A bevételi oldal teljesítésétõl függ, hogy a városban valamennyi tervezett beruházást sikerül-e megvalósítani
A város 2005-ös évet 81 millió korona többlettel zárta – tudtuk meg az ülésen. Az összeg 10 százaléka a tartalékalapba, a fennmaradó mintegy 73 millió korona az újonnan létrehozott beruházási alapba vándorol. Ingatlanok eladásából 25 millió korona a tervezett bevétel; ez a pénz a város által benyújtott pályázatok önrészének finanszírozására szolgál majd. Pályázati pénzekbõl épülnek például szükséglakások Szentpálon és Harcsáson, bérlakások a volt Szabadság utcai alapiskolában, ilyen forrásból készül el az új Duna-híd építési, valamint az Erzsébet-sziget területfejlesztési terve, továbbá Õrsújfalun a családi házak számára kijelölt területek közmûvesítése, ebbõl bõvítik a csatornahálózatot. „A további, már teljes mértékben saját forrásból finanszírozott beruházások esetében fontossági sorrendet határoztunk meg – mondta Bastrnák Tibor polgármester. – A tervezett beruházások összértéke 114,3 millió korona. Ebbõl a tavalyi nyereségébõl származó 73 millió már biztosan a rendelkezésünkre áll, azok a beruházások tehát, amelyek ebbe az összegbe beleférnek, mindenképpen megvalósulnak. A további betervezett beruházások sorsa pedig a költségvetés bevételi oldalának teljesítésétõl függ.”
Az elsõdleges célok közé tartozik a Nádor utca felújításának második szakasza és a Vasút utca felújítása, Õrsújfalun a majdani családi házakhoz vezetõ közút megépítése, a város parkolórendszerének kialakítása, játszóterek korszerûsítése, kulturális és oktatási intézmények felújítása. A polgármester javaslatára ugyancsak a biztosan megvalósuló beruházások közé került a konténerállások kiépítése. Szintén az õ javaslatára növelték meg a képviselõk a városi rendõrök költségvetését, mégpedig a tervezett 11,3 millióról 13,2 millióra. Erre az emelésre azért volt szükség, mivel áprilistól – a közbiztonság javítása céljából – tízzel szeretnék növelni a városi rendõrök számát.
Néhány képviselõ kevésnek tartotta a sportszervezetek támogatására szánt hárommillió koronát, amely összeg azonban – derült ki a vita során – csupán a közvetlen támogatás nagysága: a sportlétesítmények fenntartására további 21 millió koronát fordít a város. Egyben felvetõdött: a jövõben át kell értékelni, hogy szükség van-e a városban annyi sportszervezetre, mint amennyi jelenleg mûködik. Egy-egy sportágon belül ugyanis több klub tevékenykedik, mégpedig sokszor csupán azért, mert személyi ellentétekre visszavezethetõ okok miatt „osztódással szaporodnak” ezek a klubok – hangzott el az ülésen.
Kevesebbe kerül a városnak az ISPA
Komárom. Az új szennyvíztisztító-állomás építését és a csatornahálózat bõvítését, valamint korszerûsítését célzó ISPA tervezettel kapcsolatban jó hírrõl számolt be a polgármester: a kormány az eredeti 50 százalék uniós, 25 százalék állami és 25 százalék városi forrással számoló társfinanszírozási arányt 50:28:22 százalékarányra módosította. Ez azt jelenti, hogy bár az összköltség a tervezett 8 millió euróról 8,7 millióra növekszik – amit elsõsorban a költségek kezdeti aluldimenzálása okozott –, a városnak az eredeti 2,01 millió euró helyett 1,89 millió euróval kell csak hozzájárulnia a költségekhez. „Ezért mindenképpen köszönet illeti Miklós László környezetvédelmi minisztert, aki felkarolta ügyünket” – tette hozzá Bastrnák Tibor. (vkm)
V. KRASZNICA MELITTA