Egyre feszültebb a helyzet a Veselá utca lakói és a város vezetése között Huszonnégy óra alatt háromszázan, egy hét alatt pedig több mint ezren írták alá a petíciót, valamennyien tiltakoznak az antiszociális elemek számára épült telep bõvítése ellen. A régi téglagyár területén négy éve épült szociális lakásokban hivatalosan ezer fõ él, tényleges számot azonban jelenleg senki sem tud mondani. A jó környéknek számító Veselá utca tõszomszédságában épült lakóblokkok kívülrõl tetszetõsek, szinte minden ablakban szatelitantenna található, a „lelakott” lépcsõházak állapotából azonban következtetni lehet a lakásokban uralkodó viszonyokra. „Lopnak, fosztogatnak, összerondítják a kertjeinket. Egy idõs hölgynek a konyhájában is jártak, elvitték az összes edényét. A közeli öregotthon ablakait be kellett rácsozni, az emberek nem hogy nyaralni nem mernek elmenni, de fél napos rokonlátogatásra sem mozdulnak ki, mert nem tudják, mi várja õket, ha hazaérnek” – panaszolta Tkáe, aki szerint a városi képviselõk azért választották ezt a helyszínt, mert közülük senki sem lakik a környéken. Az országos botrány akkor robbant ki, amikor a város kompromisszumos megoldásként úgy döntött, drótkerítést húznak a telep és a magántelkek közé. „A roma jogvédõk sugallatára a sajtó azonnal elválasztó falról kezdett cikkezni, pedig nincs másról szó, csak a magántulajdon védelmérõl. Egyszerûen ki kell jelölni, meddig tart a telep, és hol kezdõdnek a magántelkek” – magyarázta Milan Bene eperjesi polgármester, hozzátéve, hogy egy kõfalat valóban terveznek, ez azonban a szintkülönbség miatt szükséges. Az északi emelkedõ ugyanis 6-8 méteres, és a földcsuszamlás veszélye miatt eddig nem építhettek ott játszóteret a roma gyerekeknek. A telep további bõvítését ellenzõk szerint a problémás állampolgárok szûk területre való koncentrálása beláthatatlan következményekhez vezethet. Azt is megmérték, hogy a telep 635 lépésnyire van a történelmi városközponttól, ami a turizmusnak sem tesz jót. „A polgármester ugyan létrehozott egy bizottságot a helyzet rendezésére, ám ez megint csak olyan képviselõkbõl áll, akik sosem laktak a környéken, nem tudják, milyen az, amikor roma gyerekek leskelõdnek az ablakukban, és folyamatos rettegésben kell élniük” – mondta a petíció kezdeményezõje. A szociális lakásokban élõ romák álláspontja egyértelmû: diszkriminációnak tartják a tervezett kerítésépítést, és mivel a rendõrség még senkit sem ért tetten, azt is tagadják, hogy valaki is lopna közülük. JUHÁSZ KATALIN