Egyperces néma felállással fejezte ki tiszteletét az Országgyûlés Orbán Viktor javaslatára a határon túli magyarság hûségéért és kitartásáért a kettõs állampolgárságról tartott népszavazás évfordulóján.
Orbán felállította a képviselõket
Egy évvel ezelõtt, 2004. december 5-én rendezték a kettõs állampolgárságról szóló népszavazást. Bár a választók 51 százaléka igennel voksolt arra a kérdésre, hogy a parlament hozzon-e törvényt a határon túli magyarok kettõs állampolgárságáról, az alacsony részvétel miatt eredménytelen lett a referendum.
A népszavazás évfordulója téma volt hétfõn a parlamentben is, ahol Orbán Viktor felszólítására egyperces néma felállással fejezte ki tiszteletét az Országgyûlés a határon túli magyarság hûségéért és kitartásáért. Az elnöklõ Szili Katalin elrendelte, hogy felálljanak a képviselõk, de jelezte: erre a Házbizottság ülésén visszatérnek, mert nem szokás elõzetes bejelentés nélkül ilyet kezdeményezni. Hozzátette: képviselõket felállítani az Országgyûlésben csak a házelnöknek van joga. A néma felállás után a Fidesz elnöke - bár nem ejtette ki a száján a tavaly december 5-i népszavazást, nyilvánvalóan ennek apropóján - arról beszélt, hogy csak "a tisztelet a szívünkben képes megteremteni az összefogást".
Válaszában Gyurcsány Ferenc az 1943-as szárszói találkozót, Veres Péter azon elmondott beszédét idézte fel. - A tekintélyuralmi, fasiszta népiesség lényege, hogy akkor szeretem a népet, ha azt akarja, amit én. A demokrata népiesség azt jelenti, hogy feltétel nélkül szeretem a népet. Az elõbbi ma mást jelent, ezt nem lehet mondani, ezért ehelyett önzõ, tekintélyelvû, felsõbbrendû népiességet mondanék, de ugyanazt jelenti; akkor szeretem a népet, ha ugyanazt akarja, amit én - fejtette ki a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc szerint nem jó, ha az érzelmeinkkel egy népszavazáson próbálnak visszaélni. Aki megegyezést keres, nem felállást diktál, hanem kezet nyújt, nem úgy viselkedik, hogy én vagyok a vezér, én diktálok - jelentette ki Orbán Viktornak címezve szavait. A miniszterelnök emlékeztetett arra is, hogy amikor a Fidesz kormányzott, elmagyarázták, miért nem kell kettõs állampolgárság, majd ellenzékben azt mondták, hogy aki nem támogatja a kettõs állampolgárságot, az nem hazafi.
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szintén beszélt az egy évvel ezelõtti, kettõs állampolgárságról és a kórházprivatizációról szóló népszavazásról, ahol "két rosszul feltett, félrevezetésen alapuló kérdésrõl" szavaztak. A határon túli magyarságról szóló kérdés azt akarta sugallni, hogy a kettõs állampolgárság megoldotta volna a problémákat, ez nem igaz - szögezte le Kuncze Gábor. Megerõsítette: a megoldás a szülõföldön való boldogulás elõsegítése és a szomszédos országok uniós csatlakozásának segítése.
A Fidesz könyörgésen is részt vett
Az évforduló alkalmából hétfõn nemzeti felelõsségért tartott könyörgést rendeztek egy budapesti belvárosi templomban. A könyörgésen részt vett Mádl Ferenc volt államfõ és felesége, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és a párt parlamenti frakciója. Ezt megelõzõen hétfõ reggel a Szent Korona elõtt tett ünnepélyes esküt a tavalyi népszavazás kiírását kezdeményezõ Magyarok Világszövetségének huszonkét tagja.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök már vasárnap, az évforduló elõtt megemlékezett a tavalyi referendumról, azt mondta, sok tekintetben a nemzeti felelõtlenség napja volt 2004. december 5. Gyurcsány vasárnapi beszéde szerint december 5-e nélkül egységesebb lenne a nemzet. Megjegyezte: szerinte a népszavazást követõen csak a magyar baloldalnak volt válasza, pozitív javaslata a kialakult helyzetre. Kiemelte: tizenöt évig Magyarországon senkinek sem jutott eszébe, hogy a honosítás és a letelepedés szabályait méltóságteljessé tegye. A szocialista-liberális kormány megtette, január elsejétõl mûködik - tette hozzá.
Fidesz-javaslatok, kormányzati intézkedések
A Fidesz elnöksége a népszavazás évfordulója alkalmából négypontos javaslatcsomagot fogalmazott meg. Ennek elsõ pontja, hogy támogatni kellene, hogy a határon túli magyarság minél elõbb az Európai Unió tagjává válhasson. Ez az ellenzék szerint azért fontos, mert az EU-tagság a határok átjárhatóságával hozzájárul a nemzeti újraegyesítéshez. A közlemény utal arra, hogy az Unió több államában megnyugtatóan rendezõdött a kisebbségek helyzete, ezért lenne ideje a határon túli magyarok ügyét is rendezni. (Szlovákia már - Magyarországgal egy idõben - csatlakozott az EU-hoz, Románia pedig várhatóan 2007-ben lesz az Unió tagja.)
Második pontként azt írják: Magyarországnak segítenie kell az erdélyi magyarságot abban, hogy megszülessen a kisebbségi törvény. A vajdaságiakat abban, hogy a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács valódi jogköröket kapjon. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Közösségnek pedig abban, hogy létrejöjjön a Tiszamelléki járás.
A javaslatcsomag harmadik pontja szerint a határon túli magyarsággal szemben folyamatosan fellépnek asszimiláló erõk. "Éppen ezért nem mondhatunk le a védelmet célzó egyoldalú lépésekrõl" - áll a közleményben, amely szerint ezért kellene az Európa Tanács Velencei Bizottságának útmutatásai alapján ismételten tartalommal megtölteni a státustörvényt, és a Kárpát-medence legértékesebb okmányává tenni a magyarigazolványt.
A Fidesz negyedik javaslata: vizsgálják felül a magyar állampolgárság intézményét úgy, hogy válasszák szét a magyarországi lakhelyhez és az oszthatatlan magyar állampolgársághoz fûzõdõ jogosítványokat.
Nemzeti vízum lett a vita eredménye
A kormány korábban több elképzeléssel is elõállt arra vonatkozóan, hogyan könnyítenék meg a határon túliak beutazását vagy letelepedését. A terveket Avarkeszi Dezsõ letelepedési, bevándorlási és honosítási kormánymegbízott kezdte el kidolgozni, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felkérésére.
A magyar állampolgárságról és a külföldiek beutazásáról szóló törvényjavaslat szerint, amelyet a parlament júniusban megszavazott, 2006. január 1-jétõl bevezetik a nemzeti vízumot. Ezt azt Ukrajnában, Szerbia-Montenegróban, Romániában és Horvátországban élõ magyarok kérhetik. A speciális tartózkodási vízum öt évig érvényes, többszöri beutazásra jogosít, és három hónapnál hosszabb tartózkodást tesz lehetõvé azok számára, akik a magyar nyelv gyakorlása, a kulturális nemzeti identitás megõrzése, állami felsõfokú oktatáson kívül esõ tanulmányok folytatása, valamint családi kapcsolatok ápolása céljából kívánnak Magyarországon tartózkodni. A nemzeti vízum igénylésekor igazolni kell a magyarországi tartózkodás anyagi, lakhatási körülményeit. A vízum nem jogosít munkavállalási, jövedelemszerzési, tanulmányi vagy más tudományos továbbképzési célú tartózkodásra.
A nemzeti vízum mellett más könnyítésekre is számíthatnak a határontúliak a törvény alapján: megszüntetik a kötelezõ hatósági orvosi vizsgálatot, rövidebb lesz az állampolgárság megszerzésének ideje, szûkül az alkotmányos alapismereti vizsgát tevõk köre, és az ügyintézési határidõ is csökken, egy-másfél évvel rövidebb idõ alatt honosíthatják majd a határon túli magyarokat.
A törvénymódosítás mellett a kormányszóvivõ november 30-i bejelentése szerint a kormány az SZDSZ fenntartásával ugyan, de elfogadta a határon túli magyarok közjogi státusáról szóló elõterjesztést. Ennek célja, hogy az alkotmányban jelenleg is rögzített módozatnál határozottabban fejezze ki az alaptörvény szövege a határon túli magyaroknak a nemzethez való tartozását. Az alkotmányban a módosítást követõen szerepelnie kell annak, hogy a határon túli magyarok részei a nemzetnek mint közös nyelvi, kulturális, történelmi hagyományokkal rendelkezõ közösségnek.
Korábban felmerült az is, hogy határon túliak különleges útlevelet vagy valamilyen más okmányt kapjanak. Ez a terv több változtatáson esett át, legutóbb szeptember 20-án jelentette be azt a miniszterelnök, hogy akik bizonyítani tudják, hogy magyar állampolgárságú felmenõkkel rendelkeznek, azoknak a kormány a magyar személyi igazolványhoz hasonló értékû okmányt ad. A kormányfõ szerint ez az irat a lehetõ legjobban fog hasonlítani a személyi igazolványra, és mindazon országba be lehet vele utazni, ahol elfogadják a magyar személyi igazolványt mint úti okmányt. Arról azonban nem közöltek részleteket, hogy mikortól kezdik kiállítani ezt az okmányt.