Az évezred beruházásának szánták

2005. január 12. szerda Új Szó
Nyomtatás
Húsz év után felkavarta a közvéleményt a Szlovák Nemzeti Színház befejezetlen épületének ügye A még januárban aláírandó szerzõdés alapján a Turthheim Invest LCC amerikai társaság kongresszusi központtá alakítaná át az épületet.
Húsz év után felkavarta a közvéleményt a Szlovák Nemzeti Színház befejezetlen épületének ügye A még januárban aláírandó szerzõdés alapján a Turthheim Invest LCC amerikai társaság kongresszusi központtá alakítaná át az épületet. Rusko ötletét nemcsak az ellenzéki politikusok, hanem több szlovák elõadómûvész és polgári szervezet is ellenzi. Az ellenzék még a múlt héten aláírásgyûjtésbe kezdett a parlamentben, s a rendkívüli ülés összehívásához szükséges 37 aláírást a hét elején szerezték meg. Azt, hogy a parlament mikor tartja ülését, Pavol Hrušovský házelnök ma dönti el, de valószínûleg jövõ hétre hívja össze. A parlament kulturális bizottságának tagjai képviselõi ellenérzést végeznek a kormányban, valamint a gazdasági és kulturális minisztériumban a nemzeti színház építésének befejezésével kapcsolatos intézkedésekrõl és kötelezettségekrõl. A képviselõk azt javasolják, hogy január 18-ig, a felmérés befejezéséig várjanak a szerzõdés aláírásával. Az elképzelések szerint a kulturális minisztérium minden évben kibérelhetné a színháztermeket a Nemzeti Színház részére. A bérleti díj megközelítõleg 50-80 millió korona között mozogna. Rusko szerint a vállalattal megkötendõ szerzõdés rögzíti a kulcsot, amely szerint a bérleti díjat meghatároznák. „Meggyõzõdésem, hogy a beruházók a lehetõ legalacsonyabb árat kínálják majd fel” – nyilatkozta nemrégiben a tárcavezetõ. Eric Assimakopoulus, a Turthheim képviselõje kijelentette: a cég számításai szerint a Nemzeti Színház kezdetben 80 napra vehetné igénybe az épületet. „Minimális összegért biztosítják a színház mûködését, csak azt kell megmondani, milyen elõadásokat, mikor és meddig akarnak ott játszani” – tette hozzá Rusko. Egyben visszautasította a vádakat, amelyek szerint a nemzeti a magánosítás áldozatává vált. A kulturális miniszter ma találkozott Dušan Jamricchal a Szlovák Nemzeti Színház igazgatójával, pénteken majd az elõadómûvészek kifogásait hallgatja meg. Chmel és Jamrich tegnapi közös találkozója olyannyira eredménytelen volt, hogy a Szlovák Nemzeti Színház igazgatója meg sem várta a megbeszélést követõ rövid sajtóértekezletet, eltávozott a kulturális minisztériumból. „Elsõsorban a színház jövõjével kapcsolatban eltérõ a véleményünk. Én – az igazgatóval ellentétben – arra is látok lehetõséget, hogy a nemzeti új épületét minél elõbb befejezzék, s az esetleges beruházóval keressük a kompromisszumot” – tájékoztatott röviden a szaktárca vezetõje. Meggyõzõdése: háromhetes szünetre van még szükség, míg megnyugodnak a kedélyek, s tisztázódnak a feltételek. Zuzana Martinákovának, a Szabad Fórum elnökének véleménye szerint a Szlovák Nemzeti Színház sorsáról kizárólag a kulturális minisztérium hivatott dönteni. Peter Dvorský operaénekes is ellenzi Rusko ötletét, mondván: a színházak világszerte veszteségesek, ezért az államnak kötelessége a támogatás. „Téved az, aki azt állítja, hogy az új épület monumentális. A régi színház ugyan gyönyörû, de nincsenek benne megfelelõ munkafeltételek. Az új épületben elegendõ hely van a próbákra és az elõadásokra is. A politikusok nem értették meg a lényeget: a kultúrából nem lehet meggazdagodni, hiszen világszerte veszteséges” – tette hozzá Dvorský. Rudolf Chmel kulturális miniszter szerint a probléma már 19 éve „épül”, és 1986 óta senkit nem érdekelt. „Mikulás Dzurinda kormánya 1998 után csaknem kétmilliárd koronát költött az épületre” – figyelmeztetett a miniszter. „Széleskörû vitára szeretném felszólítani a közvéleményt és a szakértõket” – jelentette ki nemrég Chmel. Néhány polgári szervezet Háromkirályok adakozása címen gyûjtés indított a színház megmentéséért. Véleményükrõl a fõvárosi Hviezdoslav téren próbálják meggyõzni a polgárokat. A belügyminisztérium szerint azonban jogtalan a gyûjtés, ezért a befolyt összeg valószínûleg az államé lesz. A már héten nemzetiségi kérdés kerekedett az ügybõl. „Beleegyezett az úgynevezett magyar egyetem létrehozásába, Kossuth Lajos rozsnyói szobrának felállításába és hozzájárult a déli területek elmagyarosodásához, de nemzeti érdekeinket nem védi” – tette közzé nyilatkozatában a Gyökerek polgári szervezet a kormányra célozva. DEMECS PÉTER
Módosítás dátuma: 2005. január 12. szerda