Jelentõsen átalakulhat a közoktatás tartalma, emellett csökkenhet az alap- és középiskolai tananyag mértéke Az elõzetes elképzelések alapján központi támogatáshoz juthatnának a magán felsõoktatási intézmények, elkészülne az egyetemek minõségi besorolása, a tanulmányi eredményeiktõl függõen pedig ösztönzõ támogatásokat kapnának az egyetemisták. Az Új Polgári Szövetség (ANO) a levelezõ tagozatos hallgatók számára pedig költségtérítésessé tenné a képzést. A jogszabályi háttér elõkészítése a kezdeményezések többségében már megkezdõdött, az oktatási tárca részben már elkészítette a szükséges módosító rendeleteket. Ezzel párhuzamosan a vita is elkezdõdött, helyes-e a törvénynél alacsonyabb szintû jogszabályokkal végrehajtani a jelentõs változtatásokat. Dolník Erzsébet, a Magyar Koalíció Pártja parlamenti képviselõje, a törvényhozás oktatási bizottságának tagja szerint a közoktatás tartalmi és szerkezeti átalakítását nem túl szerencsés rendeletekkel végrehajtatni: „Ennek ellenére úgy vélem, ez még mindig jobb, mintha egyáltalán nem történne semmi az oktatásügyben. A gondot az okozza, hogy a rendeleteket a késõbbiekben bármikor lehet módosítani, sõt, adott esetben viszszavonhatók is. A törvény kétségkívül hatékonyabb megoldást jelentene az iskolák problémáira. Ebben a kormányzati ciklusban azonban aligha képzelhetõ el, hogy a parlament többsége támogasson egy oktatási tárca által beterjesztett törvénytervezetet. Emlékezzünk csak a tandíjtervezet bukására, még azok a politikusok is ellene szavaztak, akik korábban a beterjesztõ felet képviselték. Ráadásul a pedagógusok berkeiben sem vált ki pozitív visszhangot a tervezett intézkedéscsomag.” Az oktatásügyben jelenleg kényszerhelyzet uralkodik. Az új közoktatási törvény évek, sõt évtizedek óta késik. Jókora adósság terheli az oktatáspolitikában érdekelteket az iskolákkal szemben, fûzte hozzá Dolník. Beáta Brestenská, az ANO parlamenti képviselõje szerint a rendeletekkel kieszközölt változtatások a közoktatás átalakításának nem rendszerszerû megközelítésérõl tanúskodnak: „A tartalmi reform nem épülhet törvénynél alacsonyabb szintû jogszabályokra. Úgy vélem, Martin Fronc oktatási miniszternek volt elég ideje, hogy elõkészítse a szükséges törvényt. A kiváló képességû egyetemistáknak juttatandó ösztönzõ támogatások rendszerének bevezetését ugyan pozitív kezdeményezésnek tartom, de szintén nem jelent hathatós és hosszú távú megoldást a hallgatók problémáira. Csupán egy populista lépés Fronc részérõl.” A liberálisok továbbra is kitartanak a fizetõs levelezõ tagozatos felsõfokú képzés gondolata mellett. Brestenská lapunknak elmondta, vélhetõleg októberben terjesztik elõ vonatkozó javaslatukat. Az oktatási tárcavezetõ ellenzi a tervet, mivel véleménye szerint ez által a nem nappali képzésben részt vevõ hallgatók hátrányos helyzetbe kerülnének társaikkal szemben. Fronc attól is tart, hogy az intézkedés hatására jelentõsen emelkedne a levelezõ tagozatos diákok aránya az egyetemeken, mivel a felsõoktatási intézményeknek – a befizetendõ tandíjakból várható bevételük reményében – érdekükben állna, hogy bõvítsék a levelezõ képzést. Brestenská úgy látja, a miniszter nincs tisztában a helyzettel, mivel már most is magas az említett hallgatók száma, vagyis az egyetemek jelenleg is elõszeretettel vesznek fel nem nappali tagozatos hallgatókat. A liberálisok éppen ezért azt is javasolják, hogy egyetemenként 30 százalékban maximalizálják a levelezõ tagozatos hallgatók arányát a diákok összlétszámához képest. (ervé)