A világot behálózó internet ellenõrzése nem maradhat egyetlen ország privilégiuma – mondta ki egy minap közzétett ENSZ-jelentés. Washington domináló szerepére céloztak. Brüsszelben ülésezett a múlt héten az ENSZ internetkontrollal foglalkozó munkacsoportja. Feladatuk volt, hogy a 2005 novemberében, Tuniszban esedékes "Információs Társadalom" csúcsértekezletre dolgozzanak ki ajánlásokat az internet jövõbeni menedzselésérõl. Ám a nemzetközi csoport 40 tagjának – az üzleti-, a tudományos élet, a kormányok képviselõinek - nem sikerült közös álláspontot kialakítaniuk. Mint a találkozó végén kiadott közlemény hangsúlyozza, „egyetértettek, hogy egyetlen ország sem dominálhatja az internetet”. Ennek azonban ellentmond, hogy Washingtonban alig két hete adtak ki egy nyilatkozatot, amely megerõsítette: az USA fenn akarja tartani jelenlegi kulcspozícióját. Pillanatnyilag ugyanis az internet legfõbb „közlekedési rendõreinek” szerepét 13 óriás számítógép, root-szerverek töltik be, amelyek fölött 1998 óta egy kaliforniai non-profit szervezet, az internetes szabványok kidolgozásának legfelsõ fóruma (ICANN) diszponál. Döntéseit az amerikai kormányzat megvétózhatja. Számos ország azt szorgalmazza, hogy az ICANN helyett hozzanak létre az ENSZ égisze alatt új nemzetközi ügynökségeket. Paul Twomey, az ICANN vezérigazgatója szerint a jelentés nem vonta kétségbe, sõt, megerõsítette jelenlegi szerepüket. „Ha az internetet levelezési rendszernek fogjuk fel, mi gondoskodunk arról, hogy a levelek eljussanak a megadott címre, nem hatóságként, hanem technikai koordinátorként lépünk fel” – mondta. Ám a bírálók szerint a kaliforniaiak jócskán túllépik eredeti hatáskörüket, költségvetésük egyre nõ, és ma már olyan területekre is átmerészkednek, mint például döntõbíráskodás a védjegyvitákban. Paul Kane, a doménneveket adminisztrálók koalíciójának elnöke például úgy értelmezte a munkacsoport döntését, hogy közvetve figyelmeztették az ICANN-t: tolja hátrább az agarakat. A fejlõdõ országok pedig amiatt orrolnak, hogy a nyugati államok gyorsan kisajátították a legtöbb numerikus IP-címet, és a fejlõdõknek már csak egy kisebb készlet maradt, azon kell osztozniuk. Sokan a nem-latin betûkkel jelzett doménnevek gyorsabb jóváhagyását követelik. Kína már azzal fenyegetõzött, hogy kettéosztja az internetet, és polgárai számára önálló elnevezési rendszert alakít ki.