Az átkelõnél folyamatosan építkeznek, a határnyitás idõpontja azonban ismeretlen


Az ukránok a szelmenci kishatár szigorú õrzésérõl is gondoskodtak. agy, hogy az átkelõ zárva van, a katonáknak tagadhatatlanul könnyebb a dolguk


Tóth Lajos polgármester lapunknak elmondta, a községi hivatalba semmilyen, a megnyitás idõpontjával kapcsolatos tájékoztatás nem érkezett, így viszonylag kevés remény van arra, hogy a hetekkel ezelõtt elkészült átkelõt még az idén forgalomba helyezzék. A szlovák hivatalos szervek állítólag október 17-én szerették volna megnyitni az átkelõt, ám ez az idõpont az ukrán félnek nem felelt meg. Az ukránok hivatalosan nem indokolták meg, hogy miért nem lehet forgalomba helyezni a kishatárt, és a tárgyalópartnereknek még csak nem is javasoltak egy késõbbi – nekik megfelelõ – idõpontot. Tóth Lajos elmondta azt is, hogy a helyiek a meglehetõsen szokatlan helyzetet tudomásul vették, a községi hivatalban újabban már nem is érdeklõdnek a megnyitás idõpontjáról. Mint mondta: „Ha az itteniek hatvan évig tudtak várni, valószínûleg ezt a hátralévõ néhány hetet vagy hónapot is türelmesen kivárják.”


A községben egyébként a Remény kapui elnevezésû emlékmû melletti telken tovább építik a határõrség új kaszárnyáját. Ottjártunkkor már az épület falait húzták fel a kõmûvesek. Meglepõ módon a határ ukrajnai oldalán is munkagépeket láttunk, ám hogy ott mit építenek, azt nem sikerült kiderítenünk. Találkoztunk azonban Illár Józseffel, Kisszelmenc polgármesterével. A falu elsõ embere két marcona, magyarul nem beszélõ katona kíséretében érkezett az átkelõhöz. A „díszkíséret” tagjai kezdetben szívélyesek voltak, még azt is megengedték, hogy a sorompón átnyúlva kezet foghassunk egymással. Amikor azonban észrevették, hogy rögzíteni szeretnénk a polgármesterrel folytatott beszélgetést, hevesen tiltakozni kezdtek. Mint mondták, ezt semmiképp sem engedhetik meg. Döntésüket így indokolták: „Amíg hivatalosan nem nyitják meg az átkelõt, addig nem vehetik fel az itt elhangzó szavakat.” Bár azt elképzelni sem tudjuk, hogy az ukrán katonák miképp akadályozták volna meg azt, hogy mi, a szlovák oldalon megnyomjuk a magnetofonunk indítógombját, de a polgármesterre való tekintettel eleget tettünk a meglehetõsen szokatlan parancsnak. Egyébként Illár József sem tudta megmondani a határnyitás pontos dátumát, ám azt elárulta, hogy ezt a pillanatot már nagyon várják az ottaniak is. Az átkelõ megnyitásától nemcsak a község, de az egész régió fejlõdését várják, illetve azt, hogy a kettészakított családok tagjai végre találkozhassanak. Jellemzõ adalék, hogy a katonák kíváncsiak voltak a beszélgetés tartalmára is, így a polgármesterrel ukrán nyelvre lefordíttatták az elhangzott mondatokat.


LECZO ZOLTÁN