Érsekújvár jövõre kezdi a roma lakótelep építését

2005. szeptember 21. szerda Új Szó
Nyomtatás
A beruházás állítólag azért késik, mert késõn adtak be kérvényt a szaktárcához A Laktanya utca 4-es és a Váralja utca 14-es szám alatt élõk megkeserítik a környéken lakók mindennapjait.

 A beruházás állítólag azért késik, mert késõn adtak be kérvényt a szaktárcához A Laktanya utca 4-es és a Váralja utca 14-es szám alatt élõk megkeserítik a környéken lakók mindennapjait. Helyi lakossági fórumokon több lakos elpanaszolta már, hogy a környék „adottságai” miatt e városrészben csökkent az ingatlanok piaci értéke. A legutóbbi testületi ülésen a képviselõk módosították a város tulajdonában lévõ lakások gazdálkodásról szóló rendszabályt. „A lakhatási engedéllyel nem rendelkezõk, tehát elsõsorban a két érintett lakótömbben élõk életkörülményeinek ideiglenes javítására gondoltunk. Ha akad köztük, aki vállalja az általa lakott rész rendbehozatalát, a város – ennek fejében – engedélyezi számára a legális ott-tartózkodást. Eddig még csak két ilyen jellegû kérvényt nyújtottak be az érdeklõdõk a városi hivatalhoz, s a város vezetése mindkét esetben engedményt tett” – tájékoztatott Tóth István a Bytkomfort Kft. ügyvezetõ igazgatója. A Laktanya utcai lakóházban egyszer már beomlott egy földszinti lakás mennyezete; a gáz-, víz-, és villanyszolgáltatást nélkülözõ kétszobás lakásban összesen tízen élnek. Önkormányzati képviselõktõl megtudtuk, a roma lakótelep megépülése elsõsorban azért késik, mert a városi hivatal késõn nyújtotta be kérelmét a régiófejlesztési tárcához. Istenes József tervezõmérnök, a képviselõ-testület területrendezési, beruházási, környezeti és közlekedési bizottságának elnöke szerint a két említett tömbház helyrehozatala mintegy 50-60 millió koronába kerülne. „A roma telep megépítésének elsõ szakaszában háromhektáros területen hatvan család elhelyezésére gondoltunk. A második szakaszban további 3,5 hektáron 60–65 családnak létesülne hely. A város beépített területének szélén alakítanánk ki a roma telepet, az ott élõk közlekedését az önkormányzat biztosítaná” – ismertette a terveket Istenes József, aki behatóan tanulmányozta a roma építészeti kultúra elemeit, és e közösség lakáskultúrájából kiindulva földszintes sorházakat tervezett. Az ingatlanok értékének húsz százalékát a majdan itt élõknek kell ledolgozniuk – munkájuk értéke beépül a városi tulajdonú ingatlanok árába. A város vezetése állami támogatást kér a lakások árának 80 százalékának megépítéséhez, és a 20 százalékos önrész biztosításával jövõre megkezdenék a tervezett lakótelep építését. (száz)
Módosítás dátuma: 2005. szeptember 21. szerda