London, 2015. július 15. - Első külföldi rockzenekarként lép fel augusztusban Észak-Koreában a Laibach. Az ipari zene és a techno szlovén úttörője két koncertet is ad Phenjanban.
A Laibach augusztus 19-én és 20-án ezer-ezer ember előtt fog játszani a phenjani Kim Vong Gjun Zeneiskola nagytermében. "A műsorban az együttes 36 éves pályafutásának legnagyobb sikerei mellett észak-koreai népdalok is szerepelnek" - mondta Morten Traavik, a koncertet tető alá hozó norvég rendező-színész a BBC-nek (http://www.bbc.com/news/world-asia-33530538).
"Bár fő küldetésünk az, hogy minél több koreaival megismertessük a Laibach-élményt, azt is szeretnénk, ha a népek közötti testvériség és megértés szellemében az Észak-Koreába látogató külföldiek is ellátogatnának az eseményre" - tette közzé honlapján (www.laibach.org) a zenekar, amely két utazási irodát is megjelölt erre e célra.
A koncertet leszervező Morten Traavik évek óta kapcsolatban áll a phenjani vezetéssel. Közreműködött például abban, hogy a diktatúra által irányított és a világtól szinte teljesen elzárt országból egy harmonikás csapat nyugati popos produkciója felkerült a YouTube-ra, egy észak-koreai előadói delegációt pedig Norvégiában léptetett fel.
A Laibach két augusztusi phenjani koncertje egybeesik a Koreai-félsziget japán gyarmatosítóktól való elszakadásának 70. évfordulós ünnepségeivel. Traavik úgy fogalmazott, hogy bár Észak-Koreára és a Laibachra is szokás fasiszta bélyeget sütni, mindkettő félreértés. Szerinte "Észak-Korea egyáltalán nem a világ legzártabb országa, ahogy a Nyugat beállítja, hanem sokkal nyitottabb, mint azt a média sugallja".
Az 1980-ban alakult, akkor még jugoszláviai Laibach elemi hatást gyakorolt a korszak gondolkodásmódjára. A Frankie Goes To Hollywoodtól a Rammsteinen át Marilyn Mansonig és a Nine Inch Nailsig számtalan zenekar és zenei irányzat táplálkozik a laibachi örökségből, akár a látványelemekre, akár a zenére, akár a szövegekre gondolunk.
Egy Ljubljanához közeli bányászvárosból, Trbovljéből indultak, eredetileg képzőművész csoportként, nevüket Ljubljana német elnevezéséből vették. A csoport később - egyéb színházi és képzőművészeti kezdeményezésekkel egybeolvadva - NSK, azaz Neue Slowenische Kunst néven valóságos művészi állammá nőtte ki magát, és a Laibach eme összművészeti szerveződés zenei leágazásává alakult.
Már korai koncertjeik és performanszaik botrányt okoztak Jugoszláviában, ahol a náci jelképekkel kokettáló társulat az önmagát a partizánmítosszal megalapozó jugoszláv állam szívébe talált. "A Laibach nem elsősorban zenei kísérletei miatt került a figyelem középpontjába, hanem inkább ideológiai töltete volt eredeti, hiszen - bár ismert narratív és képi motívumokat alkalmazott - sikerült összekapcsolnia a művészetet az élettel, a társadalmi valósággal és provokálni a politikai elitet" - mondta Szombathy Bálint vajdasági származású multimediális művész, művészettörténész korábban az MTI-nek.
A betiltások és hatósági eljárások ellenére a Laibach 1985-től kezdve lemezeket adhatott ki, és nemzetközi hírnevük is egyre nőtt, amikor 1987-ben a Mute-nál (a Depeche Mode és Nick Cave kiadójánál) megjelent az Opus Dei album. A lemezen található indusztriál feldolgozásoknak, például az osztrák Opus rockhimnusza, a Life Is Life vagy a Queen One Visionjének metálos-wagneriánus-pszeudonáci átértelmezéseinek komoly hírük ment.
A kitalált neveken működő alapítók és tagok zenéje idővel fogyaszthatóbbá, leginkább a technóba hajlóvá vált, ezzel együtt tudatosan használták a popkultúra produkcióit. Megjelentették a Sympathy for the Devilt, amely a híres Rolling Stones-szám egy nagylemezre való különböző indusztriál-hangulatú feldolgozása vagy a Let It Be-t, amely az egykori Beatles-klasszikus teljes átköltése (olyannyira, hogy McCartney sem ismert rá).
A Laibach rendszeresen fellép Magyarországon, legutóbb idén áprilisban adott koncertet a fővárosi Barba Negra Music Clubban.