Prága bocsánatot kér a magyaroktól?

2005. november 11. péntek hvg
Nyomtatás
BENES-DEKRÉTUMOK
A cseh kormány megfontolja, hogy a magyarokra is vonatkozzon-e az a humanitárius gesztus, amelyben megkövetnék a nemzeti kisebbségek tagjait, akiket a II.
BENES-DEKRÉTUMOK
A cseh kormány megfontolja, hogy a magyarokra is vonatkozzon-e az a humanitárius gesztus, amelyben megkövetnék a nemzeti kisebbségek tagjait, akiket a II. világháború után nemzetiségük miatt értek jogtalanságok a mai Cseh Köztársaság területén.
A javaslatot az idei év végéig kell a cseh kormány elé terjeszteni az illetékes miniszterelnök-helyettesnek – olvasható a csehországi nemzeti kisebbségek 2004. évi helyzetérõl készült jelentésben, amelyet idei júniusi ülésén fogadott el a Jirí Paroubek vezette kormány, s amelyet a napokban hoztak teljes terjedelmében nyilvánosságra.
A problémát elõször a Cseh- és Morvaországi, valamint Sziléziai Németek Szövetsége vetette fel, amely 2001 júliusában petíciót intézett a kormányhoz és kérte az országban maradt, a háború után jogsértéseket szenvedett németek kárpótlását. Hasonló beadvánnyal fordult a cseh kormányzathoz a Horvát Nemzetiségû Polgárok Szövetsége is. A kormány 2003 augusztusában a beadványokat hivatalosan elfogadta és megbízta az akkori illetékes kormányfõ-helyettest, Petr Marest a jogszabály-elõkészítéssel.
A kormány mellett mûködõ kisebbségi tanáccsal együttmûködésben elkészített és "humanitárius gesztusként" ismertté vált elképzelés 2004 februárjában aztán már egy magasabb kormányzati elõkészítõ szakaszba jutott. A pénzügyminisztérium megerõsítette, hogy az ügy rendezésére az államkasszából 60 millió koronát különítenek el. Az érintettek kárpótlása egyszeri politikai aktus lenne.
A most nyilvánosságra hozott jelentésbõl kiderül, hogy a humanitárius gesztus elsõsorban azoknak szólna, akik a náci rendszer aktív ellenzõi voltak, akik bizonyították a Csehszlovák Köztársaság iránti hûségüket, és üldözve voltak a náci rendszer, illetve a II. világháború után a mai Cseh Köztársaság területén az úgynevezett ellenséges lakosság elleni intézkedések nyomán elveszítették csehszlovák állampolgárságukat. A kárpótlást kapnak, akik tartós egészségkárosodást szenvedtek, s mindezekért a mai napig nem voltak semmiféle módon, illetve csak elhanyagolható módon kárpótolva.
A második célcsoportot a Cseh Köztársaságban élõ nemzeti kisebbségek tagjai, tehát németek, horvátok, lengyelek, magyarok, valamint más nemzetiségûek alkotják, akiket a II. világháború utáni intézkedések negatívan érintettek.

Módosítás dátuma: 2005. november 11. péntek