Budapest, 2016. április 6. - Szeptember 21-re készül el a nagycenki Széchenyi Emlékmúzeum új állandó kiállítása, valamint az azt befogadó kastély kápolnájának rekonstrukciója az idei Széchenyi-év keretében - hangzott el az Örökség Kultúrpolitikai Intézet által a nagycenki fejlesztésekről rendezett szerdai budapesti beszélgetésen.
L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára kiemelte: a Széchenyi István születésének 225. évfordulóját ünneplő emlékév ráirányíthatja a figyelmet arra, mi mindent lehet Széchenyi Istvánnak köszönni.
Történelme nagyjait a magyarság nem veszi komolyan, ha síremlékeiket nem gondozza, ezért erre néhány éve külön program indult - idézte fel, hozzátéve: 2015-re a program keretében a nagycenki Széchenyi-mauzóleum is megújulhatott.
A következő állomás a kastély teljes tetőszerkezetének cseréje volt 2015-ben, az épületegyüttessel kapcsolatban azonban még bőven maradtak tennivalók - emlékeztetett. L. Simon László beszámolója szerint katasztrofális állapotban van a kastély lovardája, a nyugati szárny évek óta zárva tart belül a hetvenes évek szocialista bútorzatának maradványaival. Problémát jelentett, hogy az ingatlannak négy különböző vagyonkezelője volt, mára azonban egységesen az Eszterháza Központ vagyonkezelésébe került - jelezte.
A kastélyon belül a kápolna állapota a legtragikusabb, a szocializmus idején ott asztalosműhelyt rendeztek be, ezért az épület rekonstrukciója itt kezdődik, de a kormány által biztosított 300 millió forintból új állandó kiállítást is kialakítanak - fűzte hozzá.
Az államtitkár szerint jelenleg döbbenetesen alacsony számban látogatnak el Nagycenkre, évente mindössze néhány tízezren, ezért a cél az, hogy Nagycenk egész napos programot nyújtson a vendégeknek.
A Széchenyi-emlékbizottság tagjai, Fónagy Zoltán, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa és Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója elmondták, a kastély jelenlegi állandó kiállításának földszinti része megmarad, de a Széchenyi tevékenységét bemutató egységet teljesen megújítják.
Fónagy Zoltán emlékeztetett arra, hogy 1945-ben az épület berendezése teljesen szétszóródott, eredeti enteriőrök berendezése ezért ma már lehetetlen, így nem egy kastélymúzeumban gondolkodnak. Nagycenken a kultusz helyszíne a mauzóleum, de lehet a múlthoz az ismereteken keresztül is közelíteni, az új kiállítás hangsúlyozottan ezt célozza - tette hozzá.
Estók János elmondása szerint fontos bemutatni, hogy miért aktuális ma is a legnagyobb magyarként tisztelt Széchenyi István, aki korában minden újdonságra fogékony volt, az általa építtetett nyugati szárnyba például vízöblítéses wc-ket és gázvilágítást terveztetett. "Széchenyi ma biztosan geotermikus energiával fűtene, napelemeket szereltetne a tetőre és startupokba fektetne" - jegyezte meg.
A történész elárulta: az új kiállítási egység Széchenyi egy fiktív napját mutatja be, "belesűrítve ebbe a térbe azt a hihetetlenül szerteágazó tevékenységet, amely őt jellemezte".
L. Simon László a beszélgetést vezető Zsuppán András újságíró kérdésére elismerte, hogy a kastélypark egykor 650 fát számláló, híres hársfasorának komoly felújításra van szüksége. Noha kormányzati döntés még nem született, az elképzelések a menthető fák megtartásával, a hiányzók pótlásával számolnak, mintegy 150 millió forintos keretből - jegyezte meg.
A jövőben talán ismét szállodaként üzemeltethető nyugati szárny rekonstrukciójára is egy következő ütemben kerülhet sor, és felújításra vár a lovarda is - számolt be a Miniszterelnökség államtitkára.