Ezentúl is a polgár kezdeményezhet eljárást az információadást megtagadó hivatalnok ellen A polgár kérésére ugyanis sok mindent közzé kell tenni, s ezen már többször igyekeztek változtatni a hivatalnokok. Mivel nem jártak sikerrel, legalább azt próbálták elérni, hogy az információ megtagadása ne minõsüljön kihágásnak, valamint a kihágási eljárást ne a polgár, hanem maga az érintett hivatal kezdeményezhesse – az eset alapos mérlegelése után. A polgári aktivisták attól tartottak, így fogatlanná válik az infotörvény, aláírásokat gyûjtöttek, s a belügyminisztériumnak figyelembe kellett vennie a civil szervezetek észrevételeit. Sikerült elérni, hogy az infotörvény megsértése továbbra is kihágás lesz, s ezentúl is a polgár kezdeményezhet eljárást a törvényszegõ hivatalnok ellen. A belügy azzal védekezett, hogy az információt jogi személytõl kérik, s ha a hivatal megtagadja a választ, nem helyes, hogy ezért a jogi személy nevében eljáró konkrét, természetes személyt büntessék meg. Független jogászok szerint ez az érvelés sántít, ami azért is furcsa, mert a belügyet is a KDH által jelölt miniszter irányítja, akárcsak az igazságügyi tárcát. Daniel Lipšic pedig a büntetõjogi reform kapcsán szorgalmazta a jogi személyek felelõsségre vonhatóságának engedélyezését. Lipšic egyébként többször az infotörvény védelmezõjeként lépett fel, s a Nyitott Társadalom Alapítvány által szervezett versenyen az õ minisztériuma nyerte el az információadás legnagyobb barátja címet. Amikor több tárca az infotörvény módosítását szorgalmazta, közbelépett, mondván: a javasolt változtatások korlátoznák a polgárok jogait. A felmerült gyakorlati problémákat szerinte úgy lehet kivédeni, hogy a honlapokon minden hivatal minél több adatot tenne közzé, s a kérvényezõnek elég azt a választ adni, hogy az interneten minden megtalálható. A közérdekû adatok közzétételérõl szóló norma módosítását azonban most mégis az igazságügyi tárca kezdeményezte. Az augusztus elején tárcaközi véleményezésre bocsátott tervezet lehetõvé tenné az egyes tisztségviselõk fizetésének közzétételét. Jelenleg a béreket ugyanis eltitkolják, mondván: személyes adatról van szó, s elõbb az adatvédelmi törvényt kellene módosítani. Az adatvédelmi biztos szerint viszont elég, ha az infotörvény elrendeli a fizetésre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozását. Vladimír Pirošík független jogász pozitívan értékelte e változtatást, ugyanakkor az aktivisták nehezményezték, hogy Lipšic meghosszabbítaná a válaszadási határidõt, és lehetetlenné tenné, hogy a polgárok a folyamatban lévõ államigazgatási eljárásokról tájékozódjanak. Kompromisszum született: a kérvényekre jövõ januártól a jelenlegi hét helyett nyolc napon belül kell válaszolni, s a lezáratlan ügyekrõl is lehet információt kérni. Ennek például a tervezett beruházások, építkezések, fakivágások kapcsán van jelentõsége, amikor utólag a polgárok már nem sokat tehetnek. (sza)