A régészek számos égetett agyagedényt is összegyûjtöttek a lelõhelyen a kemence közelében Újvár. Egy 6500 éves szentélyre bukkantak az elmúlt napokban Temes megyében. A régészek által feltárt terület már eddig is a neolitikum, vagyis az újkõkorszak egyik legfontosabb délkelet-európai lelõhelyének számított. A neolitikumot gyakran csiszolt kõkorszaknak is nevezik, hiszen ekkor már fejlettebb eszközöket használtak az emberek. Az épület 10 x 4,5 méteres kiterjedésû; egy stabil, vesszõkbõl és oszlopszerû támasztékokból készült talapzatra épült agyagból. Ez a talapzat tartotta az emeleti padlót. A földszinten két helyiséget alakítottak ki a kõkorszaki vineai régészeti kultúra képviselõi. Az egyikben egy tûzhelyet, illetve kemencét is találtak. A régészek számos égetett agyagedényt is összegyûjtöttek a lelõhelyen. Ezeket az edényeket a kutatók feltételezései szerint vallási rituálék bemutatásához használhatták fel. Az újvári leletek is a tordos-vineai kultúrához tartoznak, vagyis tovább gazdagíthatják az újkõkorszak kései szakaszára vonatkozó ismereteinket. Az újvári leletek kora 4500 év, és ebben az idõszakban az emberek már égetett kerámiát használtak. A román sajtóban már 2001-ben a Balkán legnagyobb neolitikus lelõhelyeként mutatták be Újvárt, ahol azóta folyamatosan ásatnak a román és a külföldi régészek.