédellemmel nyilvánvalóan ellentétbe került. Ez komolyan hátráltatta Kína gazdasági és társadalmi fejlődését, a lakosság kulturális színvonalának emelkedését, és befolyásolta az életszínvonal növekedését is. A kínai kormány ebből az alaphelyetből kiindulva határozta meg népességpolitikáját, a születésszabályozás céljait, amelynek lényege a késői házasságkötés és gyermekvállalás, a kevesebb, de egészségesebb gyermek. Ez a politika azt irányozza elő, hogy egy házaspárnak csak egy gyermeke szülessék. A vidéken élő szegényebb lakosság gondjait szem előtt tartva megengedett, hogy egy házaspár néhány év múlva második gyermeket vállaljon. A nemzetiségek érdekében a népességszabályozási politika helyi módozatát az adott autonóm körzet vagy tartomány kormánya saját hatáskörben dolgozza ki. A gyakorlat azt mutatja, hogy a bevezetett népesedési politika nemcsak az ország helyzetének felel meg, hanem nagy népszerűségnek is örvend. Sanghaiban, Pekingben, Kantonban és más nagyvárosban is csak egy gyermeket akarnak a fiatalok, és második gyermeket nem vállalnak. Ez a helyzet egy kissé hasonlít a magyarországi viszonyokra. A születésszabályozási politikánk nemcsak Kínának, hanem az egész világnak is hasznára válik, hiszen senki sem helyeselné, ha egy olyan népességű ország, mint mondjuk India, nem korlátozná a születések számát.

Tizenöt évvel ezelőtt, 1984. szeptember 26-án írták alá a Hongkong jövőjéről szóló kínai-brit megállapodást. 1997. június 30-án Hongkong visszatért a kínai sárkány szívébe. Július elején a hongkongi kormányhivatal épülete előtt megszólított egy helybeli fiatalember. Amikor megtudta honnan jöttem, legyintett: Kommunista ország. Rögtönzött politikai szemináriumot kellett tartani, hogy vázoljam a rendszerváltozást. Ott viszont azokban a napokban éppen ellenkező irányú változások zajlottak. Újdonsült ismerősöm tele volt szorongással, és elmondta, hogy búcsúzik szülőföldjétől, rokonaihoz megy Amerikába. Nem bízott a hongkongi jövőben. Bár az elmúlt években az ázsiai pénzügyi földrengések megrendítették a még oly biztonságosnak hitt hongkongi pénzügyi alapokat is, a helyi dollárt nem értékelték le. Olcsóbbak lettek viszont a szolgáltatások, ami a küönleges közigazgatási terület versenyképességét fokozta. A legújabb hírek szerint pedig a 24 órás üzemeltetés biztosítása érdekében 250 millió HK dollár értékű beruházást valósítanak meg a tőzsdén, s így a jövő évtől kezdődően lehetővé válik a telefonos és az internetes kereskedelem is. A régióban tehát zajlik a pénzügyi élet, élénkül a gazdaság. Ezt az anyaország számos polgára már "előre látta", hiszen sokan érkeztek az eltávozottak helyébe, nem kis gondot okozva ezzel a helyi közigazgatásnak.
Már száz nap sincs az újabb kínai terület, Makaó visszatéréséig. December 20-án a portugál nyelvű utcanév táblákat kínaiakra cserélik, és a XVII. században épült Guia erőd világítótornyánál lengő piros-zöld lobogót a kínai váltja föl.
- A Makaó feletti portugál fennhatóság megszűnése csupán egy újabb külünleges közigazgatású területet jelent az anyaország számára vagy gondokkal is számolnak?
- A nyolcvanas évek elején a kínai kormány - tekintettel a történelmi helyzetre és az érintettek érdekeinek figyelembe vételével -, felvetette az egy ország két rendszer elméletet. Ennek alapján 1997-ben a kínai és a brit fél teljesen megoldotta Hongkong problémamentes visszatérését az anyaországhoz. Az azóta eltelt több mint két év tapasztalata azt bizonyítja, hogy az egy ország két rendszer elmélet eredményes a gyakorlatban. A visszatérés előtt sokan aggódtak a hongkongi politikai helyzet miatt, de valójában nem sok változás következett be. Még az elmélet ellenzőinek sem volt egy szavuk sem, mert Hongkong a visszatérés után is stabil maradt. Bár gazdaságát érintetta az ázsiai pénzügyi válság, gazdasága általában virágzónak modható. Hongkong továbbra is a külföld felé nyitás egyik fontos ablaka, és meghatározó szerepet játszik Kína modernizálásában. A jelenlegi gyakorlat száz évig nem fog változni, mert ennek megvédése Kína számára nem hátrányt, hanem előnyt jelent.
Deng Xiaoping úr már 1984-ben felvetette az egy ország két rendszer elképzelését - nagyfokú autonómiát, a helybeliek irányító szerepének megőrzését - a makaói kérdés megoldására. A kínai kormány világosan rámutatott arra, hogy visszaszerzi szuverenitását Makaó felett. A sajátos helyzet figyelembevételével egy sor különleges politikai lépést fogunk bevezetni, ugyanakkor az ország alapvető érdeke, hogy megőrizzük a makaói társadalom és a gazdaság fejlődésének stabilitását.

A hivatalos kínai politikai állásfoglalások érzékenyen reagálnak minden olyan megnyilvánulásra, amely a taivani kérdést érinti. Peking ragaszkodik álláspontjához: csak egy Kína képzelhető el. Az elmúlt időszak feszültségeit a taivani sajnálatos földrengéskor az anyaország által nyújtott humanitárius segítség oldotta.
- Kérem foglalja össze kormánya álláspontját a taivani kérdésben?
- Tajvan az ősidőktől fogva Kína elválaszthatatlan része. Bár a Tajvan-szoros két oldala nem egyesült, Tajvan helyzete - mint Kína területének része -, továbbra sem változott. Így Kína Tajvan feletti szuverenitásának joga sem változott, a szoros két oldala nem két ország területe. Li Deng Hiu "két ország" elméletének az a célja, hogy Taivant függetlenítse, és tagadván az egy Kína elvet, megpróbálja Tajvant Kínából kiszakítani. Úgy hiszem, hogy ez csupán Li Deng Hiu és nem a tajvani honfitársaink leghőbb vágya. A tajvani kérdés tisztán kínai belügy, külső beavatkozás ebben a kérdésben nem engedhető meg. A világon senki sem aggódik jobban a 2,2 millió tajvani honfitársunk jövőjéért, mint a kínai kormány és nép. Hongkong és nemsokára Makaó visszatérése is azt bizonyítja, hogy az ország egyesítése megállíthatatlan történelmi folyamat. Hisszük, hogy a "békés egyesítés, az egy ország két rendszer" politika a tajvani kérdést is véglegesen meg tudja oldani, és Kína teljes egysége meg fog valósulni.

Talán nincs a világnak olyan országa, ahol ne lennének kínaiak, ahol ne lenne legalább egy kínai étterem. Világszerte ismert a San Francisco-i Chinatown, a New York-i kínai negyed, és a pénzügyi nagyhatalam, Szingapúr. De találkozhatunk kínaiakkal Mauritiuson éppúgy, mint a dél-Afrikai Durban üzleti negyedében.
- Milyen a kapcsolat az óhaza és a külföldön élő kínaiak között?
- A reform és a nyitás politikájának kezdete óta egyre több kínai állampolgár utazik külföldre tanulni, kereskedni vagy befektetni. Ilyenkor az adott ország lakosainak átadják a kínai nép kultúráját, szép hagyományait, és hozzájárulnak a fogadó ország gazdaságának felvirágoztatásához. Ugyanakkor annak az országnak a kultúráját és fejlett technikáját hazaviszik és elősegítik a kínai nép és a világ más népei közötti cserekapcsolatokat, hozzájárulnak a világ nemzeteinek fejlődéséhez. A kínai kormány és a nép nagy figyelemmel kíséri a külföldön élő kínai állampolgárokat, támogatja őket, abban, hogy a helyi lakossággal jó kapcsolatokat alakítsanak ki, beilleszkedjenek a helyi társadalomba, tiszteljék és betartsák az adott ország törvényeit.

A fogadó országok sorába tíz évvel ezelőtt Magyaroroszág is belépett, és a korábbi KGST-piacok rövid idő alatt átalakultak kínai piacokká. Egyre több kínai étterem és üzlet nyílt a fővárosban és vidéken is. A felnőttek megtanultak magyarul és az itt születt kínai gyerekek már elérték az iskolás kort. A nagykövetség vízumosztályának fogadónapjain hosszú sorban várakoznak a hazalátogató kínaiak.
- Szemmel láthatóan sok a munkája a nagykövetség munkatársainak...
- Jelenleg több mint tízezer kínai állampolgár él Magyarországon, akik az utóbbi tíz évben jöttek ide. Ők különböző területeken üzleti, vállalkozói tevékenységet folytatnak. A magyar hatóságok megadták a szükséges segítséget a letelepedésükhöz. E támogatás nélkül nem tudnának dolgozni. A kínai kolónia magyarországi jelenléte a megítélésem szerint pozitív. A kínaiak éttermeket nyitottak, kereskedelmi tevékenységet folytatnak, és úgy látom, hogy ez a magyaroknak is hasznos. A magyarok szeretik a kínai konyhát, az olcsó és jó kínai textiliákat. A véleményem szerint a kínai kolónia megjelenése élénkíti a magyar piacot. Vannak olyan adatok, amelyek szerint a budapestiek egynegyede a kínai piacokon vásárol. A kínaiak üzleteikben és éttermeikben magyarokat alkalmaznak, tehát munkahelyeket is teremtenek. Lényeges az is, hogy az itt dolgozó kínaiak számos kétoldalú kapcsolatot létesítettek, egyrészt az itteni szakemberekkel, valamint közvetlenül a magyar és a kínai vállalatok, sőt a magyar megyék és a kínai tartományok között is. Azt is elmondhatjuk, hogy a kínai közösség segítette a két nép kölcsönös megismerését. A kínaiak együtt élnek, dolgoznak a magyarokkal, és fokozatosan beilleszkednek a magyar társadalomba.
- Tudom, hogy saját újságot adnak ki, de működik-e a kínaiaknak szervezett közösségük, kultúrcsoportjuk Magyarországon?
- Több kínai újság is megjelenik, és egy-két művészeti csoport is működik. Ők amatőrök, és az ünnepeink alkalmával adnak műsort. Az Erkel Színházban az évforduló ünnepségén is szerepeltek.
- Milyennek ítéli hazánk és Kína kapcsoltatait?
- A kínai kormány fontosnak tartja a Magyarországgal fönntartott baráti kapcsolatait. Az utóbbi néhány évben Kína és Magyaroroszág együttműködése folyamatosan fejlődött. A két fél a politika, a gazdaság, a honvédelem, a kultúra, a tudomány és egyéb területeken fenntartott kapcsolatait kiszélesítette, és a helyi szintű együttműködés is bővült. A jelenlegi szintet a két fél közös erőfeszítéseinek köszönhetően érte el. Ezt az eredményt mindannyiunknak jól meg kell becsülnünk. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a két ország kapcsolatai csak akkor tudnak stabilan fejlődni, ha mindkét fél tiszteletben tartja az egyenlőség, a kölcsönös előnyök, valamint a belügyekbe való be nem avatkozás elveit.
Nagy örömünkre szolgál - emlékeztetett a nagykövet -, hogy a tavalyi év májusában megtartott magyarországi választások után a két ország kapcsolatai továbbra is jó irányba fejlődtek. Chikán Attila gazdasági miniszter, Stumpf István kancellária miniszter, Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője, Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a Külügyminisztérium illetékes államtitkára, Tomaj Dénes és sokan mások látogatást tettek Kínában. A közeljövőben további fontos látogatások várhatóak.
- A közelmúltban hazánkban járt a kínai kormány mellett működő reformbizottság igazgató-helyettese egy küldöttség élén. Milyenek a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok?
- Vannak közös gondjaink a gazdasági élet számos területén. A kínai-magyar gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok is folyamatosan fejlődnek. 1992-98 között a magyar fél Kínában mintegy 25,52 millió USA dollár értékben fektetett be. A kínai fél magyarországi befektetései elérték a 100 millió USA dollárt. A kereskedelmi forgalom 1998-ban 409 millió USA dollárt volt, ami 100 milliós növekedést jelent az előző évihez képest. Az idei év adatai 50 százalékos emelkedést mutatnak. A kínai fél aktívuma viszonylag nagy. A kereskedelem kiegyensúlyozatlanságának több oka van. Szeretném, ha minél több magyar vállalkozó utazna Kínába, hogy felmérje a piac lehetőségeit, s jó minőségű termékeikkel és fejlett technológiájukkal belépnének a kínai piacon folyó versnybe. Ezzel együtt mi is arra ösztönözzük a kínai vállalkozókat, hogy jöjjenek Magyaroroszágra beruházni és keressenek piacot. Ezen kívül a két félnek a gazdasági és kereskedelmi együttműködésre jó lehetőségeket adó területeket kell keresnie, növelni kell a kölcsönös befektetéseket és a vállalkozások számát. A két fél a vízügy, a mezőgazdaság, a környezetvédelem, a turizmus és más területen is meg kell, hogy erősítse az együttműködését. Bízom abban, hogy a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai igéretes jövő előtt állnak, s így a kereskedelmi mérleg kiegyensúlyozatlansága is fokozatosan meg fog oldódni - fejezte be Chen Guoyan, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete.

Zétényi Zoltán
Fotó: 2Z Fotó és Média

A magyarországi kínaiak hármas ünnepe

A hazánkban élő kínaiak vacsorát adtak a Kilenc sárkány étteremben, a hármas ünnep - a Kínai Népköztársaság kikiáltásának, hazánk és Kína között a diplomáciai kapcsolatok fölvételének 50. évfordulója, valamint Makaó decemberi visszatérése - alkamából. A rendezők képviselője hangsúlyozta, a kínaiak büszkék arra, hogy a 80-as években megkezdőddött nyitás és reformpolitika hatására hazájuk gyorsan fejlődik és virágzó jövő elé néz. Az ország erős, a nép gazdag - ezt a kínaiak által gyakran emlegetett mondást idézte a szónok, mondván, ezt az egész világ elismeri. Biztosak vagyunk abban - folytatta -, hogy a XXI. században Kína a világ legerősebb nagyhatalmainak egyike lesz. Ezen a nagy ünnepen a Magyarországon élő kínaiak szeretettel gondolnak a messzi földön hagyott szüleikre és testvéreikre, hiszen mindenkinek a hazai Hold a legfényesebb.
Chen Guoyan a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete köszöntőjében kiemelte, hogy 50 évvel ezelőtt országa fényes Napként kelt föl a keleti égbolton, s a romokból fölépülve sikerült megváltoztatniuk a Kínáról addig kialakult képet. Különösen nagy eredményeket értek el a nyitás és reform politikájának két évtizede alatt, s ma már Kína nagy és gazdag ország. Chen Guoyan emlékeztette honfitársait arra, hogy valamennyiüket szoros szálak fűzik hazájukhoz, ahova lelkük tartozik, a tápláló gyökérhez, hiszen mindannyian Yen és Huang császár leszármazottai, az a jelszavuk, hogy szeretik Kínát és erősítik hazájukat.
A Magyar-kínai Baráti Társaság nevében Tálas Barna köszöntötte az egybegyűlteket. Fölhívta a figyelmet arra, hogy Taivan is az anyaországhoz való visszatérésre váró terület. Ugyanakkor kérte, hogy ne hagyják magukat külső erők által provokálni, hiszen ezek nem akarják, hogy Kína erős és egységes legyen, és tanusítsanak nagy türelmet és bölcsességet ezen a téren.

Zétényi Zoltán
Fotó: 2Z Fotó & Média

Módosítás dátuma: 2011. április 09. szombat  

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Olvasnak bennünket

Oldalainkat 249 vendég böngészi