Nincs összhangban Szlovákia alaptörvényével a faji vagy etnikai alapú pozitív megkülönböztetésrõl szóló cikkely

A cikk kapcsán a kormány került szembe a parlamenttel, az ugyanis az eredeti tervezetben nem szereplõ paragrafust – Bauer Edit MKP-képviselõ javaslatára – a második olvasatban hagyta jóvá. A kabinetet Daniel Lipšic igazságügyi miniszter képviselte, aki szerint a pozitív megkülönböztetés is diszkrimináció, és alaptörvényünk alapján minden állampolgár egyenlõ, azaz nem engedélyezett a különféle etnikumhoz, illetve nemzetiségekhez tartozók elõnyben részesítése a többiek rovására.

A taláros testület döntése szerint a szóban forgó paragrafus ellentmondásos, mivel nem szerepel benne az intézkedések átmeneti jellegére való utalás, megfogalmazása pedig túlságosan általános, önkényes értelmezést tesz lehetõvé, ami sérti a jogbiztonságot. A törvényhozás jogi képviselõje, Ján Drgonec, az alkotmányjogi bizottság elnöke az Európa Tanács irányelvével érvelt, amely megengedi a pozitív intézkedések alkalmazását. Ez az irányelv azonban csupán ajánlás jellegû, azaz nem kötelezõ az uniós tagállamok részére.

„Örülök a döntésnek, mert ez azt jelenti, hogy Szlovákiában senkit sem lehet diszkriminálni, sem pozitív, sem negatív értelemben. Mihelyt ugyanis valaki pozitív megkülönböztetésben részesül, más számára ez negatív diszkriminációt jelent. Például ha egy roma felvételizõ alacsonyabb pontszámmal bekerül az egyetemre, a jobb eredményt elérõ nem roma fiatalt éri hátrányos megkülönböztetés” – mondta lapunknak Lipšic.

A taláros testület döntése nem rengeti meg alapjaiban a szóban forgó törvényt, mivel a jogszabály mellékletében szereplõ uniós irányelvet, amelynek értelmében egyedi intézkedéseket is lehet hozni a faji és etnikai esélyegyenlõség biztosítására, a kormány nem támadta meg, azaz továbbra is érvényben marad.

Nem volt egységes a határozat, elfogadása egy szavazaton múlott

Kassa. Az alkotmánybírák álláspontja nem volt egységes, tizenegy közül négy, Mészáros Lajos, Horváth György, Alexander Bröstl és 1udmila Gajdošíková a döntés ellen szavazott. Sõt a bírák különvéleményt csatoltak a határozathoz. Mészáros Lajostól megtudtuk: egyetlen szavazaton múlott a beadvány elutasítása, vagyis a mostanival ellentétes határozat. „Nem a nemzetiségem miatt, hanem szakmai okokból tartom megalapozatlannak a döntést. A törvény megnevezése szerencsétlen, esélyegyenlõségi törvénynek kellett volna nevezni, mert nem etnikai és faji alapon való elõnyben részesítésrõl, hanem az egyenlõ esélyek megteremtésérõl van szó benne, vagyis arról, hogy mindenki azonos rajtvonalról indulhasson. Az esélyegyenlõség megteremtése pedig nem azonos a pozitív diszkriminációval” – állítja Mészáros Lajos. (juk)

JUHÁSZ KATALIN