Március 15-ére Székely Nagygyûlést hirdetett a Székely Nemzeti Tanács.
Március 15-ére Székely Nagygyûlést hirdetett a Székely Nemzeti Tanács. Az elnökség a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalt kérte fel társszervezõnek. A Székely Nagygyûlés célja: kifejezni a székelység szabadságvágyát, újból kinyilvánítani a székelység önrendelkezéshez való jogát és a közvetlen demokrácia eszközével megerõsíteni rendíthetetlen közakaratát Székelyföld autonóm közigazgatási régió újralétesítésére.2006. február 4-én Székelyudvarhelyen ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága. A megbeszélésen meghívottként résztvettek a széki székely tanácsok vezetõi. Az SZNT Állandó Bizottsága a hétvégén Székelyudvarhelyen tanácskozott a szervezési kérdésekrõl. Létrehoztak egy szervezõcsoportot a rendezvény megszervezésére és lebonyolítására, ugyanakkor felkérik a széki székely tanácsok vezetõit, hogy önálló hatáskörüknek megfelelõn, járuljanak hozzá a nagygyûlés sikeres szervezéséhez és lebonyolításához. A szervezõk számítanak minden az autonómiatörekvéseket támogató szervezet és közület támogatására.
Külön is kiemelik az Erdélyi Magyar Ifjak és a Magyar Ifjúsági Tanács székelyföldi szervezeteinek segítségének fontosságát. A Székely Nemzeti Tanács bízik a történelmi magyar egyházak támogatásában, hogy ez alkalomból is lelki támaszt nyújtanak székelyföldi híveiknek a nemzeti önazonosság megõrzéséért és a szülõföldön való megmaradásért folytatott nemes küzdelemhez - áll a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának közleményében.
Nemzetközi konferencia
az európai autonómia modellekrõl
Európa közösségében minden hetedik ember kisebbségben él. A XXI. században fontos gazdasági érdek, hogy a kisebbségek is érvényesülhessenek a gazdasági-, tudományos-, kulturális életben - mondta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azon a nemzetközi sajtótájékoztatón, melyet 2006. január 4-én tartottak a "Regionális önkormányzatok az európai stabilitás és jólét szolgálatában" címû kétnapos konferencia zárásaként. Az MTA elnöke hangsúlyozta: - A kisebbségek jogainak biztosítása a többség érdeke is, vagyis kettõs érdek.
Tudós emberként sajátmaga is találkozott a kisebbségi érzéssel, hisz ha egy tudós felfedez valamit, sokszor egyedül marad a tankönyvek tényeivel szemben.
Elsõ alkalommal szervezett közös konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia, mint rangos intézmény a népszerû DUNA televízióval - hangsúlyozta Cselényi László, a DUNA Televízió elnöke. Mint mondta, a tanácskozás prelúdium kíván lenni az autonómia csatorna húsvéti indulásához. E konferenciával, s a majdani mûsorokkal szeretnék elérni, hogy legyen az Európai Unióban kisebbségi normarendszer, monitoring-rendszer. Mindezt a nagy elvek, kis lépések taktikájával kívánják megvalósítani.
A Magyar Tudományos Akadémia fõépületében tartott kétnapos nagyszabású rendezvényen kisebbségi politikusok és nemzetközi szaktekintélyek részvételével járultak hozzá a magyar nemzeti közösségek boldogulásához vezetõ önrendelkezési formák, az autonómia jogi- és politikai kidolgozásához. A konferencia az Európai Unióban mûködõ autonómia-formák bemutatása mellett egységes elvi útmutatást kívánt megfogalmazni az önrendelkezés teljesebb formáit választó közösségek számára. Hisz a modern civilizált, gazdag társadalmak sikerének egyik titka abban rejlik, hogy e társadalmakat alkotó minden egyén és minden közösség zavartalanul élhet szabadságjogaival, és hatásosan mûködhet a maga, a kisebb és nagyobb közösségek, illetve az egész társadalom javára.
Demográfiai humánkatasztrófa
"Rólunk - ne nélkülünk! Létkérdés az erdélyi magyar autonómia címmel tartott elõadást Tõkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Az autonómia mellett évek óta következetesen kiálló egyházfõ és politikus az erkölcsi felelõsség öntudatával hangsúlyozta: - Nemzetünket demográfiai humánkatasztrófa fenyegeti. Az elmúlt másfél évtized alatt a Kárpát-medencei magyarság kereken egymillió fõvel apadt. Rámutatott: - Ez a békeidõben és ráadásul a kommunista diktatúra bukása utáni idõszakban elszenvedett, drámai mértékû veszteség azonos a magyarság II. világháborúban elszenvedett háborús veszteségeivel. Ezen belül a romániai - erdélyi - magyarság vesztesége ugyanezen idõ alatt több, mint kétszázezerre rúg, mely abszolút mértékben meghaladja az 1920 és 1992 közötti létszámapadást.
Nem azért folyt a hõsök és áldozatok drága vére, hogy minden maradjon a régiben
Tõkés László elõadásában szólt a temesvári népfelkelés jelentõségérõl. Véleménye szerint a Ceausescu-házaspár nacionál-kommunista diktatúrájának megdõltekor nem azért folyt a hõsök és áldozatok drága vére, hogy minden maradjon a régiben, hogy - változott formában - visszatérjenek a kommunisták és a nacionalisták. A népfelkelésben kivételes szerepet vállaló másfél-kétmillió magyarság azt remélte: hetven évvel a Trianoni Békediktátum után végre felszabadulhat, s kisebbségi-etnikai téren is megtörténik a rendszerváltozás. Ezzel ellentétben elvárásaikban és reményeikben - ki tudja hányadszor - újra csalódniuk kellett. Immár 85 esztendeje (1920-2005) tartó kisebbségi létük folyamán egyszer sem nyílt alkalmuk és lehetõségük saját sorsukba beleszólni meghatározó módon.
Történelmi áttekintésében Tõkés László felidézte az önfeladó Népi Szövetség árulását az 1940-es évek közepén, mellyel szemben egyedül Márton Áron erdélyi római katolikus püspök és köre emelte fel szavát. Jelenlegi helyzet-értékelésében rámutatott: - Hiába kedvezõek az erdélyi magyarság számára Románia európai integrációjával kapcsolatos körülmények, a magyar autonómia kérdésében a mindenkori román többségi hatalom hajthatatlan. Sem a modern román állam létrejöttét fémjelzõ, 1920-as Gyulafehérvári Nemzetgyûlésen tett, autonómiára vonatkozó ígéreteket nem hajlandó betartani, sem az európai csatlakozás küszöbén álló Unio és Európai Tanács kisebbségvédelmi elõírásait és szellemét nem akarja tiszteletben tartani.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint az RMDSZ rég feladta saját, háromszintû autonómia-rendszer megvalósítását célul kitûzõ programját. Sõt, a többségi hatalmi érdekek irányába eltolódva, a hatalom szerves részeként akadályozóivá váltak a valódi autonómia kivívásának. Tõkés szerint a kisebbségi törvénytervezet eme önfeladásnak, e kialakult felemás helyzetnek vérszegény, "kompromisszumos" terméke.
Ezért az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács, valamint politikai, egyházi és polgári szövetségesei e lehetetlen helyzeten kívánnak változtatni, amikor következetesen kiállnak nemzeti közösségük létérdekei, az 1990-es évek elején kitûzött autonómia követelések mellett. Múlt héten ennek ismeretében szerveztek Egyeztetõ Autonómia-kerekasztalt Kolozsváron, a politikai, egyházi és a civil élet reprezentatív képviselõinek részvételével. A nehézségek ellenére továbbra is törekszenek a teljeskörû erdélyi összefogásra - hangsúlyozta a református püspök.
Miért félnek keleten és nyugaton az elszakított magyarok autonómia törekvéseitõl?
- Miért félnek Keleten és Nyugaton az elszakított magyarok autonómia törekvéseitõl? - tette fel az izgalmas kérdést elõadásában Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke. - Miért félnek attól, hogy a Magyarországgal hét szomszédos állam területén, de õsi lakóhelyén élõ magyarság továbbra is egybetartozónak érzi magát - folytatta a kérdések felvetését Duray. Azt megérti - mondta a felvidéki politikus -, akinek rossz a lelkiismerete, fél a másiktól. Talán azzal kapcsolatos, hogy 1920-ban megfosztottak bennünket önrendelkezési jogunktól, s ez az állapot folyamatosan érvényes? Végülis mindegy, miért félnek - állapította meg Duray Miklós.
A tények félelemrõl vagy fondorlatról tanúskodnak. Ezért keresik az adott országok és Európa politikai elitje minden elszakított magyar közösségben azokkal a magyar politikusokkal a kapcsolatot, akik hajlandók lehátrálni az autonómia platformjáról vagy pedig elfogadni azt a megoldást, mely nincs köszönõ viszonyban az autonómiával, azaz a belsõ önrendelkezéssel, illetve azokat a magyar politikusokat diszkriminálják, akik határozottan autonómia pártiak. A megtalált helyes válasz sem változtatja meg azt a tényt, hogy a magyarságnak immár 86. éve tartó helyzete a Kárpát medencében Európa egyik szégyene - jelentette ki a felvidéki politikus.
Titkosított dokumentum az autonómia megvalósítása ellen?
Duray Miklós elõadásában felidézte a kommunizmus évtizedeit, melyben arról igyekeztek meggyõzni a magyarságot, hogy egyes - államhatárokkal elválasztott részeinek - semmi köze egymáshoz, külön-külön egy-egy szocialista nemzet részét alkotják. A rendszerváltozás után csupán a "szocialista" jelzõ maradt el. Duray szeme elõtt játszódott le a kommunista hatalmi rendszer bukása után az a szomorú történetsor, melyben az Egyesült Államok kiküldött politikai ügynökei és diplomatái valamint Brüsszel politikai megbízottjai igyekeztek meggyõzni elõször az erdélyi magyar politikai elitet, majd a felvidékit, végül a délvidékieket, hogy ne az autonómia törekvések mellett szálljanak síkra, hanem épüljenek be az adott államok kormányzati szerkezetébe, és ott is a minimumot akarják csak. Miért? Hogy ellenõrizhetõkké és zsarolhatókká váljanak, és nem azért, hogy a hatalom demokratikus megosztásával segítsenek sorstársaikon.
A felvidéki politikus látta az Európai Közösség francia szakembereit, akik arra tanították az elszakított magyarok által lakott államok szakpolitikusait, hogyan kell úgy átalakítani, illetve modernizálni a közigazgatást, hogy abban ellehetetlenítsék a magyarokat. Az Európai Unio régiós politikája is errõl szól.
Duray feltette azt a kérdést is: - Ellentétes-e az autonómia a kelet-közép-erópai stabilitással? Véleménye szerint nem, hacsak valamilyen titkosított dokumentumok szerint nem az ellentetje igaz. Véleménye szerint a gyakorlat azt mutatja, mintha az autonómia tilalmára ebben a térségben valóban valamilyen titkos nemzetközi megegyezés vonatkozna. Pedig az autonómiára való jog alapvetõ emberi jog, mégha ezt semmilyen nemzetközi egyezmény sem tartalmazza - jelentette ki a politikus.
Az európai autonómia modellekrõl szóló nemzetközi konferencia felvillantotta a fejlõdõ európai önkormányzatiságról, annak sikereirõl szóló eredményeket, ugyanakkor irányt mutatott, milyen lépésekre van szükség ahhoz, hogy a regionalizmus és az önkormányzatiság megfelelõ alkotmányos és jogi reformok után Európa más területein is hasonlóan sikeressé válhasson. A rendezvény díszvendége volt Josep Bargallo Valls, a katalán kormány fõminisztere.
A konferencia további részletes ismertetését következõ számunkban folytatjuk.
(-y-nes)