Film, zene, színház, irodalom, képzõmûvészet a Magyar Intézet október 18-án kezdõdõ rendezvénysorozatában
Az egy hét folyamán kiállítás, balettelõadás, irodalmi est, filmvetítések és koncertek várják a közönséget.
A játékfilmek, amelyeket október 18-19-20-án a Mlados? moziban vetítenek, a tavalyi év termésébõl valók. Krasztev Péter véleménye szerint a tavalyi esztendõ a magyar mozgókép történetében ha nem is a legjobbnak számít, de mindenképpen ott van a tíz legjobb filmes év között. A Nobel-díjas Kertész Imre azonos címû regénye alapján készült Sorstalanság címû film kapcsán elmondta: vannak kötelezõ könyvek és filmek, amelyek nélkül a XX. századi európai civilizációt nem igazán lehet megérteni. A Sorstalanság is megkerülhetetlen mû. Szerinte Koltai Lajos rendezését is meg kell nézni, és utána lehet vitatkozni arról, hogy melyek az alkotás erõsségei és gyengéi. Pejó Róbert több nemzetközi filmfesztiválon is díjazott alkotását, a Dallas Pashamendét azért ajánlja a közönség figyelmébe, mert olyan problémával foglalkozik, amelyrõl a többségi társadalomhoz tartozók azt hiszik, hogy nagyon távol áll tõlük, pedig a roma kérdés a közeljövõ egyik legnagyobb társadalmi problémája lesz. A Magyar Intézet igazgatója elárulta: személyes kötõdése is van a Dallas...-hoz, mert a romániai Andrej Schwarz 1997-ben készült dokumentumfilmjére épül, amelynek magyar szövege részben az õ munkája. Jó választásnak tûnik a Fekete kefe, Vranik Roland rendezése is, hiszen a híre már hozzánk is eljutott. „Mûvészfilmnek indult, de nagyon nézhetõ mozi” – így jellemezte Krasztev Péter a négy álkéményseprõ történetét, akik egy kecske gyomrában keresik a megoldást...
A dzsesszrajongók elõtt bizonyára nem szorul bemutatásra a Bolla Quartet, amely szinte már „hazajár” Szlovákiába. Október 22-én A magyar kultúra napjai keretében a Štúdio L + S-ben adnak koncertet (egy nappal elõtte pedig a Pozsonyi Dzsessznapokon lépnek fel). Azok kedvéért, akik még nem hallottak róluk, annyit talán érdemes elárulni, hogy az együttes névadója, a szaxofonon játszó Bolla Gábor mindössze tizenhét éves. A gimnazista fiú szinte minden létezõ európai zenei versenyt megnyert a maga kategóriájában, és a dzsessz egyik nagy tehetségeként tartják számon. Igazi „nagyágyúnak” számít a programban a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának hangversenye, amely 21-én lesz a Szlovák Rádió koncerttermében. A világszerte ismert zenekar Kodály Zoltán, Bartók Béla és Dohnányi Ernõ egy-egy mûvét szólaltatja meg.
A József Attila-emlékév rendezvényeihez kapcsolódik az a kétnyelvû, magyar-szlovák emlékest, amelyet a költõ centenáriumának tiszteletére tartanak a Magyar Intézetben október 19-én. Itt mutatják be az intézet és a Kalligram Kiadó közös gondozásában megjelent kötetet, amely József Attila-versek szlovák fordításait adja közre. Ez egyébként a költõ verseinek elsõ önálló szlovák fordításkötete. Az emlékesten közremûködik Marno János költõ, mûfordító, továbbá Bocsárszky Attila, a kassai Thália Színház színmûvésze és Földvári Gergely zongoramûvész.
Európai iskola címmel a modern magyar képzõmûvészet egyik legteljesebb magánkollekciójából, a Nudelman-gyûjteménybõl nyílik kiállítás október 18-án a Pozsonyi Városi Galéria Pálffy-palotabeli kiállítótermében. Kiss-Szemán Zsófia, a Magyar Intézet igazgatóhelyettese elmondta: a gyûjtemény a két világháború közötti korszak nem hivatalos mûvészetérõl ad átfogó képet, annak az Európai iskolának a hagyományait mutatja be, amely hivatalosan 1945 és 1948 között mûködött, és univerzalizmust, stíluspluralizmust, valamint az európaiság szellemét hirdette.
A közönség érdeklõdése, az, hogy az elõadásra a jegyek nagyon gyorsan elfogytak, arról tanúskodik, hogy kivételes elõadás, igazi csemege lesz A magyar kultúra napjainak záróeseménye: a Gyõri Balett társulata október 25-én a Szlovák Nemzeti Színházban mutatja be egyik teljesen friss darabját, a Mozart zenéjére készült Giovannit. A darab tisztelgés a komolyzene máig nagy népszerûségnek örvendõ zsenije elõtt, akinek születése 250. évfordulóját jövõre Mozart-évvel ünnepli a világ.
MISLAY EDIT