Rosszul jártak azok az erdélyi kultúrintézmények, amelyek elhitték a Szülõföld Alap illetékeseinek, hogy az idei keretbõl csak a nagy horderejû projekteket támogatják, és elálltak a pályázástól.
Rosszul jártak azok az erdélyi kultúrintézmények, amelyek elhitték a Szülõföld Alap illetékeseinek, hogy az idei keretbõl csak a nagy horderejû projekteket támogatják, és elálltak a pályázástól. Amint az alap honlapján közzétett táblázatból kiderül, a kuratórium végül a támogatási keret nagy részét is felaprózta a kisebb, helyi érdekû projektek között. Nagyobb, több millió forintos tételeket csupán az RMDSZ politikusaihoz kötõdõ intézmények kaptak. A romániai magyar nyelvû média támogatására kiutalt 70 millió forint több mint tíz százalékát a Verestóy Attila RMDSZ-szenátor többségi tulajdonában lévõ lapoknak (Erdélyi Riport, Új Magyar Szó)juttatta az alap kulturális, szociális, egyházügyi és média kollégiuma. Az átlag felett kapott még a Frunda György érdekeltségi körébe tartozó Rádió Ga-ga és a Borbély László RMDSZ-alelnök nevéhez kötõdõ Bernády Alapítvány is.
A Szülõföld Alap (SzA) szakkuratóriumának összesen 400 millió forint állt rendelkezésére, hogy kimondottan a romániai pályázókat támogassa a következõ elõírások szerint: szórványvidéken mûködõ magyar nyelvû közoktatási intézmények beruházása, fejlesztése és mûködése; magyar nyelvû felsõoktatási intézmények mûködési feltételeit javító, beruházás jellegû támogatás; magyar nyelvû felsõoktatási intézmények és háttérintézmények mûködése és eszközfejlesztése; irodalmi és kulturális intézmények támogatása, a kisebbségi kultúra és társadalmi viszonyok megjelenítése, illetve a magyar nyelvû média mûködési támogatása. Az elsõ két kiírás esetében egy-egy pályázat vitte el a teljes összeget: a Geszthy Ferenc Társaság által idén szeptemberben beindított dévai Téglás Gábor Iskolacsoport 90 millió forintot, az ugyancsak az RMDSZ által mûködtetett Iskola Alapítvány pedig 55 millió forintot kapott, utóbbi a fiatal egyetemi oktatók letelepedését célzó kolozsvári ingatlanépítési projektjére.
Mint ismeretes, a Hunyad megyei oktatási intézmény létrehozásához korábban 110 millió forinttal járult hozzá a magyar állam. Különben a romániai magyar intézmények közül a legnagyobb támogatást, százmillió forintot a Sapientia Alapítvány kapta az erdélyi magyar magánegyetemi hálózat mûködésére és eszközfejlesztésére. Az erdélyi magyar napilapok közül többek között a Gutinmelléki Friss Újság (1,3 millió forint), a Szatmári Friss Újság(egymillió), a nagyváradi Bihari Napló (egymillió), a sepsiszentgyörgyi Háromszék (egymillió), a kolozsvári Szabadság (1,5 millió) és a marosvásárhelyi Népújság (1,5 millió) részesült támogatásban.
Számos heti- és havilap is kapott pénzt az alaptól: a kolozsvári Korunk folyóirat és a Helikon hetilap három-hárommillió forintot, a marosvásárhelyi A Hét 2,5 millió forintot a kortárs magyar mûvészeti, színházi, irodalmi, kritikai adattár román és magyar nyelvû megjelentetésére, az ugyancsak vásárhelyi Aranka György Alapítvány pedig kétmilliót a Látó irodalmi folyóirat kiadására. Emellett számos más erdélyi alapítvány, kulturális intézet, szervezet részesült még támogatásban, az SzA kurátorai például fontosnak tartották félmillió forinttal támogatni a székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes Újabb táncos idõk elnevezésû produkcióját.
Székely István, az SzA oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és médiakollégiumának alelnöke lapunknak elmondta: az öt pályázati kiírás közül jobbára a média esetében érzékelhetõ a támogatások felaprózódása. "Elsõsorban azokat a regionális intézményeket támogattuk, amelyek nagyobb régiót szolgálnak ki, de akadnak olyan nyertes pályázatok is, amelyeknél nem beszélhetünk országos vagy regionális kisugárzásról. Minderre az a magyarázat, hogy a magyar Pénzügyminisztérium elõírásai miatt az Illyés és más alapítványok számos megítélt támogatása beragadt, emiatt döntöttünk úgy, hogy kisebb-nagyobb összegekkel több intézményt támogatunk, hiszen veszélybe került a tevékenységük" - nyilatkozta a Krónikának Székely. Az Új Magyar Szónak (ÚMSz) nyújtott hétmillió forintos támogatásról elmondta: a bukaresti napilappal együtt három újonnan indult erdélyi rádióadót részesítettek nagyobb összegû finanszírozásban.
Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE)elnöke elfogadhatónak nevezte azt az elvet, hogy az SzA kiemelten támogatja a nemrég létrejött médiaintézményeket, viszont úgy véli, hogy az idei pályázati kiírás során az erdélyi magyar sajtó nem ismertethette igényeit kellõképpen. "Mivel korábban olyan információk láttak napvilágot, hogy a romániai magyar sajtónak szánt összegbõl csak néhány intézmény kap támogatást, a szélesebb körben történõ finanszírozás érdekében Kiss Elemérrel, a Szülõföld Alap tanácsának vezetõjével és Markó Béla RMDSZ-elnökkel is egyeztettem. Emellett továbbra is azt javaslom a magyar kormány képviselõinek, konzultáljanak a MÚRE-val és az erdélyi magyar lapkiadók egyesületével, hogy valóban a támogatásra érdemes, az erdélyi magyar sajtóélet egészét megjelenítõ pályázatok részesüljenek támogatásban" - szögezte le Ambrus Attila.
Szerinte az ÚMSZ valószínûleg azért részesült a többi lapnál nagyobb támogatásban, mert rászorul, és e nélkül veszélybe került volna piaci konszolidációja.