Nemzetközi konferencia az európai autonómiamodellekrõl 2.
Nemzetközi konferencia az európai autonómiamodellekrõl 2. rész Közép és Délkelet-Európában az autonómiával kapcsolatos álláspontokat nem kizárólag racionális érvek határozzák meg, hanem vannak, akik egyszerûen zsigerileg nem szeretik, és vannak, akik - talán egy "velük született ösztönnel" - szeretik ezt a fogalmat - mondta Németh Zsolt, az Országgyûlés Külügyi Bizottságának elnöke elõadásában 2006. február 4-én az Európai modellekrõl szóló nemzetközi konferencia második napján Budapesten, az MTA épületében.
A fideszes politikus rámutatott: - Õ azok közé tartozik, akik szeretik az autonómiákat. Ez pontosan azt jelenti - fejtegette, hogy "jól el tudnám képzelni Közép és Délkelet-Európa "népességtérképét" úgy, hogy azt sok-sok autonóm nemzeti és etnikai közösség tarkítja". Németh Zsolt szerint a demokrácia megerõsödése, a térség stabilitásának megszilárdulása, a kisebbségi jogok érvényesítése, a többségi és kisebbségi társadalmak viszonyának rendezése, és a magyarság és szomszédai harmonikussá tétele: mind olyan kívánalmak, melyek teljesítésében sokkal elõbbre tartanánk, ha az 1989-1990-es változás együtt járt volna a közösségi autonómiák és nemzetiségi autonóm területek létrehozásával. Mivel azonban ez sajnos nem történt meg, Németh Zsolt továbbra sem mond le az igazi demokráciáról, a hosszú távú stabilitásról, és a teljeskörû kisebbségi jogokról.
Az autonómiabarát Fideszes kormányprogramról
- Biztosra vehetõ: programunk és az arra épülõ kormánypolitikánk autonómiabarát, sõt autonómiacentrikus lesz - hangsúlyozta elõadásában a magyar Parlament Külügyi Bizottságának fideszes elnöke. Véleménye szerint "be kell szüntetni az autonómia-tabletta, mint fájdalomcsillapító használatát." Vagyis, amikor a határon túli magyarok már ordítanak fájdalmukban - mint például a 2004. decemberi népszavazás miatt - akkor fájdalomcsillapító placebóként a magyar miniszterelnök szónokol egyet az autonómiáról, hátha attól "felkel az igazság napja", s a határon túliak megnyugszanak. Az ilyen tartalmatlan és átgondolatlan autonómiarohamok semmire sem jók, hacsak arra nem, hogy megnehezíti a kisebbség és többség amúgy sem könnyû párbeszédét az autonómiáról. Márpedig párbeszédre szükség van - hangsúlyozta a politikus.
Cél, hogy a határon túli magyarok
minden tekintetben otthon érezhessék magukat szülõföldjükön
Németh Zsolt elõadásában kifejtette: - Az autonómia nem cél, hanem eszköz. Mint mondta: Cél, hogy a határon túli magyarok minden tekintetben otthon érezhessék magukat szülõföldjükön. Erre pedig a legalkalmasabb - sõt az elmúlt 85 év tapasztalatai alapján az egyetlen alkalmas eszköz a személyi elvû és területi autonómiák széleskörû rendszere. A demokrácia egyik alapkövetelménye - nincs kettõs mérce -, hogy ami nyugaton évtizedek óta jól mûködik, az keleten se lehessen tabu. Errõl az alapról kiindulva nem a konfliktust kell keresnünk, hanem a párbeszédet - mutatott rá Németh Zsolt.
Szász Jenõ, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, Székelyudvarhely polgármestere, akit az utolsó pillanatban hívtak meg a szervezõk, (Csapó Józsefet, a Székely Nemzeti Tanács elnökét ki tudja miért, meg sem hívták.) gyakorlati oldalról közelítette meg az autonómia megvalósításának kérdését. Felidézte Székelyudvarhely fejlõdésének fõbb eredményeit az elmúlt egy évtized távlatából. Mióta polgármester, három százalékra csökkent a munkanélküliség, tavaly ezer fõvel többen születtek, mint ahányan meghaltak. Önálló magyar színházat hoztak létre a híres városban, könyvtárt mûködtetnek, két fõiskolát alapítottak. Büszkeséggel említette a "Székelyföldi Hõsök terét", ahol 25 kiemelkedõ magyar történelmi személyiség szobra látható, közöttük szerepel Csaba királyfi és Wass Albert író. S e szoborpark - e cikk szerzõje is tanúsíthatja - magyar zarándokhellyé vált: Magyarországról, sõt a világ számos pontjáról rendszeresen érkeznek honfitársaink.
A székelyföldi magyarok 98 %-a akar autonómiát
Egy felmérést ismertetett Szász Jenõ, mely szerint a székelyföldi magyarok 98 százaléka támogatja az autonómia törekvéseket, s közülük mintegy 80 százalék fontosabbnak tartja az autonómia megvalósulását, mint az Európai Unióhoz való csatlakozást. Székelyudvarhely polgármestere "óriási hibának" nevezte 2005. szeptember 26-át, nem érti, miért siettette a jelenlegi kormány és annak miniszterelnöke Románia EU csatlakozását. Gyurcsány Ferenc bukaresti látogatásáról szólva pedig kijelentette: Mintha "babazsúrba" ment volna, ajándékba vitte Románia ratifikációját. A Magyar Polgári Szövetség elnöke rámutatott: Erdélyben nincsenek radikálisok, csak mérsékeltek és megalkuvók. Az árulóinkkal le kell számolni! - idézte Ignasi Guardians i Cambo katalán elnököt, aki az autonómia küzdelem elsõ lépéseként határozta meg e fontos tettet.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke szorgalmazta egy olyan intézet felállítását, ahol az autonómia megvalósulásáért küzdõ, és tevékenykedõ emberek fejthetnék ki tevékenységüket.
- Kelet-Európának, így Romániának is hosszú folyamaton kell átmennie - fejtette ki elõadásban Smaranda Enache, a Pro-Európa Liga társelnöke. Véleménye szerint inspiráló erõként hatnak a Nyugat-európai minták és tapasztalatok a csatlakozás elõtt álló Romániára, de szerinte a romániai demokrácia ma még instabil, a kommunizmus egykori központi hatalmi gépezete ma is jól mûködik. A politikus asszony szerint Romániának tíz hónapja van a reformok végrehajtására. Az autonómia ügyében pedig csak középtávon optimista, de ehhez szükségesnek tartja a magyar-román együttmûködést.
Varga Attila, RMDSZ-es képviselõ szerint hamis törésvonal az, mely szerint autonómiát akarókra és nem akarókra osztják a politikusokat. Véleménye szerint az autonómia nem alapvetõ emberi jog, hanem államszervezési kérdés. Vagyis elfogadható-e a többség számára? Ennek sikeréhez tárgyalásra, folyamatos párbeszédre van szükség. Az RMDSZ-es politikus szerint nem az a tét, hogy lesz-e mûködõ autonómia egy év múlva Romániában, hisz ahhoz Nyugat-Európában is több évtized kellett. A tét: lesz-e áttörés e téren!
Szabó Vilmos a jelenlegi kormány politikai államtitkára hangsúlyozta: - Nemzeti érdek és erkölcsi kötelezettség a határon túli magyarok támogatása.
Kiemelt célként fogalmazta meg az uniós tagságból fakadó elõnyök hasznosítását, a nemzeti érdeknek megfelelõen.
Tabajdi Csaba, az Európa Parlament MSZP-és képviselõje szerint: - Autonómiája annak lesz, aki küzd érte! A cél elérése érdekében komoly munka, leltár, és katalógus elkészítését tûzte ki célul, mely elõirányozná, mit, milyen idõzítésben kellene végrehajtani. (Milyen kár, hogy az elmúlt négy évben nem nagyon tapasztaltuk meg eme nemes célok megvalósulását.)
------------
Tõkés László 2006. február 7-én a budapesti nemzetközi autonómia konferencia után Nagyváradon kifejtette: már a hétvégi budapesti autonómia-konferencián is hiányolta az autonómiavitában leginkább érdekelt székely tanács küldötteinek részvételét. "Szomorúnak tartjuk, hogy az EMNT és az SZNT között nem állt helyre a kezdeti egyetértés, ezért az EMNT Állandó Bizottsága - félretéve minden más meggondolást - kezdeményezte a két állandó bizottság találkozóját. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy miközben Bukaresttel és Budapesttel, valamint a hivatalos RMDSZ-politikával is hadakoznunk kell, közöttünk is ellentétek legyenek" - hangsúlyozta a püspök, leszögezve: nem az EMNT-n múlik majd, hogy létre jön-e a megegyezés.
Frigyesy Ágnes