Sikerekrõl és gondokról

2005. szeptember 25. vasárnap Új Szó
Nyomtatás
„Ez a választási ciklus arról szól, hogy elõkészítsük a következõ idõszak beruházásait” – mondja a polgármester.

 „Ez a választási ciklus arról szól, hogy elõkészítsük a következõ idõszak beruházásait” – mondja a polgármester. Van oka Királyhelmecnek az ünneplésre? Ünnepelni mindenképp kell, hisz az emberek ilyen alkalmakkor egy rövid idõre elfelejthetik a gondjukat-bajukat. Királyhelmecen az utóbbi években sok pozitív változás történt, így ezek miatt is ünnepelhetünk. Tavaly sikerült átadnunk a magyar alapiskola új étkezdéjét és konyháját. A városrendezési terv az év végére készül el, ez a dokumentum hosszú idõre meghatározza a település fejlõdésének irányát. A városi hivatalban már mûködik az új számítógépes rendszer, amely lehetõvé teszi a gyorsabb ügyintézést. Örvendetes, hogy mostanra a város gazdálkodása kiegyenlített lett, és az idén a költségvetést is sikerült idõben elfogadnunk. A csatornahálózat továbbépítésére több mint 2 millió korona támogatást nyertünk, ebbõl a pénzbõl a Kossuth utca és a Stadion utca közötti szakaszt fogjuk befejezni. A városi rendõrség jóval hatékonyabban mûködik, mint a múltban, a közterek látványosan megszépültek, és még sorolhatnám a változásokat. A hivatali idõm elsõ két éve arról szólt, hogyan lehet megmenteni a várost a pénzügyi összeomlástól. Most jutottunk el odáig, hogy fejlesszünk, hogy kisebb-nagyobb beruházásokat eszközöljünk. Mondana konkrétumokat? Jelenleg a kórház melletti sétány tervdokumentációjának elkészítésén dolgozunk. Ezenkívül a temetõ elõtti tér rendezésén munkálkodunk, illetve a Millennium teret az áruházzal összekötõ sétányt is be szeretnénk fejezni. Megkezdtük a Csonkavár környékének átalakítását, ott egy nagyobb pihenõparkot szeretnénk létrehozni. Egy városi sportcsarnok építését tervezzük még, amelyet nemcsak a magyar alapiskola diákjai, hanem bárki használhat majd. A hónap végére ennek a tervdokumentációja is készen lesz. Manapság rengeteg terv készül, ám valódi fejlesztés viszonylag kevés valósul meg Királyhelmecen. Sajnos a jelenlegi városvezetés nem örökölt realizálható terveket az elõdeitõl, pedig mi szívesen dolgoztunk volna azok megvalósításán. Ez a választási ciklus szerintem arról szól, hogy elõkészítsük a következõ idõszak beruházásait. Reményeim szerint Királyhelmec így lassan fejlõdésnek indulhat. A legtöbb kritikát mostanság a kilakoltatások miatt kapják. Miért volt szükség ilyen radikális intézkedésekre? Sokan próbálnak ebbõl romakérdést csinálni, pedig errõl szó sincs. A lakásgazdálkodási vállalat új igazgatója, Pandi Géza 2003 õszén lépett hivatalba. A vállalatnak már akkor komoly adósságai voltak a nem fizetõ lakók miatt. A kintlévõségeket ezért bírósági úton is megpróbálta behajtani. A kilakoltatásokra azért csak az idén került sor, mert ezek az ügyek most kerültek végrehajtási szakaszba. Egyébként megjegyzendõ, hogy egyetlen esetben sem volt szükség erõszak alkalmazására, a kilakoltatás reggelén minden család önként leadta a lakáskulcsot, és elhagyta az ingatlant. Megjegyzem, hogy a város vezetése, bár nem lett volna kötelessége, az utcára került kisgyerekes anyák elhelyezésérõl gondoskodott. Folytatódni fognak a kilakoltatások? Nyilván ezeket az ügyeket végig kell vinnünk, hisz a városnak szüksége van a hiányzó pénzre. Sokan az elmúlt években nem azért nem fizettek lakbért, mert nem volt pénzük, hanem mert úgy gondolták, megengedhetik maguknak. 2004 májusában egyébként a város olyan helyzetbe került, hogy fennállt annak a veszélye, a gázmûvek Királyhelmec egész területén megszünteti a gázszolgáltatást a tartozások miatt. Akkor sürgõsen 1,5 millió korona kölcsönt kellett felvennünk. Mintegy ezer lakás, az összes óvoda és alapiskola azért maradt volna fûtés nélkül, mert 10–20 család nem volt hajlandó fizetni a tartozását. Fölteszem a kérdést, a város vezetésének vajon kinek az érdekeit kell képviselnie: azokét, akik nem fizetnek, vagy a kötelességüket teljesítõ polgárokét? Az utóbbi idõben úgy tûnik, az önkormányzat tagjai közti viszony mintha rendezõdött volna. Mi ennek az oka? A választási ciklus elején az önkormányzati testület két egyforma erõs táborra oszlott. Az elkövetkezõkben azonban az egyik tábor folyamatosan erõsödött, a másik pedig gyöngült. Az alpolgármester lemondása után egyértelmûvé váltak az erõviszonyok. Az ún. ellenzék lett a legnagyobb létszámú frakció, így ez vette kezébe a hatalmat. Egyébként ezután a kedélyek is megnyugodtak, mintha a hatalom gyakorlói belátták volna, hogy a döntések meghozatala egyfajta felelõsséggel jár, és ezek a döntések egyszer számon kérhetõk lesznek. Mi az, amin megbízatása utolsó évében még mindenképp változtatni szeretne? A város vezetése és a lakosság közti kommunikáció nem kielégítõ. Nagy szükség volna egy helyi lapra, ám önkormányzati döntés nélkül ezt nem szeretném létrehozni. Találni kellene egy tehetséges embert is, aki szerkesztené az újságot. A város kulturális életének színvonalával kapcsolatban évek óta folyamatos kritika ér engem. Szememre vetik, hogy a mûvelõdési központban nem megfelelõ minõségû munka folyik, és azt, hogy az ott dolgozók sem a legalkalmasabbak a feladatok ellátására. A kritikát elfogadom, de el kell mondanom, hogy eddig a gazdasági problémák rendezését tartottam elsõdleges feladatomnak. Az elmúlt évben készült azonban egy munkaterv, amely a városi hivatal átszervezésével foglalkozik. E szerint a mûvelõdési házban egy alkalmazott csak a rendezvényszervezéssel foglalkozna, a másik személy feladata pedig a média és a kommunikáció kérdéseinek kezelése lenne. Ez az ember a város honlapját is gondozná, valamint a városi híradót és a helyi újságot is szerkesztené. Az önkormányzat sajnos eddig ezt a javaslatot nem hagyta jóvá. Bízom abban, hogy a jövõben ezen a téren is elõrelépünk majd. LECZO ZOLTÁN
Módosítás dátuma: 2005. szeptember 25. vasárnap