A két új Duna-híddal, a harcsási kikötõvel és az észak–déli gyorsforgalmi úttal kapcsolatos elképzelés is bekerült a dokumentumba
Komárom. Legutóbbi testületi ülésükön a képviselõk elfogadták a város területrendezési tervét, amely 2021-ig kötelezõ érvénynyel, 2031-ig pedig távlatilag határozza meg a város további fejlõdési irányát.
A konkrétumokról
Sánta Bélát, a városi hivatal területfejlesztési, építkezési és vagyonkezelési fõosztályának vezetõjét, valamint Varga Veronikát, a fõosztály munkatársát, a terv koordinátorát kérdeztük. „Elõször azt kell tisztázni, mit jelent a területrendezési terv, mert sokan tévesen értelmezik ezt a fontos dokumentumot – mondta Sánta Béla. – A terv az építési törvénybõl adódóan meghatározza egy bizonyos terület, esetünkben a város kataszterén belüli elrendezést, az egyes területek használati módját, figyelembe véve a környezetvédelmi, ökológiai, kulturális-történelmi értékeket. Egyes részekhez konkrét funkciót párosít, és az adott terület kizárólag arra a célra használható, amilyenre a terv meghatározza. Ha például ipari zónaként szerepel a tervben, akkor ott nem épülhet családi ház. Fordítva is érvényes: lakóövezetként kijelölt parcellákra nem telepíthetõ ipari üzem. Ezért is rendkívül hosszadalmas folyamat egy ilyen terv elfogadása, minden egyes pontját véleményezik az illetékes állami szervek, többek közt a környezetvédelmi és a mûemlékvédelmi hivatal, hozzászólhatnak jogi- és magánszemélyek, mindemellett pedig összhangban kell állnia a felsõbb szintû – azaz a megyei és az állami – területrendezési tervekkel is. Esetünkben három és fél éves munkafolyamat végére került most pont.”
Ami a konkrétumokat illeti: családi házak és lakóházak építésével az õrsújfalui, a gadóci, a kisharcsási és a kisizsai városrészekben számol az elfogadott dokumentum. „Nagy súlyt fektettünk az üdülõövezetek fejlesztésére is – mondta Varga Veronika. – A terv lehetõséget biztosít a termálfürdõ bõvítésére és új üdülõövezetek kialakítására a Duna, a Vág és a Holt-Vág partján.”
A munkahelyteremtés
szempontjából az egyik leglényegesebb elem az ipari zónák kijelölése, amelyekbõl hét szerepel a tervben, egyenként héttõl egészen 75 hektáros nagyságrendig. A vasúti hídtól nyugatra építendõ új Duna-híd, valamint a rákapcsolódó, a várost északi irányból elkerülõ út is része a tervnek. Mivel Nyitra megye tavaly jóváhagyott területrendezési tervének részét képezi egy Komáromtól keletre megépítendõ Duna-híd és a hozzá kötõdõ észak–déli irányú gyorsforgalmi út, ez is belekerült a városi területrendezési tervbe. Csakúgy, mint a Harcsásnál megépítendõ kikötõ, amellyel az országos és regionális szintû fejlesztési terv számol. Az Erzsébet-sziget azon részén, amelyen az ivóvízkészlet védelmében hozott, 1985-bõl származó építkezési tilalom van érvényben, továbbra sem lehet építkezni. A fennmaradó részt körülbelül fele-fele arányban családi házak építésére szolgáló részként, valamint kiskertövezetként határozza a területrendezési terv. Az Erzsébet-szigeten személyi kikötõ létrehozására is lehetõség nyílik.
„Az egyetlen városrész, amelyet még nem pontosít ez a terv, az Öreg- és Újvár körüli terület – hívta fel rá a figyelmet Varga Veronika. – Mégpedig azért, mert a Nyitrai Kerületi Mûemlékvédelmi Hivatal még nem mérte fel azt mûemlékvédelmi szempontból. Ha ez megtörténik, akkor ezt a területet módosítások és kiegészítések formájában dolgozzuk be a tervbe.”
Mind az ipari zónák létesítésére, mind a családi házak építésére kijelölt részek túlnyomó többségén mezõgazdasági termelés folyik. A Nyitrai Kerületi Földhivatal azonban beleegyezett: ha az adott területek beépítése aktuálissá válik, kivonja azokat a mezõgazdasági földek alapjából.
„Fontos megjegyezni, hogy a testület által jóváhagyott tervet a Nyitrai Kerületi Építési Hivatal is elbírálta, és a hatályos törvényekkel, valamint a felsõbb szintû területfejlesztési tervekkel is összhangban találta minden pontját” – tette hozzá végezetül Varga Veronika.
V. KRASZNICA MELITTA