A székelység Székelyföld autonómiájához való jogáról soha nem mond le - hangzott el több alkalommal is a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttgyûlésén, amelyre Csíkszék kivételével a székely székek összesen 93 küldöttet delegáltak. A fórumot levélben üdvözölte Tõkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki arra emlékeztetett, hogy két évvel ezelõtt az SZNT-vel vállalt közös út ma is érvényes.

Csapó József, az SZNT elnöke beszámolójában a testület eddigi eredményeit ismertetve elmondta: az Európai Parlament a Románia Európai Uniós csatlakozásáról szóló, 2005. április 13-i jelentésében elismerte, hogy az erdélyi magyarság, a székelység védelmére különleges intézkedésekre van szükség. Csapó megemlítette, hogy az SZNT megalakulása óta eltelt idõszakban amellett, hogy a romániai politikum részérõl sok támadás érte az autonómia-törekvéseket, az Európai Parlament kapui megnyíltak, és kiemelt figyelemmel kezelik a székelyföldi igényt. Az elnök úgy gondolja, hogy ha a hazai közvélemény alkotmányellenesnek tartja a statútumot, akkor az alkotmányon kell változtatni, ehhez négy cikkely módosítására lenne szükség.

A sepsiszentgyörgyi küldöttgyûlésen a belsõ önkormányzás ügyének elõbbre mozdítása érdekében az eddigi eszközök felhasználása mellett az SZNT döntött arról, hogy felkérik az ENSZ Biztonsági Tanácsát és fõtitkárát, tekintse kiemelt, megelõzõ megoldásnak Székelyföld helyzetének rendezését, és járuljon hozzá Székelyföld autonóm státusának nemzetközi felügyelettel való rendezéséhez. Csapó indoklása szerint erre a döntésre Traian Basescu államelnök korábbi kijelentései késztették a testületet, aki szerint Székelyföldre nem alkalmazható a koszovói konfliktus rendezésére ajánlott autonómia. A küldöttgyûlésen Szász Jenõ polgármester, udvarhelyszéki küldött javaslatára arról is határoztak, hogy jövõ év március 15-én székely nagygyûlést szerveznek Székelyudvarhelyen, ahol hitet tesznek a belsõ önkormányzás ügye mellett.

Szász Jenõ közölte, a tömeggyûlést az is indokolja, hogy egy 1100 fõ megkérdezésével végzett felmérés szerint a romániai magyarság 78 százaléka a területi autonómia kivívását fontosabbnak tartja, mint az Európai Uniós csatlakozást. A felszólalások során Gazda József orbai-széki küldött javasolta: a küldöttgyûlés szólítsa fel az RMDSZ-t, hogy szüntesse meg a romániai magyarság ellen irányuló politizálását, és vonja vissza a román parlamentbe benyújtott kisebbségi törvénytervezetét.

A küldöttgyûlés több dokumentumot fogadott el, egyebek mellett határozatot szavaztak meg az SZNT önálló és egységes közképviseletérõl, amely a közakarat kinyilvánításának módozataként tüntetések megszervezését szorgalmazza a közösségi jogok semmibe vétele miatt. Továbbá a küldöttek határozatot fogadtak el a Székelyföld autonóm régió létrehozására vonatkozó helyi népszavazások további kezdeményezésérõl.

Romániában addig nincs esélyegyenlõség, amíg Székelyföldön nincs önkormányzás címmel nyilatkozatot olvastak fel, amelyben az SZNT megerõsíti korábbi felszólítását, hogy Románia ne legyen az Európai Unió tagja, amíg Székelyföldnek nincs autonómiája, felszólítják Románia parlamentjét, hogy hagyja jóvá az autonómia-statútum törvénytervezetét, amelyet már kétszer visszautasított, és felkérik Románia elnökét mûködjön közre az autonómia garantálására irányuló nemzetközi tárgyalások szervezésében. Ugyanakkor a küldöttgyûlés elismerését és nagyraértékelését fejezte ki Körömi Attila magyar országgyûlési képviselõnek és Novák Elõd újságírónak, mert nyíltan felvállalták a székelyföldi autonómia ügyét.
Nagy Zsuzsanna