A szeptember 10-én Magyarországon kezdõdõ rendezvénysorozat 9 városban több mint 40 programot kínál Milan Resutík, a budapesti Szlovák Intézet igazgatója a hétfõn tartott pozsonyi sajtótájékoztatón elmondta: igyekeztek gazdag és változatos programot összeállítani, hogy helyet kapjon benne minden, ami napjaink szlovák kultúrájában értéket képvisel. Budapesten kívül Pécs, Szeged, Miskolc, Kaposvár, Gödöllõ, Békéscsaba, Tótkomlós és Szarvas ad otthont a szlovák kulturális napok rendezvényeinek, amelyek között komoly- és könnyûzenei koncertek, színházi, opera- és balettelõadások, képzõmûvészeti és dokumentumkiállítások, irodalmi estek és filmvetítések egyaránt szerepelnek. A legtöbb program a magyar fõvárosban várja a közönséget. A rendezvénysorozat hivatalos megnyitója ugyan csak néhány nap múlva lesz, a szlovák kultúrára való „ráhangolódáshoz” azonban némileg hozzájárult már az a nagyszabású kiállítás is, amely Kortárs szlovák képzõmûvészet 1960–2000 címmel augusztus elejétõl látható az Ernst Múzeumban. Ugyancsak elõzetesként, kedvcsinálóként az ismert szlovák dzsesszmuzsikus, Dodo Šošoka lépett fel szeptember 1-jén a Merlin Színházban. Az ünnepélyes megnyitó napján, szeptember 10-én igazi zenei csemege várja a közönséget. A Mûvészetek Palotájában a Szlovák Nemzeti Színház operatársulata Donizetti Roberto Devereux címû operájának olasz nyelvû elõadásával vendégszerepel, a Szlovák Filharmonikus Zenekar és a magyar Nemzeti Énekkar közremûködésével. A fõszerepet nem kisebb híresség, mint Edita Gruberová alakítja. Az elõadás elõtt nyitják meg a világhírû szopránénekesnõ életpályáját bemutató kiállítást a Mûvészetek Palotájában. S ha már a Szlovák Filharmonikus Zenekart említettem: igazgatója, Marián Lapšanský zongoramûvész szólóhangversenyt is ad Pécsett. A zenekedvelõket ezenkívül Zsapka József gitármûvész és Zsapková Dagmar fuvolamûvész, a Moyzes Kvartett, a régizenét játszó Musica Aeterna és a Peter Lipa Jazz Band koncertje várja. Ervín Schönhauser, Anna Repková és Rajmund Kákonyi szlovák zsidó énekeket visznek Budapestre. Igazi nagyágyúval rukkol elõ a Szlovák Nemzeti Galéria: a neves szlovák festõmûvész, Koloman Sokol hosszú idõ után az elsõ szlovák képzõmûvész, akinek egyéni kiállítása lesz a Magyar Nemzeti Galériában. Katarína Bajcurová, az intézmény igazgatója elmondta: rangos képzõmûvészeti anyagot akarnak Budapesten bemutatni, Sokol pedig, bár élete nagy részét a tengerentúlon töltötte, a 20. századi szlovák képzõmûvészet kimagasló alakja. Koloman Sokol alkotásait Huszár Tibornak a mûvészrõl készített portréi egészítik ki. A besztercebányai Állami Galéria saját gyûjteményébõl mutat be válogatást Pécsett Digitális és elektronikus grafika címmel, Szegeden Martin Benka tájképei, Békéscsabán Ernest Zmeták festményei és grafikái lesznek láthatók. Kaposváron fiatal szlovák fotósok munkáiból nyílik kiállítás. Érdekesnek ígérkezik az a dokumentumkiállítás is Miskolcon, amely a szlovákiai történelmi városokat mutatja be. A szlovák film legfrissebb darabjait Pécs és Szeged közönsége láthatja. Milan Resutík elmondta: nem csupán a szlovák, hanem a határon túli szlovák és a szlovákiai kisebbségi kultúrából is ízelítõt kap a magyar közönség. A kulturális napokon fellép az eperjesi ruszin színház, és szerzõi estet tart a Kalligram Kiadó is. A kisebbségben élõ szlovákokat a vajdasági Kovaeice naiv festõinek kiállítása képviseli. A szlovák színházak közül a pozsonyi Astorka Színház a Vonatok indulása címû elõadással, a kassai Állami Színház balett-társulata a Carmen és a Bolero, valamint A kis herceg címû darabokkal vendégszerepel. Az iglói Szepességi Színház gyermekelõadással érkezik. A magyarországi Vertigo Szlovák Színház és a Szarvasi Szlovák Színház Peter Karvaš darabját mutatja be. A fesztivál utolsó napja újra a Szlovák Nemzeti Színház operatársulatáé lesz. A Magyar Állami Operaházban egy másik Donizetti-darabbal, Az ezred lányával zárul a rendezvénysorozat. Lehetséges, jegyezte meg Milan Resutík, hogy az egy hónap leforgása alatt zajló több mint negyven program elsõ hallásra soknak tûnik, de azt szeretnék, ha ez alatt az idõ alatt Magyarország – vagy legalábbis egy része – nap mint nap a szlovák kultúrával élne. „Állandóan jelen kell lennünk a magyarországi fogyasztók tudatában, hiszen Közép-Európában élünk, egymás szomszédságában, és az lenne a jó, ha a kultúra nem csupán az emberek szívét nyitná meg, hanem a szemét is.” MISLAY EDIT