'Szívattak minket'

2005. szeptember 01. csütörtök Index
Nyomtatás
Egyetlen példányban készült lehallgatási jegyzõkönyvek egész sora került ki a Nemzetbiztonsági Hivataltól.
Egyetlen példányban készült lehallgatási jegyzõkönyvek egész sora került ki a Nemzetbiztonsági Hivataltól. Az Index birtokába került - több szakértõ által is hitelesnek nevezett - titkos lehallgatási jelentésekben Magyar Bálint oktatási miniszter és a titkosszolgálat által megfigyelt Lorin fedõnevû nõ beszélgetéseit rögzítették. Ebbõl a sorozatból jutott néhány azoknak romániai újságoknak is, amelyek elõször közöltek részleteket a kormányköröket érintõ kémsztori titkosszolgálati dokumentumaiból. Magyar Bálint oktatási miniszter és Calin Fabian, a Román Köztársaság nagykövete által aláírt oktatási megállapodás megkötése elõtti napokban folytatott miniszteri telefonbeszélgetések jegyzõkönyvei kerültek ki a Nemzetbiztonsági Hivataltól. Az eredetileg egyetlen példányban készített jelentések szerint Magyar három beszélgetést is folytatott az idõközben kémkedés gyanújába keveredett egykori minisztériumi munkatárssal, Szatmári Ildikóval. Megszívattak minket Az Index birtokába került, elvileg titkos és több szakértõ által hitelesnek nevezett dokumentumok szerint a miniszter 2004. május 18-án egyszer, 19-én kétszer is felhívta mobilján a titkosszolgálat által megfigyelt és Lorin fedõnéven jelzett egykori kolleginát, aki a jegyzõkönyvek tanúsága szerint jelentõs szerepet játszott a román-magyar oktatási szerzõdés elõkészítésében. Magyar a beszélgetésekben többször kitért arra, hogy nem ismeri a szerzõdést azon túl, hogy magyar-román vonatkozású. "Kell errõl egyáltalán tudni valamit, errõl a szerzõdésrõl?" - érdeklõdik a Határon Túli Magyarok Hivatalához igazolt Lorintól, aki elmondja, hogy bár "szívattak minket", többszöri visszalépés után létrejött a megállapodás. A titkosszolgálat által megfigyelt Szatmári Ildikó közli Magyarral azt is, hogy nem a román miniszterrel, hanem a nagykövettel szignálják majd a 2004 május 20-i kétoldalú szerzõdést (lásd keretes írásunkat). Nem szép, amit csinálsz A Magyar Nemzet már a Szatmári-ügy kirobbanásakor írt arról, a titkosszolgálati jegyzõkönyvek bizonyítják azt is, hogy az egykori OM-munkatárs intim kapcsolatba került a kormány két tagjával is. A lehallgatott és birtokunkba került telefonbeszélgetésekben konkrét szexuális utalások nem történtek. A miniszter és a nõ kapcsolata azonban érezhetõen bensõséges, Magyar többször enyelgõ hangnemben beszél Lorinnal. A szerzõdéskötés elõtti délután igyekszik rábeszélni korábbi beosztottját, hogy ne délre, hanem már reggel nyolcra jöjjön be a minisztériumba: "8-kor kéne megbeszélni... 8-kor kéne megbeszélni. Ezt a szerzõdést" (kérõ hangsúllyal) "Hm, aó" - hangzik a magát "fanyalogva kéretõ" Lorin válasza. "Tudod, hogy hol. Na." Az unszolás ellenére Lorin hallgat. "Ott leszek" - folytatja a jegyzõkönyv szerint Magyar. "Nem, nem, nem. Nem, nem, nem" - válaszolt Lorin. "Nem, nem, nem?" - nevet a lehallgatók szerint kényszeredetten Magyar, majd hozzáteszi: "olyan..., te ide figyelj, nem szép, amit csinálsz. Azért érezni a hangodon. Tegnap is, ma is." Kellene egy bt. Az oktatási tárca sajtóosztályán eleve megkérdõjelezték a romániai lapokban megjelent lehallgatási jegyzõkönyvek hitelességét, így nem akartak érdemben reagálni az iratokban foglaltakra sem. Az egyik dokumentum szerint Szatmári Ildikónak felmondása után még elõkészített szerzõdése volt az oktatási tárcánál tanulmányírásra. A dokumentum szerint: "L. elõkészített szerzõdésérõl kiderült, hogy nincs rendben, mert személyi juttatásból lehetne L.-t tanulmányírásra felkérni M-éknél, azonban csak dologi juttatás van. Ez azt jelenti, hogy L.-nek kellene legyen egy bt.-je, mert csak így tudnának L.-lel elszámolni." A jegyzõkönyvben a diskurzus folytatásaként Magyar Bálint azt javasolja Szatmárinak, hogy a magyar-román oktatási megállapodás aláírása után beszéljék meg a részleteket Anitával. (Anita ebben az esetben minden bizonnyal Hriczu Anitát, az oktatási miniszter kabinetfõnökét jelölheti.) Az OM viszont határozottan tagadja, hogy a hölgynek bármilyen szerzõdéses kapcsolata lett volna a tárcával azután, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalához távozott. Az OM-nél szerdai érdeklõdésünkre elismételték azt a korábbi nyilatkozatukat, hogy Szatmári Ildikó a tárca politikai államtitkárságán dolgozott, és sem az ott töltött egy év alatt, sem azóta nem közölte senki a minisztériummal, hogy a személye nemzetbiztonsági kockázatot hordozna. Korábban az OM sajtóosztályán az Index érdeklõdésére azt mondták, Magyar Bálintnak csak szakmai kapcsolata volt Szatmári Ildikóval. Esetlegesen felderítik Az üggyel kapcsolatban kerestük a Szatmári házaspárt is, de mobiltelefonjaikon nem voltak elérhetõk. Szatmári Ildikó a kémügy kipattanása óta nem szólalt meg, férje viszont nyilatkozott a Népszavának: "Magyarországon letelepedett lakosként hiszek abban, hogy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok kifogástalanul végzik a dolgukat, s nem kerülhet belsõ iratuk egy román laphoz. Amennyiben a Cotidianulban megjelent irat mégis valódi, bízom abban, hogy mielõbb felderítik az esetleges kémtörténetet." Szatmári azt az Indexnek is többször tagadta, hogy õ, vagy felesége a román hírszerzésnek kémkedett volna. Az Index megkereste a nemzetbiztonság illetékeseit is az ügyben, az NBH azonban egyelõre nem reagált arra a kérdésre, hogy hogyan kerülhettek ki lehallgatási jegyzõkönyvek a hivataltól. Bogád Zoltán, Spirk József A kémsztori A kémsztorit a Magyar Nemzet robbantotta ki másfél héttel ezelõtt, azt állítva, hogy az egyébként Magyarországra települt házaspárt kiszorították az országból, miután kiderült, hogy a román hírszerzésnek dolgoztak. A lap ugyan nem nevezte meg a Szatmári-házaspárt, de egyértelmûvé tette közlésében, hogy kikrõl lehet szó, hiszen közölték például Szatmári Ildikó korábbi munkahelyének nevét, ami a Határon Túli Magyarok Hivatala volt. De dolgozott az állítólagos kémnõ az oktatási tárcánál, és kurátor, sõt a kuratóriumi elnökhelyettes is volt az Apáczai Közalapítványban. A lap arra is utalásokat tett, hogy a hölgy intim kapcsolatba került egy korábbi és egy jelenlegi miniszterrel. A lap már akkor tudni vélte, hogy a politikusok és a nõ bensõséges kapcsolatát lehallgatási jegyzõkönyvek bizonyítják. A lap által hivatkozott dokumentumokból végül nem a Magyar Nemzetben, hanem a bukaresti Cotidianulban jelentek meg elõször részletek, késõbb a kolozsvári Transindex közölt részleteket Magyar Bálint és Szatmári Ildikó lehallgatott beszélgetéseibõl. Az ügyben megszólalt ugyan a titkosszolgálatokat felügyelõ államtitkár is, aki érdemben nem cáfolta, ugyanakkor meg sem erõsítette, hogy a kémsztori létezik. Tóth András csupán annyit közölt, hogy az ilyen típusú információk államtitkot képeznek. A politikus hangsúlyozta, hogy "a törvény is szigorúan szankcionálja információk, félinformációk vagy akár dezinformációk kiadását, kiszivárogtatását a nemzetbiztonsági szolgálatok mûveleti munkájáról". A Népszabadság szerdán azt pedzegette, hogy van alapja a kémsztorinak, ám nem Szatmári Ildikó, hanem a férje volt kém. Az ügyben egyébként vizsgálódik a Nemzetbiztonsági Hivatal, amely a miniszterelnök kérésére kezdett hozzá az ügy tisztázásához. "Teljesen abnormális ami történt" Súlyos bûncselekmény, de legalább jogsértés történt akkor, amikor kikerült a Nemzetbiztonsági Hivatalból (NBH) Magyar Bálint oktatási miniszter telefonbeszélgetéseinek szövege - mondta Péterfalvi Attila az MTI-nek, aki úgy fogalmazott: "teljesen abnormális ami történt". Az adatvédelmi biztos közölte: bár részleteiben nem ismeri az ügyet, ám az feltételezhetõ, hogy államtitok-sértés vagy a szolgálati titkok megsértése történt, ami súlyos bûncselekmény. De enyhébb esetben is a személyes adatokkal való visszaélés történhetett, ami a Büntetõ törvénykönyvbe ütközõ cselekmény. Hozzátette: az adatvédelmi törvényt biztos, hogy megsértette az, aki nyilvánosságra hozta a lehallgatási jegyzõkönyvek részleteit. Az adatvédelmi biztos szerint az érintettek beleegyezése vagy törvényi felhatalmazás nélkül mindenfajta személyes adat nyilvánosságra hozása jogellenes, de ha ezek állami, sõt állambiztonsági szervektõl szivárogtak ki, akkor azért mindenképpen szankció jár. Megkötötték Az oktatási miniszter és a román nagykövet által tavaly májusban megkötött egyezményrõl kiadott közlemény szerint az együttmûködési megállapodás kölcsönösen lehetõséget nyújt számos ösztöndíjra. Többek között hungarológiai tanulmányok folytatására, teljes nappali tagozatos alapképzésre, ezen belül két román nemzetiségû magyar állampolgárságú hallgatónak tanulmányok folytatására Romániában, PhD- és kutatói ösztöndíjakra, nyári egyetemi programokon való részvételre, valamint harminc magyar nemzetiségû romániai pedagógus és harminc román nemzetiségû magyarországi pedagógus egy-két hetes tanulmányútjára. A megállapodás alapján lehetõség nyílik három román lektor fogadására az ELTE-n, a Szegedi Egyetemen és a Tessedik Sámuel Fõiskolán, három magyar lektort pedig a Bukaresti Egyetemen, a Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen, és a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetemen fogadnak.
Módosítás dátuma: 2005. szeptember 01. csütörtök