Huszonnegyedik alkalommal rendezték meg a kisráskai folklórfesztivált Kisráska. Az Ung-vidéki kisközségben a Csemadok alapszervezete és a helyi önkormányzat folklórfesztivált rendezett. A Tasnády Napokat csaknem negyedszázada minden évben megtartják, így emlékeznek az 1831-es koleralázadás egyik vezérére, a kisráskai születésû Tasnády Péterre. A községi hivatal falán elhelyezett emléktábla megkoszorúzása után Molnár Tamás tartott elõadást a parasztfelkelésrõl, majd szlovákiai és magyarországi folklórcsoportok léptek fel. A közönséget a sátoraljaújhelyi UTI-POTI gyermek táncegyüttes, a bári folklórcsoport, Kubik Tünde népdalénekes, a borsi Rákóczi folklórcsoport, illetve a helyi Kalász népi együttes szórakoztatta. Az 1831-es koleralázadás központja egyébként Sáros és Zemplén megyében volt, késõbb a parasztfelkelés átterjedt Abaúj, Szepes és Gömör megyére is. Az ázsiai eredetû fertõzõ betegséget kereskedõk hurcolták be Európába, a járvány 1830-ban elérte Oroszországot, majd Lengyelországot és Galíciát. Ekkor, hogy megakadályozzák a betegség továbbterjedését, a hatóságok lezárták az északi magyar határt. A lakosság mozgását korlátozó intézkedések elégedetlenséget váltottak ki, a helyzetet csak tovább rontotta, hogy a kutak fertõtlenítéséhez használt bizmutport sok helyen túladagolták. Felröppent a hír, hogy az urak meg akarják mérgezni a parasztokat, ennek következtében lázadás robbant ki. A régióban Alsóizsépen, Kisráskán és Deregnyõben voltak megmozdulások. A szentmáriai és a pálföldei parasztok 1831. július 27-én elfogták és megkínozták Mohácsy Lajos ispánt, a felkelésnek összesen 13 személy esett áldozatul. A megmozdulást végül Abaúj megye fõispánja, báró Eötvös Ignác verte le. A felkelõk közül 119-et halálra ítéltek, többek közt ekkor végezték ki a kisnemesbõl parasztvezérré lett Tasnády Pétert is. Az 1831-es kolerajárványnak összesen 237 ezer halálos áldozata volt, a Széphalmon élõ Kazinczy Ferenc is ennek a betegségnek lett az áldozata. LECZO ZOLTÁN